Komenczi Bertalan: Iskolai könyvtár az információs társadalomban

Nyomtatási nézet

A közelmúltban több alkalommal kifejtettem az információs társadalom iskolai könyvtárával kapcsolatos elképzeléseimet. Ezeknek egy része hozzáférhető, ezért először ezekre szeretném felhívni a figyelmet. A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár-Informatika tanszéke által szervezett iskolai könyvtári konferencián arról a szerepről szóltam, amelyet az iskolai könyvtárnak kellene betölteni az oktatásban, az információs társadalomban.¹ Az 1998-as Agria Média konferencián, Egerben szintén az iskolai könyvtár volt előadásom témája.² A Miniszterelnöki Hivatalból induló kezdeményezésre született szakértői vitaanyag oktatásra vonatkozó fejezetében (Az információs társadalom polgárának képzése) szintén írtam az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiai fontosságáról.³ Ez alkalommal az iskolai könyvtár szerepét a tudásalapú, információs társadalom megvalósítására vonatkozó stratégiai törekvések rendszerében vizsgálom. Először az információs-társadalom stratégiák különböző szintjeiről fogok szólni, részletesebben kitérve az Európai Unió törekvéseire. Ezt követően az iskolát, mint információs-társadalom stratégiai rendszerelemet vizsgálom, és bemutatok néhány, az elektronikus tanulási környezet leírására kialakított modellt. Az iskolai könyvtár lehetséges szerepét az így megközelített elektronikus tanulási környezetben kísérelem meg körvonalazni.

Információs-társadalom stratégiák

A többszintű stratégiai rendszermodell lehetővé teszi számunkra az információs társadalomban feltáruló lehetőségek olyan értelmezését, amely több teret ad az egyéni cselekvésnek. Bár a rendszer hierarchikusan szerveződik, fontos hangsúlyozni az egyes szintek viszonylagos autonómiáját. Valamennyi szinten feltüntettem a stratégiaalkotó egység nevét, a programok jellemző típusát, az azok implementációját elősegítő hálózatot és a stratégia megvalósulásának szintjét.

• Európában a közösségi szinten megfogalmazott programok, akciótervek, ajánlások jelentik a legmagasabb rendszerszintet. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a közös oktatásfejlesztési elképzelések és az egész társadalomra kiterjedő tanulási, képzési, továbbképzési programok. A kapcsolat a rendszer elemei között elsősorban a különböző hálózatokon keresztül történik. Az európai oktatási együttműködés reprezentatív hálózata az Európai Iskolai Hálózat, az EUNET. Az a tanulási környezet, amelyben az implementáció történik, részben az egyes országok valós tanulást szolgáló fizikai terei, részben az európai virtuális tanulási tér, amelyben a virtuális mobilitás és az elektronikus kommunikáció a meghatározó.

• A nemzeti és regionális (önkormányzati) szinten hasonlóképpen tartozik össze a stratégiához illeszkedő hálózat, és a hálózattal összekapcsolt fizikai helyek és terek rendszere. Jelenleg a reális fizikai tanulási színterek és a személyes tanulási kapcsolatok a meghatározóak, de a virtuális elektronikus kommunikáció is egyre erőteljesebben fog megjelenni.

• Az egyes oktatási intézményeknek ajánlatos saját programot, iskolai informatikai fejlesztési tervet készíteni, amelyben – később erre részletesebben kitérek – az iskolai könyvtárnak kitüntetett szerepe kell hogy legyen. Célszerű és hasznos az iskola vezetőjének átgondolni mit, hogyan, milyen ütemezésben kíván tenni az általa vezetett intézmény tanulási környezetének korszerűsítéséért. A programnak nem kizárólag technikai eszközök, berendezések beszerzésére kell irányulnia, fontos a pedagógiai innováció fejlődésének és a szükséges szemléletváltozásnak, módszertani megújulásnak a tudatos elősegítése is.

• A stratégia-hierarchia meghatározó elemét a személyes szint jelenti. Ez a legnagyobb mértékben autonóm stratégiaalkotó „entitás”, mivel szuverenitásunk ezen a területen szinte korláttalan.

Az informatikai kihívás felismerése és az Európai Unió közös szervezeteinek és tagállamainak szóló ajánlások megfogalmazása számos Uniós dokumentumban nyomon követhető. Az 1994-es Bangemann-jelentés így fogalmazott: „az információs és telekommunikációs technikák fejlődése világszerte egy olyan új ipari forradalmat hoznak létre, amelyről már most látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható”. Az 1995-ben kiadott Fehér könyv⁴ a tudás alapú, tanuló társadalom európai ideáljának megvalósítását előkészítő gondolatokat, célokat és programjavaslatokat vázolja fel. A tudás Európája felé⁵ című Bizottsági dokumentum középponti gondolata az, hogy a célok megvalósításának érdekében ki kell alakítani egy nyitott és dinamikus, közös európai oktatási teret (open and dynamic European educational area). Az Európai Unió Bizottságának elnöke, Romano Prodi 1999 decemberében tette közzé az „Európa – információs társadalom mindenkinek” programot, amely abból a felismerésből született, hogy ha Európa nem tesz határozott, átfogó és gyors intézkedéseket társadalma informatizálódása érdekében, akkor hátrányba kerül a 21. század globális versenyvilágában.

Az Europe kezdeményezés indította el azt a folyamatot, amely határozott stratégiai programok, akciótervek kidolgozásához vezetett, és amelynek eredményeképpen megkezdődött az új, elektronikus információs és kommunikációs technológiára alapozott tudás alapú Európa felépítése. A dokumentumokból egyértelműen kiolvasható: abban az átmenetben, amelynek eredményeképpen az európai gazdasági térben kiépül a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú gazdasága, és Európa a világ vezető információs társadalmává válik, kulcsszerepet szánnak az oktatásnak.

Az egyes iskolák átalakulására vonatkozóan az Európai Tanács lisszaboni közgyűléséről kiadott záródokumentum a következő ajánlást fogalmazza meg: „Az oktatási intézmények alakuljanak át több-célú helyi tanulási központokká (multi-purpose local learning centres). Ez azt jelenti, hogy legyenek képesek – és alkalmasak – a mainál jóval szélesebb körű célcsoportok megszólítására, és a többi oktatási intézménnyel, kutatóhelyekkel és vállalatokkal új típusú tanulási partnerkapcsolatok kialakítására.”⁶

„Az oktatási rendszerek konkrét jövőbeli céljai” című jelentés pedig kinyilvánítja, hogy a tagállamok oktatási döntéshozói egyetértenek abban, hogy az oktatási és szakképzési intézményeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben nyitottá kell tenni a közeli, lokális és a távoli, globális világra egyaránt.⁷ A fenti idézetekből egy rendszer szintű, iskolákra vonatkozó feladat rajzolódik ki, amelynek lényege úgy fogalmazható meg, hogy az iskolákat az új igényeknek megfelelően át kell alakítani, és nyitottá kell tenni.

Tanulási környezet modellek

Az elektronikus tanulási környezetek leírására három modellt szeretnék bemutatni:

Hangsúlyáthelyezések – modell

A hagyományos tanulási környezet, illetve az információs társadalom feltételezett tanulási környezetének jellemzőit ellentétpárokban fogalmazzuk meg. A modell alkalmas arra, hogy azonosítsuk egy adott tanulási környezetben az ellentétpárok közötti hangsúlyeltolódásokat, elmozdulásokat, trendeket, illetve felmérjük az elmozdulás valószínűségére, szükségességére, mértékére és bekövetkezésének idejére vonatkozó elképzeléseket.

Mezovilág – modell

Az elsősorban Seymour Papert munkássága nyomán ismertté vált mikrovilág – hipervilág fogalompárt kiegészítjük a mezovilág fogalmának bevezetésével. Mozeovilágnak az iskola több irányban nyitott tanulási környezetét nevezzük, amely alkalmas arra, hogy építő és fejlesztő módon kapcsolja össze a mikrovilágokat a hipervilággal.

/1. ábra/

Kommunikáció-középpontú modell

A modell lényege a tanulás kommunikáció középpontú szemlélete. A tanulási környezet szervezésében a folyamatos, fejlesztő kommunikáció feltételrendszerét kell megteremteni, illetve továbbfejleszteni. Ebből az ötszög modellből egy tanítási-tanulási médium-pluralizmus bontható ki. Ez a felfogás tudatosan épít a különböző médiumok eltérő személyiségformáló, kognitív fejlesztő hatásaira, és azokat a tanulási folyamat eredményességének maximalizálása érdekében fejlesztő hatásrendszerré szervezi.

/2. ábra/

A három alapvető, meghatározó médium a beszéd, az írás-olvasás és a számítógép. Emberré válásunk és személyiségünk kialakulása szempontjából a beszéd a meghatározó. A beszéd generálásához és megértéséhez az ismert világegyetem legbonyolultabb szerkezetének, az emberi agynak a működésére van szükség.⁸

Az írás feltalálásával és a megértését lehelővé tevő olvasás általánossá válásával az emberiség igazi intellektuális erősítőhöz jutott. Az írásbeliség alakította ki a mai emberre jellemző gondolkodás „architektúráját” és a tudás megszerzésének ma jellemző mintázatait. A tagolt beszéd és a fonetikus írás (a nyelv elsődleges és másodlagos kódrendszere) hozta létre az alkotó, kreatív, innovatív embert, és okkal feltételezhetjük, hogy a tanulási környezet szervezése során is ezeknek kell elsőbbséget biztosítani. A gyermekek intellektuális fejlesztése során is célszerűnek látszik a természetes evolúciós sorrend megtartása. Kisgyermekkorban a beszédkommunikáció, később az olvasás, a könyvek prioritásának a biztosítása a kívánatos. A számítógép és általában az elektronikus médiumok csak ezt követően nyerhetnének jelentősebb súlyt. Ezt a felfogást támogatja az a tapasztalat is, hogy csak az olvasott emberek képesek igazán kontextusba helyezni, megérteni, értelmezni és megítélni a médiumok által közvetített tartalmakat. Mindebből a tanulási környezet szervezésére vonatkozóan az következik, hogy korai gyermekkorban a számítógépet, mint másodrendű és alárendelt, a beszédkommunikációt kiegészítő és támogató tanulási médiumként, később az olvasást és írást segítő médiumként célszerű elsősorban felhasználni.

/3. ábra/

A könyvtár az új tanulási környezetben

Az információs társadalomban szükséges alapvető készségek és képességek kialakításához szükség van olyan környezetre, amely képes segíteni a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot, a nyitott információkészletekből történő ismeretszerzést, ahol a tankönyv szövegén túlmutató, kiegészítő források állnak a diákok – és a tanárok – rendelkezésére, és amely lehetőséget ad az új technológiák hatékony használatának elsajátítására. Egy ilyen környezetnek biztosítani kell a diákok önálló és kiscsoportos munkavégzését is. Az iskolai könyvtár kiválóan alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére – vagy alkalmassá tehető.

A hagyományos iskolai könyvtár ma még többnyire zárt, monomediális világ. Az iskolai könyvtár új modellje szerint a könyvtár az iskolai élet perifériájából a centrumba kerül, többirányban és többszörösen nyitottá válik, új pedagógiai módszerek kipróbálásának színtere és kibővült ismeretszerzési lehetőségek megismerésének, és begyakorlásának helye lehet. Külföldi példák, de hazai tapasztalatok alapján is kijelenthető, hogy a könyvtárban – a „hagyományos” adminisztrációs és elektronikus-katalógus funkción túl – fontos szerepet tölthetnek be a multimediális és internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások. Az új iskolai könyvtár természetes módon épül be az iskola informatikai rendszerébe. A megváltozott könyvtár komplex oktatási-tanulási-önképzési központként működik és a felnövekvő generációk az iskolai könyvtárban sajátíthatják el azokat az alapvető információkereső,
-értelmező és -feldolgozó kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek számukra az információs társadalomban történő boldoguláshoz.

A könyvtár új szerepkörével együtt jár a könyvtáros szerepének a megváltozása is. Ennek a könyvtárosok képzésére és még inkább át-, illetve továbbképzésére vonatkozó konzekvenciáit is tudatosítani kell. Ha az iskolai könyvtárakat a leírtak értelmében szeretnénk működtetni, akkor a könyvtárosok képzésén túlmenően kiegészítő forrásokat kell rendelni az iskolai könyvtárak iskolai idő alatti folyamatos nyitva tartásának, állománygyarapításának, valamint technológiai fejlesztésének biztosítására.

Jegyzetek

8 Bár a mesterséges intelligenciakutatások első, romantikus fázisában is azt gondolták, hogy a beszédértő számítógépes rendszer konstrukciója a küszöbön áll, ez azóta is várat magára, és még valószínűleg hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy itt egy olyan rendszer jelenjen meg, amely az ember teljesítményével egyenértékű.

School library in the information society

The information society signifies a new challenge for the school libraries. On the evidence of the recommendations of the European Union, presents the electronical learning environment, which basically is the up-to-date version of the traditional school library.

Schulbibliothek in der Informationsgesellschaft.

Die Informationsgesellschaft bedeutet eine neue Herausforderung für die Schulbibliotheken. Im Aufsatz wird eine elektronische Lernumwelt präsentiert, die aufgrund der Empfehlungen der Europäischen Gemeinschaft gemacht wird. Sie ist im wesentlichen die zeitgemäße Wechselform der traditionellen Bibliothek.

Vissza a tartalomjegyzékhez