n/a: Világszerte

Nyomtatási nézet

The effects of morphological awareness training on the reading and spelling skills of young dyslexics / Elisabeth Arnbak and Carsten Elbro

A morfológiai tudatosságon alapuló képzési módszer hatásai a fiatal diszlexiás tanulók olvasási és helyesírási készségeire

== Scandinavian Journal of Educational ResearchScandinavian Journal of Scandinavian Journal of Educational Research, 2000..3.sz. 229-251.p.

Egy általános iskola harminchárom 4-5.osztályába járó diszlexiás gyereken mérték, hogy a morfológiai tudatosságon alapuló képzés javítja-e olvasási és helyesírási készségüket. A 36 kb. 15 percig tartó orális gyakorlatban a morfémák szemantikai aspektusaira koncentráltak. A vizsgálat ideje alatt a kísérleti csoport szignifikánsan többet nyert, mint a hasonló kontrollcsoport, akik nem vettek részt a képzésben. A fonológiai tudatosság, a fonémák megkülönböztetése és a képek elnevezése terén azonban mindkét csoport azonos teljesítményt nyújtott. Az olvasásmegértésben és a morfológiailag komplex szavak helyesírásában viszont a kísérleti csoport szignifikánsan jobban haladt, mint a kontrollcsoport. Ha az írásbeli nyelvi feladatokban az orális képzésben már alkalmazott, morfémákba szegmentált szavakat gyakran használják, az tovább javíthatja a tanulók morfémahasználatát olvasásban és helyesírásban egyaránt. Ha ezt a módszert a beszédvisszacsatolás elve alapján műkődő számítógépes technológiával kombinálták, akkor az tovább javította a diákok teljesítményét a szemantikailag és fonológiailag nem transzparens morfémák kiolvasásában. Ez a képzési módszer nagyon hatékonynak bizonyult a korrekciós nevelésben.

Emerging influences of informaation technology on school curriculum / Chris Dede

Az információs technológia növekvô befolyása az iskolai curriculumra

== Journal of Curriculum Studies, 2000. 2.sz. 281-303.p.

Az információs technológia az ipari forradalom óta a legnagyobb változást hozta mindennapi életünkbe. A lazán kapcsolódó gazdaságokból sokoldalúan összekapcsolt globális piactérré alakítja a világ nemzeteit. A fejlett számítástechnikai és telekommunikációs készségek lehetôvé teszik, hogy tanulóink a 21. század komplex igényeivel megbirkózzanak. A tudósok egyre kevésbé olvassák egymás munkáit a folyóiratokban, inkább a világhálón egymással levelezve alakítják ki közös álláspontjukat, azaz 'tudás-hálózat-építés' (knowledge networking) folyik. Az USA-ban a NSF (National Science Foundation - Nemzeti Tudományos Alapítvány) új multidiszcipináris kutatást kezdeményezett a KDI - (Knowledge and Distributed In-telligence - A Tudás és az Információ Szétosztása) keretén belül. A tanulókat interaktív módon, multimédia segítségével vonták be egy virtuális 'tudás-hálózat-építésbe', melynek részleteit és eredményeit is bemutatja a cikk, sok példával illusztrálva a többoldalú szemléltetést, modellezést és vizualizációt a tanulás hatékonyságának emelésére. E kutatás-alapú tantervfejlesztés bemutatása után a széleskörű alkalmazás kérdéseit vizsgálja, majd táblázatban összefoglalja az interaktív oktatómédia várható fejlôdését.

Web-based education : A reality check / Rob Foshay and Corrie Bergeron Web-alapú oktatás : a valóság nehézségei

== Tech Trends, 2000 5 sz.16-19.p.

A számos probléma ellenére egyre gyakoribb az Internet használata az oktatásban. Az iskolák rendszerint lassúbb modemekkel rendelkeznek, de gyakran egy gyorsabb sem elég gyors, a lassú helyi telefonvonalak miatt. Bár az Internet valóban nagyszerű tárháza és továbbító eszköze az információknak, de valóbam lehet vele tanítani? Az információ ugyanis nem azonos az oktatással,

ahhoz gyakorlat és visszacsatolás is szükséges. A legtöbb tanár a technológia sokféle lehetôsége ellenére, csupán arra használja ezt az eszközt, hogy megismételje azt, amit különben is elvégezne az osztályban. A számítógép-alapú oktatás azonban az alapozó készségeknek olyan konzisztens egységét képes nyújtani, amivel felszabadíthatja a tanárt, hogy olyan dolgokkal foglalkozhasson, amit az emberek a gépeknél sokkal jobban csinálnak. A két oktatási módszer erôsségei egymást könnyen kiegyenlíthetik. Ezért a megoldáshoz, azaz hatékony inter-net-alapú oktató-rendszerhez három komponensre van szükség: menedzsmentre, oktatóprogramra és együttműködést támogató program-ra. Ezt mutatják be az 1995-ben készített PLATO on the Internet nevű oktatórendszer ismertetését.

Vissza a tartalomjegyzékhez