Kosik Szilvia: A tizenévesek és az olvasás

Nyomtatási nézet

„Gondold meg, hogy csak az ember olvas”, fogalmazta meg Márai Sándor a Füves könyv című művében¹. De vajon mennyit olvasnak ma a tizenévesek? Tanulmányomban a 10-12 éves gyermekek olvasási szokásait vizsgáltam. Vizsgálatom során foglalkoztam a szabadidő szerepével, valamint a család, az iskola és a könyvtárak felelősségével is.

Öt kérdésre kerestem a választ:

1. Mennyire meghatározó a család, főként az anya szerepe a gyermekek olvasási szokásainak kialakulásában és megszilárdulásában?

2. Mennyi időt töltenek olvasással a tizenévesek naponta?

3. Mennyire nőtt meg a televízió nézésre fordított idő?

4. Vannak-e eltérések a lányok és fiúk olvasási szokásai között?

5. Vannak-e eltérő sajátosságok felmérésem eredményei és az országos vizsgálatok eredményei között?

A felmérés helye és módszere

A vizsgálatot Balassagyarmaton, a Madách Imre Városi Könyvtárban végeztem, de az összehasonlítás kedvéért kijelöltem egy kontroll csoportot is Sárváron. Azért választottam Sárvárt, mert ez a kisváros Balassagyarmathoz hasonló nagyságú, és a könyvtári dokumentumok száma is megegyezik.

A két helyszínen 30-30 db kérdőívet osztottam ki, az eredményeket 5-5 interjúval egészítettem ki. A beszélgetések során elsősorban a kérdőív nyitott kérdéseire helyeztem a hangsúlyt, a tizenévesek indokaira voltam kíváncsi. A vizsgálatot 1999 októberében végeztem.

A minta kiválasztása nem volt véletlenszerű. Három társadalmi réteget vizsgáltam: értelmiségi, érettségizett és érettségivel nem rendelkező szülők gyermekeit.

Tapasztalataim

1. Mennyire meghatározó a család, főként az anya szerepe a gyermekek olvasási szokásainak kialakulásában és megszilárdulásában?

Közismert, hogy a gyermekek szocializációja szempontjából rendkívül fontos a család. Az anya, apa mellett a testvér és a nagyszülők szerepe is meghatározó. Lényeges kérdés, milyen példa áll a kisgyermek előtt. Olvasnak-e otthon? Értéknek tartják a könyveket? Mesélnek-e gyermekeiknek?

Ki mesélt neked?

Balassagyarmaton sajnos 2 tizenévesnek nem meséltek, szerencsére ilyen Sárváron nem fordult elő! Láthatjuk, hogy az anya és az apa az, akik a leggyakrabban mesélnek Balassagyarmaton, Sárváron pedig a szülők és a nagyszülők, érdekes módon a testvér nem. Nagyon fontos a mesélés, hiszen ezzel lehet felébreszteni az érdeklődést az irodalom iránt, és megszerettetni az olvasást. Pedig – ahogy ezt Nagy Attila megállapítja –:„Azokból a fiatalokból lesz olvasó felnőtt, akik hallgattak mesét gyermekkorukban.”²

1. Mennyi időt töltenek a tizenévesek olvasással naponta?

Mennyit olvasol naponta?

Vizsgáljuk meg, a szülők iskolai végzettsége mennyire befolyásolja az olvasásra fordított időt! Azt figyelhetjük meg, hogy az érettségivel nem rendelkező balassagyarmati szülők közül sokan nem motiválják eléggé gyermekeiket. A vizsgálatban résztvevő balassagyarmati tizenévesek közül nyolcan csak napi fél órát olvasnak. Ez rendkívül kevés! Sárváron valamivel jobb a helyzet. Ezen a helyszínen több időt töltenek el a kiskamaszok egy jó könyv társaságában. A sárvári szülők jobban ösztönzik olvasásra gyermekeiket, mint a balassagyarmatiak. Itt a diplomás szülők csemetéi is több időt szánnak az olvasásra, mint Balassagyarmaton. Mindkét városban a legtöbb gyermek körülbelül 1 órát olvas. De míg Sárváron ezután a több mint 1 óra kategóriája következik, addig Balassagyarmaton a maximum 30 perc!

Vajon miért olvasnak ilyen keveset a 10-12 évesek? Egyrészt nagyon leterheltek: sokan különórára, szakkörre járnak. A vizsgálatban résztvevő balassagyarmati tizenévesek többsége egyfélére, a sárváriak pedig kétfélére, de itt még a négyféle szakkör is előfordult. Balassagyarmaton a legnépszerűbb szakkörök, a történelem és számítástechnika után következik az angol és a sport. Sárváron az első a sport, ezt követi a matematika, majd az idegen nyelv és a zeneiskolai foglakozás.

A szabadidős tevékenységek rangsora:

Láthatjuk, hogy az olvasás eléggé a háttérbe szorult. Amíg a sport az egészség megőrzése szempontjából fontos, és hasznos a baráti kapcsolatok ápolása is – hiszen ez segíti a társadalmi normák elsajátítását –, ezek a pozitívumok nem mondhatók el a kontroll nélküli televíziózásról. Így jutottam el a következő kérdéshez.

1. Valóban megnőtt a TV képernyője előtt töltött idő?

Televíziózással töltött idő naponta

A televíziózással az a legnagyobb probléma, hogy a fiatalok és a felnőttek többsége is válogatás nélkül nézi a különböző műsorokat, s szinte a TV rabjaivá válnak. Az a tizenéves, aki órákat tölt televíziózással, annak már nem jut ideje olvasásra.

1. Vannak eltérések a lányok és a fiúk szokásai között?

Először a kedvelt regények típusait szeretném bemutatni:

Mindkét városban a fiúk a kalandos műveket, a lányok pedig az állattörténeteket kedvelik leginkább. A lányok szívesen olvasnak még kalandos és családi történeteket. Jól látható, míg a fiúk a kalandos és az izgalmas történeteket részesítik előnyben, addig a lányok a megható, érzelmes műveket.

Kedvenc olvasmányok

A vizsgálatomban résztvevő legtöbb tizenéves A Pál utcai fiúk című regényt szereti a legjobban. Hasonlóan alakult a sorrend Balassagyarmat és Sárváron is. A gyermekekről (A Pál utcai fiúk, A két Lotti, A kis herceg) és az állatokról (Lassie, Vuk, Bogáncs) szóló regények a legnépszerűbbek a 10-12 évesek körében. Hogy miért ezek a kedvenc olvasmányok? Mert: „a főszereplők gyerekek”, „Nemecsek hőssé válik”, „érdekes, fordulatos” – így hangzottak a tizenévesek indokai.

A mesék jelentősége

A gyermekek életében rendkívül fontos szerepet játszanak a mesék. Ezek a művek adják meg az alapot ahhoz, hogy később élvezni tudják a legnagyobb irodalmi és művészeti alkotásokat.³ Bruno Bettelheim így fogalmaz:

„A mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását és hogyan találja meg helyét az életben.”⁴

Ezek a gondolatok is bizonyítják, hogy a mesék szerepét nem lehet elhanyagolni. Nagyon fontos, hogy a tizenévesek olvassanak meséket? Szereted a meséket? – tettem fel a kérdést. A legtöbb kiskamasz szereti ezt a műfajt, de amíg Nagy Attila vizsgálatában⁵ a lányok azok, akik jobban kedvelik, az én felmérésében a fiúk többsége szereti a meséket, valószínűen azért, mert később érnek, mint a lányok. Hogy miért kedveltek ezek az alkotások? „Tanulságosak és elgondolkoztatók.” „Mert közel állnak a szívemhez.” – indokolták a 10-12 évesek. Akik nem szívesen olvassák ezeket a műveket, úgy érzik, hogy kicsiknek szólnak. A mesékben megtalálható a kaland, az izgalom, a csodálatos elemek és a humor, ezek mind nagyon fontosak a tizenéveseknek.

Bocsák Vera szerint: „Kevés kisiskolás és kamasz szereti a verseket.”⁶, az én tapasztalatom nem ezt mutatja.

Szereted a verseket?

Vizsgálatomban azok alkották a többséget, akik szeretik a verseket, mert „jól rímelnek”, „gyönyörűek, meghatók”, „mert van hangulatuk”. Persze olyanok is vannak, akik nem kedvelik a verseket, „mert meg kell őket tanulni”. Petőfi a legkedveltebb költő mind a két városban, őt követi Arany János a sorban.

A kötelező olvasmányok

Általános tapasztalatunk az, hogy a legtöbb gyermek nem szereti a kötelező irodalmat. Ami kötelező, az legtöbbször ellenállást vált ki. Érdekes módon a felmérésemben résztvevő tizenévesek közül viszonylag sokan szeretik a kötelezőket. A sárvári 10-12 évesek azok, akik jobban kedvelik ezeket a műveket. Az indokaik a hasznosságot hangsúlyozzák „Mert így több olvasmányt ismerek meg.” Nemek szerint különböző az érdeklődés irántuk: a lányok jobban kedvelik a kötelező olvasmányokat. A nagy többség – bár sokan nem szívesen – ebben az életkorban még elolvassa ezeket a műveket.

1. Utolsó kérdésem az volt, hogy vannak-e eltérő sajátosságok felmérésem eredményei és az országos vizsgálatok eredményei között.

Vannak olyan területek, ahol sajnos nincsenek, de olyanok is, ahol vannak. Néhány példát szeretnék kiemelni:

• Az országos vizsgálatokból tudjuk, és mi is azt tapasztaljuk, hogy a televíziózás nagyon kedvelt szabadidős tevékenység, én is ezt tapasztaltam.

• Az országos, 1997-ben végzett felmérés eredményeivel egybeesik saját vizsgálatom: a tanulók kevés időt fordítanak olvasásra.

• Bocsák Vera véleményével ellentétben én a versek kedvelését tapasztaltam.

• Míg az országos vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb tizenéves senkivel sem beszélget a könyvek tartalmáról, az én tapasztalataim ennél jobbak. Balassagyarmaton és Sárváron a 10-12 éves gyermekek elsősorban a szüleikkel beszélgetnek az olvasott művek tartalmáról.

Összegzésként elmondhatom, hogy nem voltak lényeges különbségek az észak- és nyugat-magyarországi tizenévesek olvasási szokásai között. Bár a kamaszok érezhetően keveset olvasnak, de mégis részesülnek az olvasás gyönyörűségében. Fontos lenne, hogy a család és az iskola jobban motiváljon az olvasásra, a könyvtárak pedig nyújtsanak érdekes programokat és foglalkozásokat, ily módon szerettessék meg az olvasást!

Jegyzetek:

6 Bocsák Veronika – Benkő Zsuzsanna – Hölgyesi Györgyi: Olvass nekem! Bp., Trezor Kiadó, 1995. 43. p.

Teenagers and reading

Examines the reading habits of the teenage pupils in Ballasagyarmat and Sárvár, looking for the extent of determination of reading habits by the parents, family, and their qualifications. The study deals with the correlation of the reading and free time, particularly with the watching of the television.

Die Teenager und das Lesen

Der Autor analysiert die Lesegewohnheiten der Teenagerschüler- und Schülerinnen in Balassagyarmat und in Sárvár, forschend, wie weit diese an den Eltern, der Familie, und deren Bildung liegen. Im Forschung ist auf den Zusammenhang des Lesens und der Freizeit (besonders der Fernseher) eingegangen.

Vissza a tartalomjegyzékhez