Éri István: Barangolás a múltban

Nyomtatási nézet

Vajon mennyi gyermekélmény, felejthetetlen tábori pillanat emléke sűríthető kereken száz, A/5 méretű oldalba? A furcsának ható kérdésre a Tájak Korok Múzeumok Egyesület által két éve megjelentetett, e lap hasábjain most ismertetésre kerülő könyvecske lapozgatásával kaphat egy lehetséges a választ a Nyájas Olvasó.

A nyolc, színes fényképekkel teli oldalnak, a számos fekete-fehér fotónak és rajzoknak, a kifejező fényképcímeknek, valamint a témához igazodó stílusú ismertetőknek köszönhetően megérinti az olvasót a különleges, „TKME-s módra” megszervezett játék hangulata.

1990 és 1999 között hat alkalommal hívott egybe különböző történelmi korokat megelevenítő játszótáborokat a felnőtt klubjairól, a pecsételő helyekről, az országjáró és műveltségi vetélkedőiről és kiskönyvtáráról híres egyesület. Minden alkalommal az adott korszak ismeretéről kiváló pályamunkával számot adó, 10–14 éves korú gyermekekből került ki a 60–100 kiválasztott táborozó.

Lehet-e bármely szakirányú tábor vezetőinek szebb feladatot kívánni, mint kivételesen felkészült, ugyanakkor játékra kész, nyitott gyerekekkel hozzáfogni egy jól előkészített program megvalósításához? A könyvecskét lapozva el kell hinnünk, hogy a TKME-gyermektáborok szervezői is ebből az alapállásból fogtak hozzá a táborélet felépítéséhez.

A jelmezes történelmi játszótáborok arculatának szakmai kimunkálásában nem a hivatásos pedagógusok játszották a fő szerepet, hanem a tanári pályához munkájukból és végzettségükből adódóan közel álló személyiségek. Meghatározó volt Vajda Ferencné, a TKME korábbi munkatársa, valamint a Soproni Múzeum két kiváló kutatója, Gabrieli Gabriella régész és Nemes András művészettörténész tevékenysége. A köréjük szerveződött „felnőtt team” — a könyvecske szerzői — a gyerekek ötleteivel kiegészítve elevenítette fel a honfoglalás és a korai középkor, a reneszánsz, a barokk, a reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az iparosodás korának történelmi eseményeit. A résztvevők elkészítették és magukra öltötték az adott korszak jellegzetes ruháit, ezzel együtt egy-egy történelmi személyiség szerepét, megtanulták a kor divatos táncait és az előkelő társasági érintkezés kifinomult szabályait.

A könyvecske tartalmazza a játékformákat, köztük néhány történelmi eseményt megelevenítő dramatizált jelenet keretjáték leírását, sőt némelyik teljes szövegét. Így került a kiadványba a barokk kori tábor ismertetéséhez egy hitelesen rekonstruált céhes szertartás, a mesteravatás, az 1848-as táborban született toborzó jelenet és zászlószentelés, valamint a Függetlenségi Nyilatkozat előzményeit feldolgozó képviselőházi vita szövegkönyve. Mindhármat bátran ajánlhatjuk rendhagyó iskolai ünnepségek műsorához, vagy a diák színjátszó körök repertoárjának bővítéséhez. Számos ötletet kaphat a szakkörvezető pedagógus a történeti szerepjátékok keretjáték-leírásaiból, például I. István fejedelem királlyá koronásának, a Zsigmond-kori vásári sokadalomnak, Beatrix megkoronázásának, a Lajos király udvarában játszódó lovagünnepnek, Mária Terézia eszterházi látogatásának, az 1832–36-os országgyűlésnek, egy reformkori irodalmi estélynek, vagy a városszépítő egyleti ülésnek vázlatos leírásaiból. A témákat továbbgondolni akaró számára ajánlott irodalom, diszkográfia segít.

A jelmezkészítéshez is ad ötleteket a könyvecske. Megtaláljuk benne a „manuális foglalkozások, leírását, ráadásként egy-egy papírból elkészíthető ruházati kiegészítő szerkesztési rajzát. Tánclépéseket nem könnyű papírra vetni, ám a reneszánsz, a barokk és a 19. század divatos táncairól azért olvashatunk egy kedvcsináló rövid ismertetést.

Legrészletesebben az 1848-as tábor szakanyaga kapott helyet. Megfejthetjük Oravecz Péter költő képrejtvényeit és Mayer László levéltáros keresztrejtvényét. A táborzáró vetélkedő teljes forgatókönyve minden reformkorral kapcsolatos agytorna háttéranyagául szolgálhat.

Mindent összevetve: különösen a szünidő előtt jó szívvel ajánlhatjuk a kívül-belül, képanyagát és tartalmát tekintve is színes kis könyvecskét minden táborba szálló, vagy a jövő tanévben művelődéstörténeti jellegű szakkört vezető pedagógus számára.

Külön időszerűséget ad a kiadványnak a TKME újabb játékának terve, amely a Rákóczi szabadságharc történetének feldolgozására hívja majd a jövő évben az ifjabb és korosabb érdeklődőket. A legkiválóbb munkát készítő ifjak egy, vagy két esztendő múlva, a nem csekély összeget igénylő anyagi háttér megteremtése esetén talán eljuthatnak majd a Tájak Korok Múzeumok Egyesület újabb művelődéstörténeti játszótáborába.

Az ismertetett könyvecskét – kérésre – szívesen megküldi a TKME Szervező Irodája (1476 Bp. 10. Pf. 54.) ha az érdeklődő iskolák írnak, telefonálnak (210-1330) vagy faxot küldenek (210-9363). Csupán a csomagolás, postázás költségeit kell – utólag, a megküldött csekken – befizetni.

Történelmi játszótáborok és játszóházak Bp., 1999. Tájak Korok Múzeumok Egyesület (Szerkesztő: Tóth Kálmán)

Vissza a tartalomjegyzékhez