Somos Béla: Valaczka András tankönyvsorozata: Memoriterfüzetek.

Nyomtatási nézet

Iskolarendszerünk, vizsgáztatási szisztémáink jellemzője, hogy a tanulói teljesítmények megítélése jelentős mértékben függ(het) a memóriától, az emlékezőtehetségtől. Sajátos ambivalencia azonban, hogy míg a tanultak felidézése, tehát a szándékos emlékezés sok szakma és hivatás tekintetében a végzettség megszerzésekor és a későbbiekben is különös jelentőséggel bír – az ún. memoriterek vonatkozásában meglehetős bizonytalanság van a gyakorló pedagógusok körében. Ez összefügghet azzal, hogy a háború előtti gimnáziumokban a latin memoriterek nagyon is fontosak voltak, s az akkori gyakorlatnak mintegy tagadásaként 1945 után ezt mellőzni illett. De összefügghet azzal is, hogy általában nem szeretjük a magolós tanulást, elegánsabb dolog értő értelemmel közelíteni a jelenségekhez.

Ez a kettő – s talán más egyéb is – okozta, eredményezte, hogy előfordul: az általános vagy középiskolát végzett emberek közül számosan alig-alig tudnak néhány verset felidézni, egy-egy strófára lelni.

Minden bizonnyal ilyen vagy hasonló tapasztalatok – s az idézett helyzet meghaladásának a szándéka – is közrejátszottak Valaczka András: Memoriterfüzet 5.–12. című könyvsorozatának összeállításakor.

A füzetsorozat első kötete a tizenegy éves gyermekek életkori sa-játosságaihoz illő Kisfaludy, Petőfi, Arany, Ady és József Attila verseket hoz. A kötetek szerkesztése lehetővé teszi, hogy a megtanulásra ajánlott versek mellé a tanuló tetszés szerinti vagy a tanára által ajánlott vers is odakerülhessen.

A hatodikosok számára összeállított memoriterfüzet – a történeti szempont érvényesítésével – a Pannónia dícséreté-vel indul, majd egy-egy Bornemissza és Balassi, három Csokonai verset követően a Toldiból vett részletekkel zár.

A hetedikeseknek tudniuk kell a Himnuszt és a Szózatot, Kölcsey Huszt-ját, Petőfi Az Alföld és a XIX. század költői című versét. Örvendetes, hogy ebben a tanévben egy Arany és két Ady vers mellett Tompa Mihály: A madár fiai-hoz című verse is a megtanulandók, a megtanulásra ajánlottak közé kerül. Ez annál inkább jó és köszönetet érdemlő, mert a használatos könyvek többsége érthetetlenül és ajánlatosan mellőzi Tompa Mihály költészetének tárgyalását, jóllehet az 1850-es évek elején talán az ő versei fejezték ki a legpontosabban a köztudatot és a közérzést.

A nyolcadikosok a Nyugat első nagy nemzedéke költőinek verseit, valamint József Attila és Radnóti Miklós versei mellett Weörös Sándor és Nagy László költeményeit tanulják.

Az ötödik és a nyolcadik közötti osztályokra és korosztályokra vonatkozó négy kötet így – nem mechanikus időrendi felosztásban, de – az időrendet sem mellőzve kerek egészet ad irodalmunkból a reneszánsztól napjainkig.

A középiskolások számára készített első kötet a világirodalommal, az antikvitással indít, alapműveket ajánl, Homéroszt és Anakreont, Szophoklészt és Catullust, néhány sort és részleteket, de olyan sorokat, amelyek az alapműveltség részét kell hogy képezzék.

Az antikvitásból a magyar középkorba Szent Pál Szeretethimnusza vezet, a középkor és a reneszánsz határán az Isteni Színjáték néhány szállóige-értékű terzinájával induló részletek következnek:

„Az emberélet útjának felén”

„Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába”

„Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel”

A reneszánszot Petrarca, Balassi és Shakespeare, a magyar barokkot Zrínyi verseiből és eposzából vett sorok képviselik.

A tizenöt-tizenhat éves diákok (a második gimnazisták) a magyar felvilágosodás íróinak prózájából és epigrammáiból kapnak válogatást, majd Csokonai Az estvé-jéből remekül kiválasztott részleteket. A Katona József Bánk bán-jából vett részlet az Erkel által operává írt mű legismertebb áriájára utal, ezzel mintegy ajánlva a tanárnak, hogy a dráma feldolgozását az operából vett részletek meghallgatásával színesítsék. A szerkesztő egyéb részletek megtanulására is gondol, de ezek kiválasztásában tiszteletben tartja a tanár elhatározását (az anyag szerkesztése erre utal). Így lehetőség van a dráma különböző részeiből vett – az egyes szereplők jellemére utaló – egy-egy verssor kiválasztására, de a cselekmény alakulása szempontjából fontos, vagy Katona szókincsére, a dráma nyelvére utaló többsoros részletek megtanulására is.

Berzsenyi: A magyarokhoz, Kölcsey: Zrínyi második éneke, Vörösmarty: Előszó, a Kisfaludy Károly Mohács-ából vett sorok, Petőfi: Egy gondolat bánt engemet és a Szeptember végén című költeményei, Arany Epilógus-a, a Madách tragédiájából, emberiségdrámájából vett idézetek kiválasztása minden bizonnyal sok-sok gyakorló pedagógus véleményével és választásával megegyezik, mint a más évfolyamok számára kiválasztott – itt tételesen és részletesen fel nem sorolt – versek, idézetek is.

A középiskola befejező évfolyamai számára a huszadik század irodalmából válogat és ajánl Valaczka András, a fentiekhez és a korábbiakhoz hasonlóan kiváló érzékkel, a gyakorló pedagógus tapasztaltságával, kellő arányérzékkel és igényességgel.

Miért jó(k) a Memoriterfüzet(k)?

Felhívja a figyelmet és orientál: visszaadja a becsületét a könyv nélküli versismeretnek, rámutat azokra a költeményekre, amelyeket megtanulásra feltétlenül érdemesnek tart.

Fontos eszköz lehet a készségfejlesztésben is: a könyv nélküli tanulás egyénre szabott helyes módszerének megtalálása más tárgyak tanulásakor is hasznosítható.

Nem mellékes szempont, hogy az olvasás nyújtotta esztétikai élmény tartósabb és biztosabban megidézhető a költemények könyv nélküli birtoklása esetén.

A könyvsorozat használata bizonyos egységességet biztosíthat, ill. segíthet biztosítani, iskolaváltás esetén információs lehetőséggel is szolgál a korábbi és az új iskola között, ugyanakkor nem zárja ki a sokszínűség lehetőségét, hiszen teret hagy az illető pedagógus vagy tanulócsoport, ill. tanuló egyéni ízlése, tetszése érvényesítésének. Időnyereséget jelenthet azzal, hogy a különböző évfolyamok közötti kapcsolatot, a meglévő és újonnan megszerzendő ismeretanyag közti kapcsolatot biztosabbá teszi, hiszen a könyvsorozat segítségével pl. a hetedik általánosban megtanult vers – a Himnuszra vagy a Szózatra, de más versekre is a középiskola megfelelő osztályában – mint könyv nélkül ismert költeményre építhetünk

Az anyag füzetekben való megjelenítése igen jó kezelhetőséget biztosít, villamoson, vonaton, séta közben zsebből elővehető, olvasható, tanulható.

A könyvsorozat a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg.

(Valaczka András: Memoriter füzetek. 5-12. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000.)

Somos Béla

Vissza a tartalomjegyzékhez