Dombi Mária Adrienn: Olvasás-megértés-azonosulás

Nyomtatási nézet

Az aktív olvasóvá nevelés lehetőségei

„Néma mestereink a könyvek”

Közhelyként hangzik, hogy el kell érni: belső igénnyé váljon a könyvek szeretete, hiszen az olvasmányoknak nagy személyiségformáló szerepük van. E gondolat igazsága nem szorul bizonyításra, az irodalmi értékbefogadás módszereinek megújítása, a jó könyv alkotó felfedezése szükségszerű.

A mottóként választott gondolat szemlélete minden irodalomtanárnak, gyerekekkel és olvasással foglalkozó szakembernek iránytűjévé válhat. Segíteni kell gyerekeinket abban, hogy olvasmányaik „rejtett üzenetét” dekódolják, hogy azok élménnyé váljanak. Munkám a Szegedi Tudományegyetem Karának Neveléstudományi Tanszékén folyó „Pedagógus mesterség” témájú kutatáshoz kapcsolódik, annak egyik résztémáját képezi.

Tanulmányom címeként – érzésem szerint – három egymással összefüggő fogalmat jelöltem meg, amelyek az aktív olvasóvá válás útját jelentő folyamatot jelzik. Az első lépés az olvasmányok jeleinek felfogása, a jelek értéktartalmának befogadása, a mű mondanivalójának megértése. Ez válhat az identifikáció alapjává, miközben a személyiség belső szféráiba hatol be az olvasmányélmény, és idéz elő tartós vagy időleges változást.

Dolgozatom az aktív olvasóvá nevelés egy lehetőségét mutatja be, amely a motivációtól az olvasmányélmény befogadásán, az irodalmi értékek felfedezésén keresztül az olvasáshoz való kötődés folyamatát segíti elő. Ennek érdekében egy 37 fős gyerekcsoportban az olvasmányélmény-befogadást segítő komplex foglalkozás-sorozatot vezettem, amely az említettek mellett személyiségfejlesztő hatásokat is igyekezett kiaknázni.

Az olvasmányélmény-befogadási folyamatnak fontos része az irodalmi műben lévő értékek felfedezése, szubjektiválódása. Ez a folyamat vezet az irodalmi értékekhez kötődés kialakulásához, amely személyiségformáló, magatartás-alakító tényező.

Az értékrend szerepe az olvasmányélményhez kötődés folyamatában.

Olvasmány------------értékfeltáró foglalkozás------------olvasó gyerek

| | |

funkció értékbázis értékátadó, motiváló értékbefogadás,

értékidentifikáció

| | |

tevékenység értékteremtő értékorientáló értékfeldolgozás

értéktermelés

A fentiek a munkám alapjául szolgáló kapcsolatrendszert szemléltetik, különös tekintettel az olvasmányélmény-befogadást elősegítő foglalkozások szerepére.

Munkám célja az volt, hogy segítsem az aktív olvasóvá nevelést, az irodalmi értékek gyerekek által történő felfedezését, s nem utolsó sorban az olvasmányélmény személyiségfejlesztő hatását is kiaknázzam.

A foglalkozások bevezetőjeként a kérdőív módszerét használtam a gyermekek olvasási motivációi és olvasmányaik megismerése céljából, majd az olvasmányélmény mélységét kívántam feltárni beszélgetések, attitűdskála segítségével.

A módszerek között az utólagos jegyzőkönyv vezetést, feljegyzés készítést is alkalmaztuk, esetenként videóra vettük a szituációs játékokat, és ezekről pontos jegyzőkönyvet is sikerült készíteni. A felvételek utólagos megnézése abban a tekintetben is hasznos volt, hogy a gyerekek szembesülhettek a vállalt szereppel, és ez segítette az olvasmányélmény-feldolgozást.

Az olvasmányélmény-befogadás lehetőségei egy kísérlet tükrében

Az olvasmányélmény-világ sajátos palettáján meghatározó szerepet játszanak az elsődleges motivációk, azok az indíttatások, amelyeket a gyerek legközvetlenebb mikrokörnyezetétől kap, s amelyek rendszerint sajátos élményalakzatban forrnak ki. Ez az élményalakzat rendkívüli módon jellemző a személyiségre, hiszen az olvasmányélmény-kiválasztás motívumaitól az olvasmányélmény-befogadás jellemzőin keresztül az olvasói attitűd kialakulásához vezet az út.

Az olvasás hatékonyságának vizsgálatát célul tűzve, fontos ismerni a gyerekek előzetes olvasási motivációit, és olvasói attitűdjük jellemzőit. Erre a célra szerkesztettünk meg egy kérdőívet és egy attitűd skálát, amelyek közül az előbbit a foglalkozás-sorozat kezdetén, az utóbbit pedig a közös együttléteket követően a tanév folyamán töltettük ki, tehát lehetőségünk volt munkánk hatékonyságát is felmérni, ugyanis a kérdőív és az azt kiegészítő beszélgetések adatait összevethettük az olvasmányélmény-alakzatok milyenségére is utaló attitűdskála adataival.

Az olvasás motívumait kutató kérdéssel a legfontosabb olvasói indítékokat kívántam feltárni. A válaszokat aszerint csoportosítottam, hogy milyen mértékben volt jelen a motivációs folyamatban, valamilyen „kényszerítő erő”, illetve mennyiben tükrözte a gyermekek belső világát választásuk.

Az 1-es táblázatból kitűnik, hogy az olvasást motiváló okok közül a külső indítékok a döntő jelentőségűek.

Az olvasás motivációja

1. számú táblázat

Részletezve az indítékokat, a baráti ajánlás, a szülői tanács a leggyakoribb indok. Ez nem is volt rossz alap eredendően a foglalkozásokhoz, hiszen a közös élményt adó olvasás iránti beállítódás befolyásoló hatásában bizakodtam.

Az olvasás motivációja

Az olvasmányélmény értékközvetítő hatásának három szintjét különböztetjük meg.

1. A legalsó szint jellemzője az értékekhez való pozitív és negatív alkalmazkodás, ahol a külső motivációs tényezők vannak túlsúlyban. Ez az az időszak, amikor a gyermek sokszor átgondolás nélkül fogad el – esetleg tekintély elv alapján – bizonyos nézeteket, és visszhangozza azokat.

1. A második minőségi szint akkor alakul ki, amikor a gyerekek saját, belső indíték alapján kezdenek törekedni az értékek felismerésére. Értéktudatukba beépülnek olvasmányaik, és magatartásukat is szabá-lyozzák. Ez az az időszak, amikor a leghatékonyabbak az értéktudat-fejlesztő foglalkozások, legyenek azok olvasmányértékekhez, vagy más területhez kötődő tervszerű foglalkozások. Ez már a viták időszaka, a gyermekek saját tapasztalatai élénk szerepet játszanak nézeteik alakulásában.

1. A legmagasabb szint az, amikor olvasmányélmények úgy épülnek be a személyiségbe, hogy az értékbefogadó tevékenység további, értékmegvalósító, értékteremtő tevékenységgé szélesedik ki.

Az olvasmányhősök választásának motívumait tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az elsősorban erkölcsi fogalmak választási arányai a fiúk és a lányok esetében eltérőek. Vannak úgynevezett „fiús” motívumok, mint például a vakmerőség, leleményesség, ugyanakkor az önfeláldozás, önzetlenség, hűség talán éppen emocionális tartalma miatt a lányok által jobban preferált tulajdonság.

Az összeállított attitűdskála a gyermekek olvasás iránti beállítódását, olvasói aktivitásuk szintjét kívánta vizsgálni. Az első évben hat megállapításból álló attitűdskálát használtam, amely az aktív olvasói beállítódás különböző fokait tartalmazza.

a) Csak az érdekes könyveket szeretem olvasni.

b) Egy jó könyv elolvasása élményt jelent.

c) Csak a kalandos könyveket szeretem igazán.

d) A barátaimmal is meg akarom szerettetni az olvasást.

e) Csak az izgalmas könyveket szeretem.

1. A regényhősök szerepébe mindig beleélem magam.

A gyermekek válaszaiból kitűnik, hogy összetettebb megállapításokra is képesek differenciáltan válaszolni, így a második évben hat tagú, bonyolultabb kijelentéseket tartalmazó attitűdskálával dolgoztam.

Az 1. attitűdskála válaszértékei (súlyozott átlag)

2. számú táblázat

A gyerekek értékítéletei életkoruknak megfelelőek. Előnyben részesítik a kalandos, izgalmas könyveket, különösen a fiúkra jellemző ez (96%, 68%). A lányok viszont nagyobb empátiás készségről tesznek tanúbizonyságot, megérzik azt, hogy az olvasás a belső emberi értékeket növeli. Ők bele tudják élni magukat a regényhősök szerepébe (65%), míg a fiúknak csak 12 %-a jelzi ezt. A válaszok legjobban a d megállapítás esetében szóródnak, a gyerekek nem érzik még az olvasmány adta közös élmény erejét.

A második évben, mintegy kontrollvizsgálatként, hat értékelő megállapításról vártam a gyerekek véleményét. Ezek a megállapítások sokrétű, mélyebb tartalomra, olvasási motivációra, szükségletekre utaltak. A válaszadást befolyásolta a közben eltelt idő, a közös olvasmányélmények és olvasmány-feldolgozási stratégiák. A megállapítások aktív és passzív olvasói beállítódásokra utaltak. Bíztam az olvasmányélmény befogadását és aktív beállítódást segítő foglalkozások hatásában, továbbá az olvasási aktivitás és értékrend közötti szorosabbá vált kapcsolatban. Lehetőségeket adtam a további megállapítások megfogalmazására, amellyel a gyerekek kiegészíthették az attitűdskálát, s amely a fentieknél jobban kifejezte az olvasás iránti beállítódásukat. Így a következő megállapításokkal egészült ki a skálánk:

a) Az olvasás révén művelt ember lehetek.

b) Az olvasás a legjobb szórakozás.

c) Az olvasás révén sok ismeretre tehetek szert.

d) Az olvasás segít megismerni a világot.

e) Az olvasás segít önmagam megismerésében.

f) Az olvasás segít a nehézségek legyőzésében.

A 2. attitűdskálára adott válaszok százalékosan

1. számú táblázat

Érdemes tanulmányozni az attitűdskála válaszait. A fiúk és a lányok felváltva értékelik többre a feszültségoldás, elgondolkodtatás, beleélés, menekülés, feledtetés, azonosulás motívumait. Elgondolkodtató, hogy a feszültségoldás, mint olvasásmotiváló tényező milyen jelentős szerepet játszik a lányok életében (62%). A d megállapítás ...kellemesebb világba..., az a megállapítás ...feszültségoldás... rejtett párja. A lányok mind a két esetben teljesen azonosan válaszolnak (teljesen 62%, nagyjából 28%, egyáltalán nem 10%), a fiúk válaszai 6-9%-ban térnek el, az olvasmányok feszültségoldó hatásával egyetértenek, igénylik azt, de kisebb arányban kívánják a konfliktusokat az előlük való elhúzódással megoldani.

Az olvasmányélménybe való beleélés motívuma mind a két vizsgálat megállapítás-sorában szerepelt. A második esetben a fiúk 46%-a értett ezzel teljesen egyet, ami elég nagy növekedés a korábbi 12%-os adathoz képest. A lányok empátiás készsége is nőtt, jóllehet ez a foglalkozás-sorozat elején is elég magas volt (65%).

A foglalkozásokról

A továbbiakban azokat a foglalkozástípusokat sorolom fel műfaj szerint, amelyeket kipróbáltam: motiváló-orientáló foglakozások; élményfeldolgozó foglalkozások; értékfeltáró foglalkozások; kreativitást fejlesztő foglalkozások; szociodramatikus foglalkozások; irodalmi játékok; nyelvi játékok; cselekvéses foglakozások. Ezek az iskolai fakultáció kereteiben, a könyvtárban folyó irodalmi foglalkozásokon, szakköri tevékenységben, olvasótáborban egyaránt hasznosíthatók.

Gyermekeink olvasói beállítódását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bizonyos esetekben befogadói következetlenséget tapasztalhattunk (értékes irodalmi művek választása mellett értéktelenek preferálása, az előbb említettekkel egyenrangúként való kezelése), ugyanakkor azonban a katarzis-élmény lehetősége is nagyobb volt. Csoportunk az első foglakozás-sorozat elején három mikrocsoportot képezett:

• az aktív, tevékeny gyerekek

• az érdeklődő, de passzív gyerekek

• „lebegő-kibontakozó gyerekek”

A legaktívabb gyerekek a legelső pillanattól kezdve „feladatkészek” voltak, az érdeklődő, de kezdetben nem aktív gyerekek gátlásait kellett feloldani, önbizalmukat erősíteni, az alkalomszerűen aktív gyerekek csoportját pedig a motiválás-differenciálás megfelelő kombinációjával lehetett megnyerni az „ügynek”. Érdekes módon a fiúk több mint felében volt erősebb az önkifejezés igénye, a lányok viszont több előzetes olvasmányélménnyel rendelkeztek. Éppen ezért érzékenyebben reagáltak az írói üzenetek mélyebb tartalmára, hajlamosabbak voltak az írói értelmezés és a való élet kapcsolatának felfedezésére.

A fiúk a szociodramatikus játékokban vezérszerepet töltöttek be. Ők voltak a kezdeményezők, az ötletgazdák, és ezáltal a kis csoport összetartó erői. Rendkívüli ügyességgel szerepeltek a mű mondanivalóját tömörítő játékokban, és rendkívüli érzékkel emelték ki a lényeges mozzanatokat. A lányok viszont összefüggések meglátásában jártak élen, képesek voltak egy fontos szálat a legapróbb részletekig kibontani, konkretizálni. A mögöttesre való ráérzés azonosuló – ráérző – elemző magatartáshoz vezetett. Nehezebben kapcsolódtak be az olvasmányélmény-elemzés sajátos formájába, de ha sikerült feloldódniuk, akkor értékteremtő fantáziájuk segítségével akaratlanul is az olvasmányélmény-befogadás hatékony segítőjévé váltak a csoport egésze számára.

Az olvasmányélmény-befogadás „hőfokának” intenzitása az érzelmi és értelmi tevékenység eredménye volt. Nem kétséges, hogy a csoport központi helyzetben lévő tagjai azok a gyerekek, akik az olvasói aktivitást erősítő szerepűek voltak.

A közösen átélt élmények csoportkohéziós ereje nem kétséges, amelyek az olvasmányokon alapulva azok gondolati vagy cselekvéses befogadását segítették. Határozott fejlődést figyelhettünk meg a metakommunikatív és verbális interakcióban. Az első időben a gyerekek egymás megnyilvánulásait követték, metakommunikatív jelzéseit utánozták, a későbbiekben egyre jobban előtérbe kerültek saját fantáziájuk szabályozta megnyilvánulásaik.

Néhány tanulság a foglalkozások alapján.

Az irodalmi művek hősei értékminták hordozói. Az irodalmi hősök bemutatása, a kedvelt és elutasított szereplők jellemzése érdekes módon hasonló jegyek alapján történt.

1. A bemutatás a hős általános tulajdonságainak leírásával kezdődött, s ezután tértek rá szerepe szempontjából fontos jellemtulajdonságok érzékeltetésére.

2. Az intellektuális és morális jellemvonások felvázolása közvetve a bemutató, szerepjátszó gyerek szereppel kapcsolatos emócióját is jelzi.

3. Az értékelés minden esetben differenciált volt, élesen elkülönítette a pozitív és negatív jellemvonásokat.

Összegzés, következtetések, kitekintés

Az olvasás hatása gyermekeinknél sok területen érzékelhető. A nem, vagy keveset olvasó gyerekre a szegényes szókészlet és a gondolatok laza kapcsolata jellemző. Az olvasó gyerekre mindennek az ellenkezője igaz.

A tapasztalatok alapján megfogalmazhatjuk, hogy valamennyi foglalkozás hasznosan segítette az olvasmányélményhez való kötődés kialakulását, erősödését, hipotézisünk e tekintetben beigazolódott.

A gyermekcsoport közös irodalmi élményei jellem- és magatartás alakító szerepűek, ugyanakkor közösséget összefogó tényezők.

A műélvezői eszmélkedés sajátos útját figyelhettük meg kis csoportunkban az olvasmányok élménnyé válásának folyamatában, a művek közvetítette értékekre való „rácsodálkozás”-tól a helyes ítéletalkotáson keresztül az értékorientáló hatások belsővé válásáig.

Különösen hatékonyak voltak azok a foglalkozások, ahol érzelmi húrokat pendítettünk meg, ahol mód nyílt a szereplőkkel való azonosulásra, helyzetükbe való beleélésre.

Az „Olvassuk együtt, játsszuk együtt” típusú foglalkozások közös élménye az aktív olvasóvá válás hatékony motiválójává vált. A gyermekek tudatosan törekedtek saját kis könyvtár kialakítására, és nem egyszer megvalósítható ötletekkel jöttek a foglalkozásokra.

A következőkben olyan további motiváló-orientáló foglalkozásokat képzelek el, amelyek a műbefogadói magatartás kifejlesztésével a műélvezői tudatosság kialakulását célozzák. Ez azért is fontos, mert napjainkban, amikor az értékek válságát éljük meg, főleg gyermekeinknek van szükségük olyan szilárd fogódzóra, amelyet az emberi tudás, kultúra hozott létre.

Vissza a tartalomjegyzékhez