Bogdán Melinda - Munkácsy Gyula: A Pedagógiai Múzeum múzeumpedagógiai mentorprogramja - százesztendős iskolák

Nyomtatási nézet

Múzeumunkban a múzeumpedagógia speciális esetnek számít, mert ebben az országos gyűjteményben sajnos nincs múzeumpedagógus, ezt a feladatot is a muzeológusok látják el. A múzeumpedagógiai programok megvalósítása emiatt komolyabb kihívásnak számít. Ugyanakkor ez a sajátosság talán egy jó értelemben vett másfajta szakmai színvonalat jelenthet.

Ezt mutatja az is, hogy az évek során az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar múzeumpedagógiai képzésével együttműködést alakítottunk ki (helyszínt adunk a mintatanításoknak, előadásokat tartunk). Múzeumpedagógiai tevékenységeink szorosan kötődnek saját kutatási témáinkhoz és az általunk rendezett „Orbis Pictus” – Szemléltetés az iskolában című kiállításunkhoz.

Az elmúlt tíz évben egyedi foglalkozásainkkal igyekeztünk mindig csoportra szabott tematikákat nyújtani az általános iskolától a felsőoktatásig, a szaktanári közösségeken át a nyugdíjas baráti körökig.

Az évek alatt kialakult egy színes óraválasztékunk az oktatás- és neveléstudomány területéről, és 2011 óta koncentráltan kerestünk lehetőségeket, amellyel múzeumpedagógiai kínálatunk a nagyközönség számára is elérhetővé válik. E folyamatnak a gyümölcseként született meg az ötlet, hogy csatlakozzunk a Budapest100 rendezvénysorozathoz.

Ennek a projektnek központi gondolata a százéves budapesti épületek ünnepe, a „nyitott házak” hétvégéjének megszervezése. A program elindítója az OSA Archívum, a projektgazda pedig a Kortárs Építészeti Központ. Az első évben résztvevőként, 2012-ben pedig már mentorként és szervezőként kapcsolódtunk a fővárosi programhoz.

Mivel 1912 és 1913 között a fővárosban – a Bárczy István polgármester által életre hívott iskola- és kislakás-építési akció keretében – sok olyan iskola épült, amely ma is a legreprezentatívabb klasszikus iskolaépületek közé tartozik, ezért várható volt, hogy a tanintézetek is mozgósíthatók lesznek a Budapest100 programban.

A múzeumpedagógiai mentorprogramunk célja, hogy az évente megrendezésre kerülő Budapest100 keretében minél több „100 esztendős” iskolát vonjunk be. Célunk nem csupán az, hogy megnyíljon az épület, hogy bemutassuk annak részleteit, hanem az is, hogy a programok szervezésébe és lebonyolításába kapcsoljuk be az ott dolgozó pedagógusokat, s legfőképpen a diákokat is. Ezzel tudtunk alkalmat adni arra, hogy mind a tanárok, mind a tanulók közelebbről is megismerkedhessenek az elmúlt száz év oktatás- és iskolatörténetével, inspirációt kapjanak iskolájuk múltjának felkutatásához, mind az építészettörténeti források, mind a tárgyak, szemléltető eszközök stb. terén, ezekből rendezzenek iskolatörténeti kiállítást, építsenek ki kapcsolatokat a hajdani pedagógusokkal és az iskola régi növendékeivel, és az épületbe látogatókat maguk kalauzolják, váljanak önálló és értő tárlatvezetőkké. Mindezzel még saját intézményük megbecsülését és önbecsülésüket is növelhetik.

A Budapest100 program során az iskolák pedagógusainak az alábbi tartalmi elemeket javasoltuk a felkészüléshez:

• a nyitott hétvége programtervének kidolgozása;
• az épület tervezési, építési dokumentumainak felkutatása – levéltárak, múzeumok, szakirodalom;
• az iskola történetére vonatkozó szakanyagok feltárása – történeti monográfiák, iskolatörténetek, a korszak oktatásügye, fotók, dokumentumok, tárgyak, szemléltető eszközök;
• a volt diákok, tanárok birtokában lévő dokumentumok, tárgyak számbavétele, kölcsönzése;
• kiállítási forgatókönyv elkészítése;
• a jelenlegi diákok bevonása a tervezésbe, a program lebonyolításába;
• a közreműködő diákok felkészítése múzeumpedagógiai foglalkozások keretében a Pedagógiai Múzeum „Orbis Pictus” – Szemléltetés az iskolában című állandó kiállításán;
• szükség esetén módszertani felkészítés a pedagógusok részére a Pedagógiai Múzeum „Orbis Pictus” – Szemléltetés az iskolában című állandó kiállításában.

A tanulók számára a következő tartalmi elemekkel próbáltuk vonzóvá tenni a programot:

• Kutass az iskolában! Találd meg a legrégebbi oktatási eszközt (bútor, zászló, kísérleti eszköz, szemléltető anyagok stb.)!
• Tégy közzé felhívást gyűjtésre! Keresd meg a volt diákokat, tanárokat, a közvetlen lakókörnyezetet megszólítva, interneten is! Gyűjts össze korábbi izgalmasabb, érdekesebb diáktörténeteket, intőket stb.!
• Rendezz kiállítást az összegyűjtött anyagból!
• Készülj fel a száz évvel ezelőtti esztendő eseménytörténetéből, divatjából, zenéjéből, irodalmából, film- és fotótörténetéből, sportjából stb.!
• Hasonlítsd össze mindezt a mai állapotokkal! Ma mit és hogyan tanulsz minderről?
• Légy aktív! Témánként készülj fel az épületbe látogatók fogadására, kalauzolására!

A program keretében 12 iskolának nyújtottunk segítséget szaktanácsadással, képanyagok összeállításával, kiállítások megvalósításával.

Kiemelkedően színvonalas volt a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola tanári karának munkája, akik ellátogattak múzeumpedagógiai foglalkozásunkra, tárlatvezetésen és konzultáción vettek részt, hogy elképzelésükhöz inspirációkat szerezzenek. Tevékenységük eredménye egy hajdani tanóra bemutatása volt diákjaik számára, akik velünk együtt nagy élvezettel oldották meg a szellemes feladatokat.

Mentorprogramunkat a legkövetkezetesebben a Deák Diák Általános Iskolával tudtuk megvalósítani. Múzeumpedagógiai foglalkozássorozatunk a tanárok felkészítésével kezdődött, akik tematikus tárlatvezetésen vettek részt, megismerkedve az 1910-es évek iskolakultúrájával. A gyakorlati részben megfogalmaztuk, melyek azok a témák, amik iskolájukban is adaptálhatók kamara-kiállítás, bemutató, foglalkozás stb. keretében. Iskolatörténeti kutatásukhoz módszertani segítséget kaptak. Látogatásukról slide-show formájában összeállítást készítettek. Ennek nyomán a pedagógusok iskolatörténeti kutatást végeztek, tárgygyűjtést kezdeményeztek, némely kiállított anyagunkról másolatot készítettek. Munkájuk egyik eredménye volt, hogy a Budapest100 hétvégére tornacsarnokukban berendeztek egy hajdani tantermi enteriőrt (csupán néhány tárgy kölcsönzésével kellett kiegészítenünk a látványt).

A felkészítés másik szála, a diákoknak tartott foglalkozás múzeumunkban futott.

Ezeken az órákon 3 × 20 tanuló vett részt, két felső tagozatos csoport és egy másodikos osztály. A tanulók általános képet kaptak arról, hogyan éltek az elemi iskolások a 19. század második felétől a 20. század első két évtizedéig. Hangsúlyoztuk az életmóddal, az iskolai szemléltetéssel, a tárgykultúrával kapcsolatos kérdéseket, hiszen ezek a legplasztikusabb párhuzamokat nyújthatják a ma iskolájával. A diákok ennek kapcsán szembesültek az előző generációk gyermekkori élményeivel is. („Nagymama is volt gyerek.”) Ugyancsak újdonság volt számukra a hajdani iskola nemek szerinti megosztása, a női és férfi szerepkörök éles elválasztása az oktatásban és nevelésben.

Korosztályonként és alkalmanként más-más témákat érintettünk:

• A szemléltetés története, avagy a vizuális tudásátadás az iskolában: az illusztrációtól a forgó csudakörényig. Kipróbálható eszközök: zootrope, laterna magica, sztereonéző, kúpanamorfózis, bűvös korong, zsebmozi stb.
• Az iskolai írásoktatás rövid áttekintése: ütemírás, rondírás, szépírás, zsinórírás. Tárgytörténet és eszközhasználat: palatábla, palavessző, tenta, penna, kalamáris, plajbász, porzó, árkus, irka.
• Az osztályozás története: rangsorolás, lokáció, érdemjegyek. Értesítők, anyakönyvek.
• A jutalmazás és büntetés történeti formái: jó tanulásra való ösztönzés, jutalomjegy, -kép, -érem. A rosszalló tekintettől a szigorú testi fenyítésig, a nádpálcától a szamárfülig. Szituációs játék, replikák használata.
• Fiúk és lányok szeparált oktatása, a tananyagok és tantárgyak nemek szerinti különbözősége.
• Város és falu iskolájának különbsége, osztott és osztatlan osztályok. Eltérés a tanszerellátásban.

A nyitott hétvégén a Deák Diák Iskolában tartottuk meg modellezett százéves tanóránkat („beszéd- és értelemgyakorlat”) dramatizált formában. Ezen nemcsak a felkészített gyermekek, hanem a nagyközönség is igen aktív módon vett részt. A fentebb ismertetett témakörök legnagyobb része párbeszédben elevenedett meg. Alkalmaztuk a szituációs játékot is, ami a résztvevőknek és a közönségnek is nagyon tetszett. A foglalkozást egy 1912-ben munkába állt tanítónő vezette, partnere az osztály rossz diákja volt (a mentorprogram létrehozói). A tanóra után muzeológusi vezetéssel numizmatikai foglalkozáson vehettek részt az érdeklődők, ahol többek között iskolai jutalomérmet is készíthettek.

Ennek a konkrét sorozatnak számos egyéb kapcsolódási pontja is volt. Így kötődött koncepciónkhoz a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (a hajdani „Medve utcai polgári”) 140 éves jubileuma, amelyhez olyan foglalkozással járultunk hozzá, ahol harmadik és negyedik osztályos gimnazisták az iskolájukra vonatkozó eredeti dokumentumokat tanulmányozhatták múzeumunkban, megismerkedve a forráskutatás alapjaival is.

Mentorprogramunknak „utóélete” is volt, illetve továbbra is van: a Múzeumok Majálisán a Deák Diák Iskola testneveléstanára és tanulói 100 éves tornaórát mutattak be. A Sopron úti Domokos Pál Péter Általános Iskola 100 éves jubileumi kiállításához szakmai konzultációt végeztünk. A közeljövőben az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola 140 éves ünnepi programjába fogunk bekapcsolódni hasonló tevékenységgel.

Vissza a tartalomjegyzékhez