Kocsis Éva: Könyvtárhasználattan a gyakorlatban

Nyomtatási nézet

A Könyvtárostanárok Egyesülete 2000. április 7-8-án Budapesten a XII. kerületi Arany János Iskola és Gimnáziumban a fenti címmel rendezte meg idei első konferenciáját. Országos konferenciáról lévén szó a régiókból érkezett mintegy 80 kollégát Hock Zsuzsa elnök asszony szívélyes szavakkal üdvözölte. Kovács Kolosné igazgató asszony, aki hat könyvtárhasználati szakóra bemutatására adott iskolájában lehetőséget, elmondta, hogy jelenleg 1100 tanulójuk van, bemutatta a két nap során a résztvevőket kalauzoló-vendéglátó igazgatóhelyetteseket, s tartalmas munkát kívánva meg is nyitotta a konferenciát.

A színes programsorozatban a legfontosabbak a könyvtárhasználati bemutató és videós órák voltak. A délelőtti órák közül a legnagyobb érdeklődés az általános iskolások 2. osztályának Lexikonhasználat című, a gyerekkönyvtári olvasóban tartott óráját kísérte. Baranyai Imre igazgatóhelyettes bemutatta az osztálytanító Dakó Gusztávnét és az órát tartó könyvtárostanárt, Baranyainé Liptai Zsuzsát. Közben nyugtalanul, de fegyelmezetten - mintegy verseny előtti egészséges feszültségben - várakozva ült már az asztaloknál a félcsoportnyi, összesen 12 gyermek. Az osztálytanító és a könyvtárostanár bevezető információi szerint az osztály a Lovász-féle olvasókönyvet használva tanult meg olvasni, amely sokoldalúan fejleszti a gyermekeket, s az 1-4. osztályig koncentrikusan bővíti az ismereteket. Tanítványaik a NAT előírásainak megfelelően már az első osztálytól rendszeres tanórai, havi egyszeri használói a könyvtárnak. A gyerekek az alapozó könyvtárhasználati ismereteket az olvasás órákon sajátították el. A könyvtárostanár mindig figyelemmel kíséri, mely anyagrésznél tartanak, s a gyakorló-használtató könyvtárhasználat során a tantárgyi ismeretekhez igazítva állítja össze a forrásokat, eszközöket, dokumentumokat.

A második osztályosoknak a víz körforgásának ismerete követelmény. Ezért ezen a lexikonhasználati gyakorló órán - melynek tárgya az Ablak-zsiráf gyermeklexikon használata volt, s a cél megmutatni hogyan, (s milyen gyorsan!), tudják használni a gyerekek e könyvet - a víz körforgását bizonyító szavakat kellett keresgélniük.

Ahhoz, hogy a bemutató órát kellőképpen nyomon követhessük, egy három oldalas leírás volt segítségünkre. E szerint:

Az óra időtartama: 45 perc

Tárgya: az Ablak-zsiráf gyermeklexikon használata

Célok, feladatok: keresés a gyermeklexikonban, az utaló megfigyelése

Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó és gyakorló óra

Módszerek, eljárások: frontális, csoport-, önálló munka.

Tartalmazta továbbá az óra menetét, az alkalmazott módszereket és eszközöket.

Rövid ismétléssel, azaz a könyvtár, az állományrészek bemutatásával indított Liptai Zsuzsa, majd az Ablak-zsiráf gyermeklexikont kézbe véve a könyv részeinek bemutatása során megtapasztalhattuk, milyen sokat tudhat egy kisiskolás. Tisztában voltak a gyerekek, s használták a következő fogalmakat: címszó, szócikk, tartalomjegyzék, címlap, illusztrátor, szerző, kézikönyv, ismeretközlő irodalom, lexikon, enciklopédia, hasáb.

A 10 percnyi bevezető után kezdődött a szavak keresése az Ablak-zsiráfban. Játékos kérdések, az erre az órára készített feladatlap megoldása, valamint az ügyes válaszokért kapható jutalomképek „megszerzése” motiválta a gyerekeket az előrehaladásban. A betűrend alkalmazói szintű ismeretében gyorsan megtalálták a keresendő címszavakat, ezt részben hangos olvasással bizonyíthatták, illetve ahhoz, hogy a feladatlapon megadott mondatokat a megfelelő szavakkal kiegészíthessék a szócikkek szövegeinek önálló feldolgozása kellett.

Például az alábbi kérdésekkel motiválta, kötötte össze a lázas címszókereséseket a könyvtárostanár:

• Mondjatok mesebeli, vízzel kapcsolatos dolgokat!

• Miért fontos az élőlényeknek a víz?

• Ha egy edényben vizet forralok, mi történik a folyadék mennyiségével?

• Mi történik a téli csapadékkal?

• Hogy nevezzük azt a helyet, ahol a talajban összegyűlt víz a felszínre jön?

• Mi a különbség a folyó és a folyam között?

A kérdések segítségével vezette rá a gyerekeket a következő szavak kikeresésére, amelyek a víz körforgásának szemléltetéséhez és megértéséhez voltak szükségesek: VÍZ - JÉG - FORR - PÁRA - FELHŐ - FORRÁS.

A FELHŐ címszóhoz egy találós kérdéssel vezette el a gyerekeket, az olvadást az ismert Weöres Sándor vers közös elmondásával „élték át”. A JÉG és FORR címszavakhoz a VÍZ címszó utalója segítette őket, s ezzel egy új könyvhasználati ismerettel gazdagította tudásukat. Megtanulták azt is, hogy a szócikkekben az apró betűs részekben érdekességekről olvashatnak. A sok feladat változatos alkalmazása az óra végéig sem fárasztotta el a gyerekeket, s amikor az applikációs táblán egy kép segítségével elismételhették a víz körforgásáról megismerteket, a használt címszavakat elhelyezték a rajzok mellett, még egy részletet találhattak, s így jutottak el az utolsó „jutalom-címszóig”: a SZIVÁRVÁNY-ig. A tanárnő az óra során végig értékelt, jutalmazott, a gyerekek a helyesen kitöltött feladatlapjaikra maguk rajzolhattak elismerő képet. A Húsvét közeledtére tekintettel játékos szorgalmi feladatot is kaptak, nézzenek utána, miért locsolnak a fiúk húsvétkor, s vajon mivel locsoltak régen? (Egy tudálékos válasz rögtön el is hangzott: Szódavízzel!) Majd rögtön előrevetítette: egy legközelebbi találkozásukkor - nem tanítási órán! - egy komolyabb lexikonból együtt keresik majd ki a választ! Liptai Zsuzsának ez a mondata, melyben a további együtt-kutakodási lehetőségét sejtette a gyerekekkel, a magyarázat arra, hogy ezek az alsó tagozatos 2. osztályosok miért ismerik és szeretik ezt a helyet, egyben szemlélteti az iskola célját, mely szerint a könyvtár legfontosabb feladata, hogy a gyerekek szeressenek olvasni, kutatni, s hogy a könyvtárat fontos nevelési területnek tekintik.

Az órát követően megbeszélésre került sor, melyet Ambrus Andrásné moderátor vezetett. A hozzászólások egybehangzóan a bemutató óra pozitívumaira mutattak rá. A könyvtárostanár mindig a gyerekek életkorának megfelelő szakkifejezéseket használta, kiemelték az óra játékosságát, a tanítás módszertanának ismeretét, helyes alkalmazását. Az osztálytanító hozzászólásában kiemelte a könyvtári órákra jellemző csoportos és páros munka személyiségfejlesztő hatását. Elismerően szólt közös munkájuk hatékonyságáról, a gyerekek tudását a rendszeres könyvtári órák tartásának, egyértelműen a könyvtáros érdemének tulajdonította.

Liptai Zsuzsa könyvtárostanár végül arra hívta fel az órát megtisztelő résztvevők figyelmét, hogy megéri a sok fáradozás - a levelező versenyek feladat-összeállításai, a bibliográfiák készítése, az alkalmakhoz, valamint a tantárgyi ismeretekhez kötődő könyvkiállítások rendezése, a sok egyéni foglalkozás a tanulókkal -, mert a cél eléréséhez ezek szükségesek. Szükséges, hogy a gyerekeknek mindig legyen valamilyen jó élménye, hogy szeressenek a könyvtárba járni, hogy szívesen jöjjenek akkor is, amikor nem kötelező, mert így válnak olvasóvá, kutatóvá. Sokat olvasóvá.

Kocsis Éva

Vissza a tartalomjegyzékhez