|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Korábbi ígéretünknek megfelelően továbbra is kiemelt témáink között szerepel az olvasás jövője. Újabb és újabb elgondolkodtató statisztikák látnak rendre napvilágot. Az előző számunkban Olvasás versus tévézés cím alatt megjelent tanulmányok ismeretében is úgy érezzük, elengedhetetlen a továbbgondolkodás. Naponta érkeznek újabb és újabb kihívások is. Olvashattuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban fontolgatják az írástanítás megszüntetését. Csodálkozásunk, esetleges felháborodásunk vajmi kevés. A szakemberek véleménye szükséges, és ezeknek ismeretében kell majd kialakítanunk tárgyilagos véleményünket.
Az olvasás megszerettetéséhez nélkülözhetetlen a gyermeki lélek ismerete, az irodalomhoz való viszonyának feltárása, hiszen a gyermekkori mágikus és mitikus gondolkodás alapozza meg a mesék befogadásának képességét.
Mindig örömmel adunk hírt a hazai olvasásnépszerűsítő rendezvényekről. Az e számunkban ismertetett események nemcsak sikerükkel bizonyítottak, hanem a gyakorlatban bevált, mások által is felhasználható foglalkozások leírásával is szolgálnak. A könyvtárnak és kiemelten is az iskolai könyvtáraknak mással nem pótolható szerepe van az olvasáskultúra terjesztésében. Ez a tevékenység folyamatos együttgondolkodást és fejlesztői munkát követel a könyvtárosoktól.
Ugyancsak továbbgondolást, esetleg vitát érdemelne az információs műveltséggel kapcsolatos írásunk. Maga a cím is vitára ösztönöz. A műveltség a tartalomra utal, az információ a műveltséghez vezető utat jelenti. A szerkesztőben és remélhetőleg az olvasóban is felmerül, hogy a XXI. századi változásokat nem kellene-e jobban a múltból levezetni, ahhoz kapcsolni?
E változások törvényszerűek, de az újabb technikai eszközöket nem kell feltétlenül haladásnak elfogadnunk. Tény viszont, hogy megállíthatatlanok, de minden jövőért felelős pedagógus számára kérdés, hogy mindezekhez miként viszonyuljunk. Fásultan beletörődjünk, mereven elutasítsuk. Vagy???
Mi éppenséggel a „vagyot”, az utat szeretnénk megtalálni, hogy a változások valóban a haladást szolgálják. Mert az újabb és újabb technikai eszközök megjelenése ellenére, még az olyan gazdag országokban is, mint Svédország 2000 és 2009 között 12,6 százalékról 17,4 százalékra nőtt az olvasási nehézségekkel küszködők száma, sőt Európa felnőtt lakossága egyharmadának (kb. 80 millió polgár) vannak nehézségei az olvasás és írás területén.
Szándékainknak megfelelően e számunkban is három könyvtárostanár osztja meg olvasóinkkal gondjait, eredményeit, terveit. Sok mindent tudtunk eddig is, hiszen ismerjük kollégáink ügy- és könyvszeretetét, lelkesedését, hivatástudatát, mely nélkül e munkát végezni nem lehet. Mégis örülünk és olvasóink nevében is köszönjük ezeket az írásokat, mert tükrözik a hétköznapok örömökkel teli gondjait.
Hozzászólások: