Sediqiné Bondor Erika: Régi könyvek Pest első állami gimnáziumában

Nyomtatási nézet

A Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtárának muzeális gyűjteménye

Iskolatörténet dióhéjban

Nem lehet feladatom e cikk keretein belül teljes iskolatörténetet írni, ám a könyvtár muzeális állományrészének története és összetétele nem értelmezhető az intézmény története nélkül. Ezért az iskolánk életében meghatározó hét évszám köré csoportosítottam az eseményeket.

1858

A Berzsenyi jogelődjét 1858. október 4-én az elnémetesítő törekvések szellemében alapították K. K. Gymnasium in Pesth néven, Pest első állami gimnáziumaként. Az intézmény a mai Vigadó helyén álló – akkoriban még romos állapotban lévő – Redout egy részét kapta meg első épületéül. Az oktatás az Entwurf^J című tanterv szerint indult, vagyis nyolcosztályos képzést folytatott, és a középiskolai tanulmányokat érettségi vizsgálattal zárta le.

1861

Kezdetben az oktatás nyelve a német volt, 1860 körül már enyhülés tapasztalható, ezért a tanári kar magyar tagjainak nevében négyen memorandumot intéznek a Helytartótanács tárnokmesteréhez a magyar nyelv használata érdekében. A memorandum és egy kommentár a Pesti Napló 1861. januári számában meg is jelent. (A német nyelvű oktatásért továbbra is kiálló tanárok szócsöve a Pester Lloyd volt: ellennyilatkozataikat ott tették közzé 1861. január 16-án.) Eredmény: a Helytartótanács 1861. február 2-án kelt 852. sz. leirata szerint a második félévtől a tanítás nyelve mind a nyolc osztályban a magyar lett.

1876

Fontos dátum a gimnázium életében, hiszen ekkor kapott először önálló helyet. Az V. kerületi Markó u. 29. alatti épületet az akkori Sólyom u. sarkán Kolbenheyer tervei alapján építtették, s színvonalát jelzi, hogy még külföldi vendégek is a csodájára jártak. Kápolnáját, dísztermét festmények, szobrok ékesítették. (A díszterem három freskó jellegű festményét Lotz Károly, a másik hármat Thán Mór festette.)

1920

Szintén jeles dátum: az akkori minisztériumi rendelet szerint (VKM 1920. évi 110.492/V. sz. r.) minden középiskolának a hivatalos nevében is megjelölendő patrónust kellett választania. Így a nevünk az 1920/21-es tanévtől kezdődően V. kerületi Berzsenyi Dániel Főgimnázium.

1941

Az 1941/42. év során a Markó utcai két gimnáziumot, a Berzsenyit és a Bolyai Reálgimnáziumot a VKM 1941. július 8-án kelt rendelete összeolvasztotta Berzsenyi Dániel Gimnázium néven, de ettől kezdve az iskolánk a Bolyai épületében (Markó u. 18-21.) működött.

1952

Az 1951/52. iskolai évet követően felső utasításra a Berzsenyit a XIII. kerületbe költöztetik, alig leplezett büntetés gyanánt. (Épületét, felszerelését, bútorzatát, az értékes könyvtárat és a szertár anyagait egyaránt hátra kellett hagynia.) Két célja is volt ezzel az akkori oktatáspolitikának: a polgári értékeket és műveltséget közvetítő iskola szellemiségét akarták az ötvenes évekhez idomítani, s a XIII. kerületben akkoriban hiányzó színvonalas középiskolát akartak működtetni ezen a területen is. Ezzel az intézkedéssel e két törekvést remélték egy csapásra elérni.

1986

Hosszú idő múltán – történetünkben immár másodszor – újra saját épületünkbe költözhettünk. A Kárpát u. 49-53. alatt felépült iskola ugyan nem olyan patinás, mint a hajdani Markó utcai épületünk, de végre társbérlet nélkül, tágas helyen, és komfortosabb körülmények között működhetünk.

Régi könyvállományunkról

Iskolánk már 1858-tól, a megalapítástól kezdődően jelentős könyvtárral rendelkezett. Mivel kezdetben a német volt az oktatás nyelve, és a tudományé még sokáig az is maradt, nagyon sok német nyelvű, gót betűs könyvünk maradt.

Évkönyveink tanúsága szerint a könyvtár gyarapítása jó néhány hajdani tanárnak és igazgatónak volt szívügye, ezért saját könyvtárukból is adományoztak az iskola javára: bizonyítják ezt a máig látható ex librisek és bejegyzések. Külön említésre méltó Hofer Károly hagyatéka, amelynek egyik darabja például az autográf Horváth István kötetünk is.

Az ifjúsági könyvtárat Riedl Szende (egykori tanuló) alapította meg 1862-ben, s 1908-as adatok szerint akkoriban már 4736 kötetből állt. A tanári könyvtár az iskolával egyidős, állománya pedig 1908-ra 5640 kötetre szaporodott.

A gimnáziumban számos alapítvány működött, intézetünk igazgatói, tanárai, volt diákjai fontosnak tartották iskolájuk segítését ily módon is. A felajánlók céljai között szerepelt többek között az iskolai könyvtár fejlesztése is. Az évkönyvek adatai szerint magánszemélyek (szülők, diákok, tanárok, környékbeli könyvkereskedők) önálló kötetekkel is gyarapították a könyvtár anyagát. Az ifjúsági könyvtár alapítása „a tanulók filléreiből és könyvadományaiból” történt, „gazdagításához az Akadémia, a Szent-István Társulat és Pfeiffer Ferdinánd könyvárus is csakhamar hozzájárulnak …”²

1. ábra: Tanári könyvtár a régi Berzsenyiben (Markó u. 29.)

A régi iskolai könyvtárat a kényszerű költözködések sajnos erősen megviselték, főként az 1951/52-es, amikor az iskolának a könyvtár nagy részét is a Markó utcai épületben kellett hagynia. Cserébe megkaptuk ugyan az akkori államosítások miatt megszűnt Baár-Madas Református Gimnázium könyvtárát, ám azt a kilencvenes évek elején, amikor újjáalakultak, vissza kellett szolgáltatnunk. (Fabulya László 1990-es felmérésében³ még ezek a korábbi adatok szerepelnek, ám a könyvtárunk akkor jelzett értékei közül ma csak az 1734-es kiadású Petthő–Kálnoky–Spangár-féle Magyar krónikát, és a kéziratokat birtokoljuk. A többi kötet eredetileg a református anyaghoz tartozott, és a leválogatás után visszakerült a korábbi tulajdonosokhoz.)

A mi régi állományrészeink a hajdani épületeink új birtokosaihoz kerültek, akikkel jelenleg is tárgyalásokat folytatunk. A Kossuth Zsuzsa Eü. Szakközépiskola és Gimnázium jóvoltából 1998 márciusában 212 kötetet kaptunk vissza, amelyek a Hofer hagyaték egy részét képezik. A Hofer gyűjtemény négy legértékesebb kötete viszont még mindig náluk van: Stephano Katona: Historia pragmatica Hungariae (1782), Anrád Sámuel: A magyar démocritus (1791), Regulae juris canonici (1739), Dugonics: A szerecsenek (két kötet, Pozsony, 1798). A másik érintett a Bolyai Textilipari Szakközépiskola, velük szintén tárgyalunk a régi könyveink ügyében.

Sajnos ezek a kötetek nem maradtak meg olyan egységes gyűjteményben, mint ahogyan mi megőriztük a Baár-Madas Református Gimnázium anyagát. A Kossuth Zsuzsa Eü. Szakközépiskola és Gimnázium könyvtára például 1976. február 24-én 156 kötetet ajándékozott közülük az ELTE Görög Tanszékének, 1988-ban pedig 2108 kötetet adtak át az OSZK Fölöspéldány Központjának, mint „az iskola profiljába nem tartozó” könyveket,. Sajnos erről minket, az eredeti tulajdonosokat nem értesítettek, így jelenleg már csak nyomozni tudunk egykori könyveink sorsa után.

Alapításunk nemrég ünnepelt 140. évfordulóján sok hagyományt elevenítettünk fel, és hosszas kutatómunka eredményeképpen felkutattuk a hajdan kiemelkedően értékes, ám mára szétszóródott könyvtári állományrészeinket. Szeretnénk, ha ez a töredékeiben is impozáns gyűjtemény újra egyesülhetne, minden kötet visszakerülne oda, ahova az adományozók eredeti akarata is szánta: a Berzsenyi könyvtárába.

A muzeális gyűjtemény jelenleg tartalmilag még nincs feltárva, számbavétele, az állomány darabjainak felkutatása és a gyűjtemény rekonstruálása folyik. Emellett a könyvek állományvédelmével, fizikai állaguk megőrzésével is foglakozunk. Az iskola vezetése igyekszik saját forrásból is fordítani e célra (az elmúlt időszakban 70.000 Ft-ot költöttünk muzeális könyvek restauráló köttetésére), illetve minden pályázati lehetőséget is megragadunk. 1997-ben két régi értékes művet is restauráltatni tudtunk az OSZK–Soros Restaurátor Műhely pályázatán nyert támogatásból.

Felkutatott és megőrzött értékeinket igyekszünk közkinccsé, hozzáférhetővé tenni, de állományvédelmi szempontokat is figyelembe véve. Kiállításokat szerveztünk a régi anyagainkból, valamint a könyvtárunk Web-oldalain is elérhetőek lesznek a közeljövőben a legszebb köteteink.

Féltett kincseink

Az alábbiakban bemutatott alkotások között vannak igazán értékes könyvészeti ritkaságok, sőt autográf kézirat is, ám vannak, amelyek talán csak számunkra tekinthetők muzeális darabnak, és inkább csupán iskolatörténeti szempontból fontosak.

2. ábra Spangár András: A’ magyar krónika. Kassa 1734

Autográf kéziratunk

Horváth(!) István: Próba Tételek a’ Magyar Költésben, 1802/3

Horváth István (1784–1846) a magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű tanáregyénisége és irodalomtörténésze, Kazinczy híve és levelezőtársa. A magyar nyelv fejlesztésének odaadó munkása volt, közreműködött az Auróra megalapításában.

Mint egyetemi tanár fontos szerepet töltött be a reformkori ifjúság nevelésében. A nálunk lévő kézirata még egyetemista korából való. Egy hasonló könyvecskébe írt nyelvészeti munkáit az OSZK Kézirattárában találhatjuk.

A korai költői próbálkozásoknak ma ez az egyetlen fennmaradt példánya. A kisebb szövegközlések között A magyar irodalomtörténet bibliográfiája is említést tesz – mint a korai versek egyedüli kiadásáról – az 1909/1910-es iskolai Értesítőnkben megjelent tanulmányról.⁴

Az 1803 augusztusában Vitkovits Mihályhoz írt verse alatti Felelet valószínűleg Vitkovitstól származik, de ez még bizonyításra szorul. (Lásd: 4. ábra.) E kötet is a Hofer hagyaték részét képezi, de mindvégig a birtokunkban maradt. Horvát kéziratán kívül még rendelkezünk egy 1825-ös pesti kiadású művével is, címe: Magyar nemzet története.

1998-ban a kézirat teljes restaurálását elvégeztettük, mivel a vastartalmú tinta miatt a papír anyaga savas károsodásokat mutatott. (Az OSZK–Soros Könyvrestaurátor Műhely munkáját pályázati támogatásból fedeztük.)

3.ábra A Horváth-kézirat belső címlapja

4. ábra: A Vitkovits bejegyzése a Horváth-kéziratban

Muzeális pedagógiai munkák

Glycerius Spányik: Doctrina educationis. Budapest, 1835

Spányik Glycer (1781–1850) piarista teológus és tanár, 1832-től a budai főgimnázium igazgatója mint tankönyvíró is nevezetes volt (latin, majd magyar nyelvű neveléstant és történeti munkákat írt). Munkái több kiadásban évtizedeken át forgalomban voltak.

Agonás Sámuel: Augusztána confessió. Kassán, 1838

A mű szerzője Wittenbergben tanult tudós pap és tanárember volt. A magyar nyelvű erkölcsnevelő tankönyv iskolatörténeti érdekessége, hogy a kötéstábla belső oldalán olvasható bejegyzés szerint a szerző egyik hajdani tanárunk rokona volt: „Agonás Sámuel atyai ágon nagybátyánk volt Dr. Varga Sándor”.

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy nálunk ez a meglehetősen ritkán felbukkanó kötet fennmaradhatott. Ritkasága – a tankönyvekre egyébként is jellemző – elhasználódás mellett annak is tulajdonítható, hogy az ötvenes években tömegével zúztak be minden hasonló (vagy még értékesebb) vallásos munkákat.

A mi kötetünk is ekkoriban károsodhatott, a jelek alapján félreérthetetlenül beletapostak, gerince megtörött, és néhány lapja hiányos is volt. Restaurálása előtt még a cipőtalp nyomát is láthattuk …

Jelenleg kifogástalan állapotban tudjuk megmutatni a könyvtárunkba látogatóknak.

4. ábra: Augusztána confessió belső címlapja

Tóth Balázs: Protestáns népiskolai tanterv. Pápa, 1859

A mű érdekessége, hogy az iskolánk alapítását követő évben született. Valószínűleg eleink – bár német nyelven oktató állami gimnázium voltunk akkoriban – figyelemmel kísérték a magyar nyelvű egyházi oktatásban folyó kísérleteket is …

A tantervet – mint pályaművet – a címlap szövege szerint a dunántúli református egyházkerület dicséretre méltatta.

A Hofer gyűjtemény néhány darabja

A nemrégiben könyvtárunkba visszakerült kötetek között van néhány igazán szép XVIII. századi sorozat, mint például Montsquieu összes művei 1784-ből. (A nyolckötetes munka francia nyelvű, a hetedik kötetünk sajnos hiányzik.) Kilencvennégy kötetes Voltaire-sorozatunk, amely baseli kiadású, szintén francia nyelvű, kötetei 1791 és 1792 között jelentek meg.

A XIX. század első feléből inkább német nyelvű munkákkal rendelkezünk:

Friedrich von Schillers sämmtliche Werke. Grätz, 1834

Schiller összes műveinek e kiadása huszonegy kötetes, 1834 és 1836 között jelent meg gót betűkkel nyomtatva, M. Hofmann metszeteivel illusztrálva. (Három kötetünk hiányzik.)

6. ábra: Schiller összes műveinek harmadik kötete

Másik német nyelvű sorozatunk, Goethe összes művei, negyvenhárom kötetben jelent meg 1827 és 1835 között Stuttgart und Tübingen kiadásjelzéssel.

Említett német nyelvű sorozatainknál azonban sokkal értékesebbnek tűnik Publius Vergilius Maro műveinek 1738-as kiadása, szintén a Hofer hagyatékból.

P. Virgilii Maronis: Bucolica, Georgica et Aeneidos. Nürnberg, 1738

A latin nyelven megjelent kötetben gót betűs német nyelvű életrajzot találunk Vergiliusról, valamint jegyzeteket és regisztert. A hajdan remekmívű barna bőrkötés gerince ugyan hiányos, de még rendbe hozható.

7. ábra: a Vergilius kötet címlapja és a kötéstábla belső oldala

Két érdekesség

Végül a gyűjteményünkből két érdekességet ajánlok az olvasók figyelmébe. Az egyik egy tizennyolcadik századi sokat emlegetett filozófiai alapmű, a másik könnyedebb olvasmány: egy múlt század közepéről való karikatúrasorozat.

Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft. Frankfurt und Leipzig, 1794

E könyvünk Kant talán legtöbbet hivatkozott munkájának, A tiszta ész kritikájának egy korai kiadása. Német nyelvű, gót betűs nyomtatásban olvasható. A mű korabeli népszerűségét jelzi, hogy az 1781-es első megjelenést követően ez már a kötet kilencedik kiadása volt.

A préselt papír keménytáblás kötés erősen sérült, bár a bordázat összetartja még a könyvet. Így reményeink szerint jól restaurálható. Egy valószínűleg szivartól származó mély égésnyom a 44 oldalas előszó teljes mélységében beleégett a kötetbe, de mivel a gerinc közelében, így a nyomtatott szöveg nem sérült.

A leválása nyomán fény derül arra, hogy tintával írt kottatöredéket rejt a kötéstábla (a kötéshez kottapapírokat használtak fel). A kottatöredék beazonosítása, értékelése még további kutatásokat igényel.

8. ábra: Kant műve

Collection des histoires en estampes de R. Toepffer. Geneve, 1847

E könyv a modern comics, a képregény korabeli változatának tekinthető. A hat részből álló mű egyes darabjai 1846-ban jelentek meg, egy kötetbe 1847-ben, a szerző halálát követően kerültek. A szatirikus jellegű képek alatt kétnyelvű – francia és német – képaláírások olvashatók.

Rodolphe Töpffer (1799–1846) svájci festő és író a genfi akadémia tanára volt. Novelláit, humoros útleírásait is saját rajzaival illusztrálta. Az említett kötetben elmés elbeszéléseit jelentette meg képekben.

9. ábra: a Mr Jabot címlapja – Töpffer művének első kötete

Sediqiné Bondor Erika

Jegyzetek:

¹ Thun Leó gróf „Entwurf zur Organisation der Gymnasien und Realschulein in Österreich” című tanterve 1850-ben lépett életbe.

² Perepatits István: A budapesti V. kerületi Magyar Kir. Állami Főgimnázium félszázados fennállásának (1858–1908) története. Budapest, 1908. p. 57.

³ Fabulya László: A nagy múltú középiskolák könyvtárai. (A Magyar neveléstörténet forrásai IV.) OPKM, Bp. 1990. p. 45. és p. 86.

⁴ Kőrösi László: Horváth István ifjúkori versei. In: A budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola harmincnyolcadik Értesítője az 1909–1910. iskolai évről. Budapest, 1910. p. 1–9.

• A budapesti V. ker. Kir. Kath. Főgymnasium bemutatója írásban és képben. A Millennium alkalmából. Budapest, 1896. 53 p.

• A budapesti XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Általános Gimnázium centenáris emlékkönyve 1858–1958. Szer.: Benkó Barnabás. Budapest, 1959. 179 p. + XVI.

• Balogh Endre: A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium története 1858–1995. Budapest, 1997. 85 p.

4 Kőrösi László: Horváth István ifjúkori versei. In: A budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola harmincnyolcadik Értesítője az 1909–1910. iskolai évről. Budapest, 1910. p. 1–9.

Vissza a tartalomjegyzékhez