Szabóné Csepregi Boglárka: Fő-Szerep

Nyomtatási nézet

(Drámapedagógia alsó tagozaton az olvasóvá nevelés részeként)

I. Drámapedagógia megjelenései a mindennapokban

(A szegedi Dózsa György Ált. Isk. 31 fős 3.a osztályában)

1. A tanórákon, a tanulási folyamat részeként

A dráma fő célja a megértésbeli változás előidézése. A drámapedagógia eszköztárából a testi érintést követelő játékokon kívül ( körjátékok, áramütés, mozdulatsor…) a szituációs játékokat és a kihangosított gondolatokat használom leggyakrabban. A tanulás folyamatában ezek segítik leginkább a megértést és a rögzítést. Minden tantárgynál alkalmazható a dráma formanyelve, illetve jó eszköze a tantárgyak közötti integrációnak. Ne csak olvasmányok feldolgozására, vagy daltanulásra gondoljunk. Minden megelevenedhet. Jó példa erre környezetismeretből a fa részei, illetve funkcióik. A gyökérzetet, a törzset, illetve a lombkoronát játszó gyerek elmeséli feladatait. Az olyan típusú száraz tananyag is dramatizálható, mint az év madara, fája. (A kanalas gém és a törékeny fűz erre a 2008-as példa.) Így született a gyerekek alkotta kanalas-rap, amit kanalak csattogtatásával kísértek.

Járjuk  a szittyós rétet,

mi vagyunk a gémek.

Ka-na-las, ka-na-las,

Csőr, ha csigának koppant,

nyomban összeroppant.

Ka-na-las, ka-na-las,

Költőtelepen vár párunk,

hozzá hazaszállunk.

Ka-na-las, ka-na-las,

Nászkor narancsszín a torkunk.

A fészekben felváltva kotlunk.

Ka-na-las, ka-na-las,

Hogyha a nyárnak vége,

elrepülünk délre.

Ka-na-las, ka-na-las,

Maradjon a rigóra a télvíz,

vár a rokonunk az íbisz.

Ka-na-las, ka-na-las,

Nem tudod, hogy merre járunk?

Nosza, gyűrűzd fel a lábunk!

Ka-na-las, ka-na-las,

A dramatizálást, lehetőség szerint összekapcsolom a rajzzal. A fűzről megszületett a fapác-tanulmány, a csendélet, majd életre kelt és mitikus varázsfűzzé változott. Bábozással tanulnak meg más helyett megszólalni, majd tárgyak kelnek életre.

A Kincskereső kisködmön elemzésekor valóban megszólalnak a kövek. Természeti jelenségeknél a mozgást, a zajt imitáljuk, melyre példa az alábbi óravázlatrész:

Noé bárkája a harmadikos fogalmazás egyik témaköre. (Romankovics tk.-család)

A drámajáték fázisai a történet megismerése (gyermekbiblia, újfordítású és Károli-féle Biblia szövegváltozatai) után

• Spontán megnyilatkozások

• Irányított beszélgetés

• Eseményképek sorrendbe rendezése

• Szereplők gyűjtése

• Szerepek csoportosítása (ember, állat, víz, fa)

• A főcsoportok kihúzása, csoporttársak megkeresése, kupaktanács

• Az állatok párokat kerestek, eldöntötték, hogy milyen fajúak legyenek, ügyelve a rendszertani különbségekre, gyakorolták a hangot és a mozgást.

• Az emberek szétváltak bűnösökre és Noé családjára. A család bárkát épített, érzékeltetve, hogy ez hosszantartó nehéz munka. A többi ember akadályozta és gúnyolta a munkát. Terven kívül egy rablógyilkosságot is bemutattak, érzékeltetni, hogy milyen elvetemültek. (Először megdöbbentem, majd rájöttem, hogy csak így tudták elfogadni saját későbbi pusztulásukat.)

• A földi és égi vizek is szétváltak, a két kiscsoportnak nagyon összehangoltan kellett mozognia. Az eső kopog, szemerkél, ömlik, vihar tombol, a halk koppantásoktól az asztalon csattogó tenyerekig. A víz emelkedik. Lassan, guggolástól, egyre vadabb hullámzáson át, a székre állásig.

• A fák bárkaként újra éltek, összekapaszkodtak, és ringtak, a vihar szerint. Minden gerenda elmondta, hogy mit gondol. Nagyon szépen megfogalmazták az élet óvásának gondolatát.

(A feladatok megalkotásához Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a mesélő bibliához c. könyvéből is válogattam.)

Az érzések, gondolatok megfogalmazásával a nyelvhasználat fejlődik.

A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a szókincsgyarapítás, ha ez lejátszható, jobban rögzül. (Pl: birokra kel)

Az események sorrendjét is rekonstruálhatjuk. (A Vuk-ban többször előfordul a szagnyomok felhasználása a kutyák félrevezetésére.)

Az egyidejű, párhuzamos történések kikövetkeztetésekor a leggyengébb tanulóknál is segíti a megértést. (Iny kiszabadítása közben a farkaskutya vadászik, a vadászkutyák a házban melegednek, a komondor pedig megbújik a vihar elől.)

A kiáltvány, reklám, hirdetés, tudósítás, riport könnyebben tanítható irodalmi mű átfogalmazásával.(Kiáltvány a rókáktól az emberekhez a Vuk, vagy a gyerekek nevében a szülőkhöz pl. A két Lotti feldolgozásánál.)

2. Konfliktuskezelésként

A csoportos tevékenységet akadályozó közösségi problémák egyik hatásos megoldása a drámajáték. A fiktív világban a valós életbeli problémára ismerhetnek. Konkrét konfliktushelyzetben fontos a tett indokainak vizsgálata, az érvek és ellenérvek meghallgatása.

Az ilyenkor alkalmazott játékok:

• Bújjunk más bőrébe!(A két vitázó helyét két idegen foglalja el.)

• Szerepcsere.(A másik helyzetéből kell beszélni.)

Befejezendő mondatok segítik őket: Megértem, hogy…, Nem tudom elfogadni, hogy…

• Bíróság: 3. személy vizsgálja meg a helyzetet. A két védő vádló is és előtte megbeszélést folytat az „ügyfelével”.

Ezek a játékok segítik a nyugodt konfliktusmegoldást, a higgadt viselkedést, fejlesztik a szociális érzékenységet és az empatikus készséget.

Nevelési cél:

• a békés megoldás keresése,

• kompromisszumkészség kialakítása,

• saját vétkesség elismerése,

• a konfliktus fokozatainak felismerése,

• kiszállási stratégiák fejlesztése,

• a másik fél tisztelete, visszavonulási lehetőségének megadása.

3. A nevelési szituációkban

Ezek a szituációs játékok felkészítenek a társas kapcsolatokra mesterséges helyzetekben, csoportfeladatokként.

Témái legtöbbször az illem, az iskolai szituációk, baráti kapcsolatok, a családban elfoglalt szerepek, gyermekvédelmi helyzetek.

Ezekben az esetekben a drámajáték az életre, és nem előadásra készít fel. A családjátékok a testi kontaktusban lévők megjelenítésével, gyakran némajáték segítségével, a családon belüli szerepek rögzítését, más családképletek összehangolását szolgálják.

Néhány ötletszerűen válogatott helyzet:

• Már meglévő, vagy nem tetsző ajándék elfogadása…

• Kínáláskor nincs elegendő valamiből…

• Váratlan vendég érkezése…

• Tanúja vagyok lopásnak, rongálásnak…

• Autóba hívnak…

• Érted jön valaki, akire nem számítottál…

II. Színdarabok gyermekirodalomból

Irodalmi művekből élethelyzetek, szituációk felismerését gyakorolják, rögtönzött játékok során. A mindennapi élet helyzeteit felismerik e művekben, a megoldás következményeit leképzik, eszerint alkalmazzák. A legtöbb hallgatott, vagy olvasott mesénél dramatizálunk egyes részleteket, de csak adott nevelési cél érdekében, vagy a megértést segítve elő.

1. A dramatizált művek, amikből előadás is született:

Donászy Magda: A mókus és a szarka

Lázár Ervin: A négyszögletű kerekerdő

Varga Katalin: Mosó Masa mosodája

Nagy Katalin: Türhető Lajos

Darvasi László: Trapiti

Bálint Ágnes: Cimborák

Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő

Író-olvasó találkozók

Az alkotókkal való találkozás a művekkel való kapcsolatot is személyessé teszi . Egy-egy ilyen imprinting erejű óra alkotásra serkent. Regénykezdemények és versek születnek.  Bosnyák Viktória, Darvasi László, Böszörményi Gyula, Lackfi János megismeréséhez volt eddig szerencsénk. Sokat meséltem az én találkozásaimról is, Fésűs Évával, Bálint Ágnessel, Janikovszky Évával, Nagy Katalinnal…

A szegedi Somogyi-könyvtár „tündérboszorkái” és a Dózsa iskola könyvtárosa pedig segítik ezt a munkát.

2. A választás okai, ünnepélyek

Az anyák napja és a karácsonyi műsor az, ami a mi iskolánkban hagyományosan alkalmat ad a fellépésre, ezt a lehetőséget használom ki arra, hogy a megszokott versek helyett színdarabot adjunk elő. Több a mozgás lehetősége, aktívabb a részvétel, élvezetesebb nézni és előadni is. A választás szempontjai: a korhatár, az évszak, az ünnep jellege és személyes okok is.

A cél mindig az, hogy az egész osztály szerepeljen! Ez nehezen kivitelezhető, mivel 31 fős az osztály.

Megoldási próbálkozásaim:

• A szerepek megosztása, szereplőváltással egy előadáson belül. (három Ló Szerafin)

• Karakterkétszerezés. Ilyenkor a szöveget felezik, esetenként együtt mondják.

• Új szereplő beírása, bevonása. (Pl.: Fésűs Éva másik könyvéből való szereplő.) Ennek a könyvnek már két átirata is született, két teljesen más osztályhoz igazítva.

• Egy mű több meséje, története kerül előadásra más szereposztással. (Lázár Ervin lazán összefűzött történetei)

• Több, egymástól független darab színrevitele. (Ennek előnye, hogy több szerep is juthat valakinek pl. kiegyensúlyozott szereposztás miatt.)

• Díszletek megszemélyesítése. Ez megköveteli a szerep felértékelését, funkcióval kell ellátni. (Pl.: Az erdőn áthaladó szereplő megpillantja a gombák táncát, Gryllus dalra.) Ez a dramaturgiailag feszes előadásmódot gátolhatja, de feláldozható az elsődleges cél, a személyiség fejlesztés és a közösségi nevelés érdekében.

3. A szerepek és a szereplők

Gyógyító szerepek

A drámajáték egyik követelménye, az empatikus készség erősítése mellett, hogy legyenek képesek szerepcserére játékbeli helyzetekben. Ezt gyakoroljuk is a tanórai tanulást segítő villanásokban véletlenszerűen, vagy konfliktuskezelésként direkt módon, de a színdarabok szereposztása még egy különleges lehetőséget rejt magában. Vannak olyan szerepek, amik egyénre szabottak. Az identitástudatot erősíti, hogy csak ő alkalmas e szerep megformálására, nélküle nincs előadás, főleg a testi hátrányok elfogadását segíthetjük ilyen módon, pozitívumként is megjelenhet a hátrány. Darvasi László Trapitijének Minyon kapitánya a kedvenc példám, ő hős.

„A tortadobálók népéből Minyon kapitány tudta a legmesszebb dobni a születésnapi tortát, ezért ő volt a Tortadobáló Sport Klub elnöke….örökös bajnoknak választották, a krónikák szerint kapott aranyérmet, trófeát és természetesen egy hatalmas tortát, de azt… nem dobhatta el, mert meg kellet kínálnia barátait …”

Egyébként betöréssorozatot hajt végre az elnyomott fővárosban, menekíti a királyi családot, és kimenti a trónörököst a Nagyon Szigorúan Őrzött Területről.

Andris összegyűjtött minden létező kitüntetést, katonasapkát szereztem neki, és ez a pöttöm dundi fiú egy hónapon át a hős volt. A dráma igazi érdeme, hogy Minyon kapitány már énjének örökké része marad.

Jó lehetőség Lackfi János Kövér Lajosa is, aki vashordóba cserépdobálási bajnok lesz – bizonyítandó, hogy mindenkinek van verhetetlen oldala.

A másik gyógy-lehetőséget hordozó szerep a Trapitiből Picike Ferikéé, ő meg is fogalmazza a problémát, ritka szerencse, hogy a könyvben egyféle megoldás is elhangzik rá, az őt megélő talán másképp olvassa majd Nemecseket.

Beszédhiba, szemüvegesség, a jövevény státusza mind szintén olyan helyzet egy gyereknek, és lehetőség a tanárnak, amin segít a dráma. A hozzájuk választott jelenetek, adaptációk a valós élet problémáit futtatják le, és segítenek megoldási utakat mutatni. Vannak evidensen adódó művek, mint az ikerkonfliktushoz, a szülők válásához A két Lotti, van mikor ez rugalmasabb szerepértelmezést kíván. Jól működött, amikor az új kislány játszotta az egyik befogadót.

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő-jében nagyon érzékenyen rajzolja meg a kirekesztettség okait. Ezt a részt, hogy miként kerülnek az erdőbe a lakók, ritkán látni színpadon, de előkészületnek kihagyhatatlan. A Ló Szerafin átfestésére irányuló kísérleteket szerepváltással játszottuk. Amíg az osztály többsége csak a humoros oldalát látta, Dávid, a roma kisfiú őszintén sajnálta, hogy nem sikerült.

Speciális probléma Ákos kopaszsága (betegség miatt óvodás korában kihullott a haja). Egyik farsangkor Hókuszpók volt, és ragaszkodott a kopasz parókához – nem tudott azonosulni a negatív szereplővel. Az ő gyógyító szerepét Bálint Ágnes: Cimborák című regényében találtam meg. Sündörgő sün itt feláldozza összes aranytüskéjét váltságdíjként, hogy megmentse cimborája, Gücülke cica életét, így önként vállalt és felmagasztosulttá vált a kopaszsága.

4. Megelevenedik a mese világa

Helyszínek, kellékek

Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy adott irodalmi műbe szereplőként bele tudjunk bújni, ehhez látni kell a szereplőket (ez a legkönnyebb) de a lakásukat, tárgyaikat, ruháikat, az egész mikrokörnyezetüket. Így segíthető elő, hogy valóssá váljon a mesei tér. Minél több készséget állítsunk a befogadás szolgálatába! Fessük meg a helyszíneket! (Nem fontos, hogy ez az előadáson háttérré váljon! Sőt magán az előadáson a jelmez is az, ami: JEL-mez.)

Keressünk témához illő zenét! A tanult dalok közül mit szerethetnek a szereplők, mit olvashatnak? Konkrét példák a legutóbbi feldolgozott műből, ez Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő című könyve.

Rövid tartalom

A Jószagú rét lakossága az évi futóbajnokságra készül, ahol eldől ki lesz az úr, az idén, a nyúl vagy a róka. A rókák versenyzőjének, Rőtfülünek, nem sok esélye van, mert a nyúlbajnok, Kajszabajszi egy csodálatos nyúlcipő birtokosa. Edzés közben azonban szögbe lép, így a cipő teljesen titkosan az öreg nyúlcipészhez kerül javításra. Ezt sajnos meglesi az unoka, Csupafül, és ettől kezdve a titok, már nem titok többet. Még Rőtfülű fiához is eljut a hír. Így, amikor már dolmányos varjak nyomoznak az eltűnt cipő és az eltűnt nyúlgyerek után, csak Csupafül édesanyja az, aki bízik fiában. Neki lesz igaza, ugyanis a kisnyúl átveri a rókákat, és ő maga használván a cipőt, másképp be nem szerezhető friss gyógyfüvet hoz édesanyja szívbetegségére.

Természetesen megterveztük a csodás cipőt, tudományosságot mímelve megalkottuk a gyógynövényt, és meghatároztuk hatásait. Legnagyobb élményt azonban a könyvben fontos szerepet játszó helyi lap a Hajnali Fülelő megalkotása okozott. Csoportokban dolgoztak, aktívan majdnem 3 órán át és a legszórakoztatóbb bulvár sajtótermék számai születtek meg. Játszottak, de közben riport készült, hirdetést, reklámot írtak, tudósítottak – profin, még egy kis választási kampány is csúszott bele. Visszatükrözték az őket körülvevő világot.

III. Út könyvtől-könyvig

A mesehallgatás, a közös olvasás, a fiktív világ leképzése, dramatizálása, hasonló témájú, vagy azonos írójú könyvek olvasására serkent. Megtanít arra, hogy a nem párbeszédes részeket ne lapozzák át, ne várják az akciók özönét, hogy megpróbáljanak eltöprengeni egy apró részleten, használják fantáziájukat, befogadó olvasókká váljanak!

Mindezeknek tanúi az olvasónaplók. (Ezekről annyit, hogy nem kötelező, nem jutalmazott és nem javított, szabad véleménynyilvánításra szolgáló művek nálunk.) Az előadás után Fésűs Éva négy másik könyvének „élménynyomát” is megtaláltam a gyerekek olvasónaplóiban.

Összegzés

A rendszeresen drámajátékokon érlelődő gyermek empatikus és nyitott minden jelzésre, érzelemnyilvánításra. Elfogadóbb saját és mások gyengeségeivel. Az egymásrautaltság és a közös cél, nevelő hatása mindennél jobban fejleszti az alkalmazkodó képességet, s ezzel a közösséget. A kapcsolatteremtő és tartó játékokat permanensen kell végezni a közösség- és személyiségfejlesztés érdekében. A készségek fejlődnek és a tanulási folyamat is elősegíthető. Nincs értékelés, nincs kudarc, változatos, élményadó foglalkoztatási forma. Lehetővé teszi az irodalmi művek belsővé válását és feldolgozásuk aktív módja.

Fejlesztőpedagógus kolleganőm falán ez a találós kérdés függ:

Nem teheted be a bankba

Mégis kamat terem rajta.

Amíg tiéd nem is tudod,

Milyen kincs a tulajdonod.

Pazarlod vagy nem pazarlod,

Így is elfogy, úgy is elfogy.

Megöregszel, akkor tudod,

Milyen nagy volt a vagyonod.

Megfejtése: a gyerekkor, amit nem pazarolva, a leendő felnőttek számára kamatozó kincsként kell alakítanunk!

Vissza a tartalomjegyzékhez