Klotz Mária: A nemzetiségi tankönyvkiadás- fejlesztés új irányai című konferenciáról

Nyomtatási nézet

Dr. Farkas Katalin igazgató köszöntőjében kiemelte, mennyire fontosnak tartja intézeten belül a nemzetiségi munkatársak szerepét, valamint a Nemzeti Tankönyvkiadó és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közötti együttműködés létrejöttét.

Dr. Varga Katalin: beszédében hangsúlyozta, hogy a rendelkezésükre álló 2500-2600 db könyv, kezdetektől napjainkig tartalmazza a nemzetiségi oktatás kuriózumait. A kiállításról elmondta: korszakokra bontva állították ki (1968-tól ’45-ig, ’45-58-ig) a ritkaságnak számító példányokat, melyeket zárt szekrényben helyeztek el.

Az előadó elmondása szerint a gyűjtemény célja: kutatásra alkalmassá tenni a nemzetiségi tankönyveket. A konferenciához kötődően átadta a nemzetiségi tankönyvszobát – amely a jövőben kutatási célokat szolgálhat és helyszíne lehet az új tankönyvek bemutatásának.

Nekem külön tetszett, hogy a nemzetiségi tankönyvkiállításon kilenc kisebbség régi és új nemzetiségi tankönyvei mellett különleges kiadványokat is láthattunk, többek között egy görög olvasókönyvet és egy bolgár népismereti tankönyvet. Benedek Elek születésének 150. évfordulójának tiszteletére a kiállításon elhelyezésre került, Benedek Elek történelem tankönyve 1908-ból két nyelven, a román nemzetiségi népiskolák V. és VI. osztálya számára.

A Nemzetiségi Koordinációs Iroda munkatársai számára is fontos, hogy a jövőben egy helyen, méltó körülmények között láthatjuk, olvashatjuk nemzetiségi tankönyveinket, melyeket munkánk során felhasználhatunk.

Kraszlán István MKM osztályvezető a nemzetiségi tankönyvkiadás történetét tárta elénk. Ez azért is volt fontos, mert egységében átláthattuk a kiadások során alkalmazott szemléletmódot, a kiadás körülményeit. Az osztályvezető kiemelte: a kis példányszámok miatt szükség van állami szerepvállalásra a nemzetiségi tankönyvek kiadása kapcsán. Hozzátette: a NAT bevezetésével szükségessé vált a tankönyvek revíziója. 2000 körül fordítási és fejlesztési program valósult meg. 2001-ben és 2004-ben pályázatot írt ki a minisztérium, mely konstrukciókban a fejlesztések és fordítási munka háttérbe szorult, azonban az anyanyelv és irodalom, valamint a népismereti tankönyvek biztosítása történt meg az iskolák számára. 2001-ben 47, 2004-ben pedig 56 tankönyv készült el.

Kraszlán István elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország program keretében pályázati rendszer biztosítja az új könyvek kiadását. 2006-2007-2008-ban szét kellett választani a tankönyveket a munkatankönyvektől. 2007-ben 17 tankönyv-munkatankönyv szétválasztása, valamint 18 tankönyv fordítása látott napvilágot. 2008-ban 29 fordítás és 48 szétválasztás történt.

A 2007-2008-as akcióterv alapján (250 milliós) 3 pályázat kiírása tervezett, mely alapján nemcsak tankönyv, hanem az oktatást segítő egyéb segédletek kimunkálására van lehetőségük a pályázóknak. Ilyenek lehetnek pl. módszertani, illetve kerettantervi ajánlások.

2008-ban az Irányelvek megújításával kompetenciaalapúvá kellett átrendezni az oktatást, ezért fejlesztési feladatokra, digitális tananyagfejlesztésekre, tanári továbbképzésekre van szükség.

2009-2010-ben tervezett egy 800 milliós pályázat, mely 2010 elején kerül megjelenésre. Kraszlán István felhívta a konferencián résztvevő pedagógusok figyelmét arra, hogy a tankönyveket a kiadóktól kell megrendelni.

Azért tartottam fontosnak ezt az előadást, mert így a pedagógusok tájékozódhattak a korábbi és a jelenlegi tankönyvkiadás lehetőségeiről.

A tankönyvfejlesztés új irányairól dr. Takács Edit tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a NTK 60 éves, majd arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. között létrejött egy együttműködési megállapodás, melynek keretében, első lépésként szerveződött a konferencia.

A Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Nemzetiségi szerkesztőségének legfőbb célja, hogy lehetővé tegye a magyarországi nemzetiségi iskolák számára minél több nyelven, a lehető legszélesebb spektrumban az anyanyelv és irodalom, népismeret, valamint a közismereti tárgyak anyanyelven, korszerű taneszközökkel történő tanítását és tanulását. A kiadó elsődleges törekvése, hogy olyan korszerű taneszközökből tanulhassanak anyanyelvükön a nemzetiségi diákok, amelyekkel nemcsak az adott tantárgy ismeretanyagát sajátíthatják el magas fokon, hanem nyelvi identitásuk megőrzésében is támogatják őket. A 2009/2010-es tanévre 46 új tankönyv jelenik meg, melyeket a tankönyvlistáról az iskolák meg is rendelhettek.

Takács Edit megemlítette, hogy a szépirodalmi művek megjelenésével bővülhet a nemzetiségi tankönyvkiadás, melynek első gyümölcse a már megjelent román-magyar irodalmi antológia.

Nemzetiségi pedagógia szakmai szolgáltatások az OFI-ban címmel Tolnai József igazgatóhelyettes tartott előadást. Kiemelte: az 1993-as közoktatási törvény IV. fejezetének 366. §-át, amely tartalmazza a pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezését. Az előadás anyagát előre megkaptuk, ezért a teljesség igényével idézem:

„A nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás országos pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal összefüggő feladatokat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatási Szolgáltatási Központjában működő Nemzetiségi Koordinációs Iroda látja el, melyben hat nemzetiségi referens dolgozik: horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén. Az Iroda a nemzetiségi oktatás területén önálló szakmai felelősséggel látja el a Központ tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat, valamint önálló szakmai felelősséggel a nemzetiségi oktatás területén jelentkező speciális szakmai feladatok koordinációját.

Alapfeladatai közé tartozik:

1. a nemzetiségi oktatás tartalmi fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásában való közreműködés

2. a dokumentumok, programok, tantervek, módszertani szakanyagok elkészítése

3. a középiskolai tanulmányi- valamint az általános iskolai versenyek szervezése, szakmai anyagainak kidolgozása

4. a nemzetiségi szaktanácsadói rendszer működtetésének támogatása

5. a tartalmi szabályozást megalapozó elemzések elkészítésében való közreműködés;

6. a pedagógus-továbbképzési programok kidolgozásában és szervezésében való részvétel.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások tükrében a Nemzetiségi Koordinációs Iroda lebonyolította és értékelte az OKM által kiírt és finanszírozott nemzetiségi horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén nyelvi, valamint cigány, horvát, német, román, szlovén, szlovák népismereti 2008/2009. tanévi Országos Általános Iskolai Tanulmányi Versenyeket, valamint kiépítette a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatás részét képező nemzetiségi szakértői, illetve szaktanácsadói hálózatot.

Az igények felmérésére – az OFI elektronikus keretrendszerével kiértékelhető – kérdőív készült, amit valamennyi nemzetiségi oktatási intézmény megkap még a tanév befejezése előtt. Az Iroda létrehozott egy nemzetiségi oktatással összefüggő adatbázist, egyrészt a Calderoni Elektronikus Taneszköz felületen, másrészt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján. Emellett megszervezte a kétoldalú tárcaközi együttműködési munkaterveken alapuló nyári külföldi nyelvi-szakmai pedagógus-továbbképzéseket.

Az Iroda jelenleg három akkreditált pedagógus-továbbképzéssel rendelkezik. Felkészíti a nemzetiségi (horvát, román, szlovák, szerb) nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárokat a közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztatásra. Ugyancsak felkészíti a kétszintű érettségi vizsgáztatóit horvát, német, szlovén nemzetiségi nyelvekből. Emellett továbbképzi a közép- és emelt szintű érettségin vizsgáztató középiskolai tanárokat cigány, horvát, német, román, szlovák, szlovén népismeret tantárgyakból. Mindezeken kívül nemzetiségi tankönyvgyűjteményt és kiállítást működtet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal együttműködve, egyúttal kialakította a nemzetiségi tankönyvek kutató műhelyét és természetesen az ehhez a szükséges infrastruktúrát.

A jövőbeni tervek, feladatok között szerepel a Tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgáltatás kiépítése, emellett az Iroda bővíteni kívánja az igényfelmérő kérdőívek kiértékelésének tapasztalatait tükröző pedagógiai szakmai szolgáltatási csomagot. A szaktanácsadás és a pedagógiai értékelés iránti igény felkeltése érdekében kommunikációs kampány indul majd, a szolgáltatás biztosításával.

Ezen kívül a Nemzeti Tankönyvkiadóval kötött együttműködési megállapodás alapján az Iroda együttműködik majd a nyelvterületenkénti módszertani ajánlások, oktatási anyagok létrehozásában, a közös nemzetiségi rendezvények, továbbképzések szervezésében, lebonyolításában, valamint a bolgár, cigány, görög, horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén szakmai-módszertani tanári és tanulói segédanyagok kidolgozásában.”

A Calderoni adatbázis lehetőségei a nemzetiségi szakmai szolgáltatásban címmel Németh Balázs fejlesztési főigazgató-helyettes tartott tájékoztatót, melyben tájékoztatott arról, hogy a nemzetiségi szakmai-módszertani anyagok a jövőben hozzáférhetőek lesznek a nemzetiségi intézmények számára a Calderoni-program adatbázisában. A már fent lévő anyagok elérhetőségeiről tájékoztatta a pedagógusokat.

Jakab György tudományos munkatárs tapasztalatait ecsetelte egy magyar-szlovák történelemkönyv készítése kapcsán.

A délelőtti tanácskozást Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója zárta.

Finom ebéd után, délután, szekciókban (nemzetiségenként) folytatódott a munka. A német szekcióban 30 pedagógus vett részt. A szekció vezetését Klotz Mária végezte.

A tankönyvkiadó német szerkesztője, Czermanné Hornyik Erzsébet ismertette a nemzeti tankönyvkiadás utolsó három évét, melyben főleg fordítások láttak napvilágot.

Radnai Katalin szerző bemutatta Erdkunde sorozatát, melyet módszertani ajánlásokkal is ellátott.

Englenderné Hock Ibolya a délelőtti előadása alkalmával már megemlített, Schnittstelle c. kompetencialapú feladatgyűjteményt ismertette.

Frey Mária szerző bemutatta népismereti sorozatát, mely még kézirat formájában van, de hamarosan megjelenik.

A szekcióülés utolsó részében a német nemzetiségi oktatás aktuális kérdéseiről beszélt Klotz Mária (versenyek, szaktanácsadás, nemzetiségi tankönyvek kérése a tankönyvszoba számára, érettségi stb.).

A könyvbemutató kiegészítéséhez a pedagógusok fénymásolt anyagokat kaptak a könyvek legfontosabb részeiből.

Tapasztalatok

Szerencsésnek találtam

• az előzetes egyeztetést a tankönyvkiadó nemzetiségi részlegének vezetőjével, munkatársaival;

• az előzetes egyeztetést a kiállítandó könyvekről;

• az előadók kiválasztását;

• a témák megjelölését;

• a sajtóanyag összefoglaló előzetes megjelenítését;

• a résztvevők regisztrációjának lehetőségét;

• a meghívó szövegezését;

• a folyamatos koordinációt a rendezvényszervező, a vezetők és köztünk;

• a technikai eszközök meglétét,

• az ebédet (finom volt), a kávézási lehetőséget,

• egyáltalán a megjelenési lehetőségünket, mert fontosnak találom, hogy amit elvégzünk, az menedzseljük is.

Nem találtam szerencsésnek (pedagógusok véleménye alapján)

• az időpont kiválasztását (év végén sok a teendő: kirándulások, érettségi stb.),

• a helyszín kiválasztását (nagyon meleg volt).

Összességében: köszönjük a lehetőséget, hogy szervezőként aktívan részt vehettünk a konferencián. Igen színvonalas, tartalmas előadásokkal, kiállítással és szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak a pedagógusok (és mi is). Elégedettek voltak a részvevők.

Vissza a tartalomjegyzékhez