Milyen lehet egy "book flashmob"?

Az ELINET Műveltségi programok (napok, hetek) szervezését szorgalmazza, és a legjobbakat díjazni is fogja szeptember 17-én, Brüsszelben, a Nemzetközi Műveltség Hete keretében.

Ma még 74 nap áll rendelkezésre egy jó ötlettel kirukkolni akár az anyanyelvi műveltség, akár az olvasásnépszerűsítés területeken, vagy például egy a "Legnépszerűbb gyermekkönyvek" kiállítás létrehozásával. De a tippek között található anyanyelvi tematikájú magazin kiadása vagy éppen "book flashmob" megszervezése is.

További információkért kattintson ide!

2014. február 24. és 27. között Bécsben rendezték meg az ELINET projektindító konferenciáját, melyen 28 országból 80 szervezet képviseltette magát. Az Osztrák Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztériumban megtartott hivatalos megnyitón Hollandia hercegnője, Laurentien indította útjára a projektet. Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős EU biztos videó üzenetben köszöntötte az új kezdeményezést, és rávilágított annak fontosságára.

Az együttműködés célja az írástudatlanság csökkentése Európában, mivel minden ötödik 15 év körüli európai fiatal, valamint majd 75 millió felnőtt nem rendelkezik az alapvető írás-olvasás kompetenciával, ami megnehezíti munkavállalásukat, és növeli a szegénység, a társadalmi kirekesztettség veszélyét.

2011-ben az Európai Bizottság Magas Szintű Szakértői Csoportot hozott létre, amely azt vizsgálta, hogyan lehet támogatni az anyanyelvi műveltség fejlesztését az élethosszig tartó tanulás folyamatában, azonosították a sikertényezőket, megvizsgálták a különböző műveltségi programokat és politikai kezdeményezéseket, valamint javaslatokat tettek a műveltségi szint emelésére. A csoport munkájának nyomán, az Európai Bizottság az anyanyelvi műveltség erősítését támogató hálózat kialakítását indítványozta, amelynek célja, hogy a figyelem felkeltésével, információgyűjtéssel és elemzéssel, valamint a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásával 2020-ra csökkentse az alacsony műveltségi szinttel élők számát.

Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság alapító elnöke, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, 2011-2012 között pedig az Európai Bizottság anyanyelvi műveltséggel foglalkozó Magas Szintű Szakértői Csoportjának tagja volt. A második ELINET konferencián (2015. március 20-22., Budapest) elmondott megnyitó beszéde az alábbiakban olvasható:

"A magas szintű csoport brüsszeli találkozója óta töprengek azon, hogy vajon a PISA szövegértési eredmények tekintetében hol tart most Európa? Milyen hatásai lesznek ennek a jövőre?

Nézzük csak, mely országok voltak a legjobb 10 között a PISA különböző fordulóiban!

2000-ben: Finnország, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Írország, Korea, az Egyesült Királyság, Japán, Svédország és Ausztria.

2006-ban: Korea, Finnország, Hong Kong, Kanada, Új-Zéland, Írország, Ausztrália, Liechtenstein, Lengyelország és Svédország. (Japán tizenötödik lett, Tajvan tizenhatodik, Makaó pedig huszonegyedik.)

2009-ben: Sanghaj, Korea, Finnország, Hong Kong, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland, Japán, Ausztrália és Hollandia.

2012-ben: Sanghaj, Hong Kong, Szingapúr, Japán, Korea, Finnország és Írország, Tajvan, Kanada és Lengyelország.

Természetesen más európai országok is kitűnő eredményeket értek el: Liechtenstein, Hollandia, Belgium, Svájc, Németország, Franciaország és Norvégia. Csehország, Dánia és az Egyesült Királyság valamivel átlagon fölül teljesítettek. Tőlük némileg lemaradva, kicsivel átlagon alul Olaszország, Ausztria, Lettország, Magyarország, Spanyolország, Luxemburg, Portugália, Horvátország, Svédország és Izland következett. Görögország, Szlovákia, Szerbia, Románia és Bulgária azonban a táblázat legvége felé helyezkedtek el. Ezek a különbségek szorosan összefüggenek a GDP-vel.

Európa nem egységes tehát, öreg kontinensünk nagyon is sokféle, és 15 éves fiataljaink szövegértési teljesítménye némileg csökkent 2000 és 2009 között. Ráadásul számos ázsiai ország került elénk a rangsor elejére. Ez több fontos kérdést is felvet: Milyen jövőnk lesz Európában az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén? Terveket kell kovácsolnunk arra nézve, hogyan fordíthatnánk meg ezeket a trendeket az oktatási rendszerben, a kulturális intézményekben és a gazdasági, üzleti életben is. Ha ez nem sikerül, közös európai jövőnk kerül veszélybe.

A múlt század hires magyar költője, Babits Mihály szerint az olvasás élni, beszélni, gondolkozni tanít. (Ezért tanítunk irodalmat az iskolában.) Többnyire csak a tudásról és a képességekről beszélünk, s közben elfelejtjük, mit jelent boldognak lenni, hogyan lehetünk megküzdeni képes emberek. Holott teljesen nyilvánvaló, hogy ezekre a képességekre is szükségünk van."