Rejtőt csak olvasni jó igazán...

Rejtő Jenő élete, művei és kultusza köré rendeztek kiállítást az újbudai Budapesti Művelődési Központban. A Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó tárlat apropóján a vs.hu utánajárt, hogy mire kíváncsiak ma az olvasók Rejtőből, miért szólítja meg nehezebben a nőket, és miért nem született még a legjobb regényeihez méltó filmadaptáció? Egyáltalán, érdekli-e még Rejtő a fiatalokat, és milyen kockázatai vannak, ha beemelik a könyveit az irodalomoktatásba?

Rejtő Jenő 37 éves volt, amikor munkaszolgálatosként halálra fagyott valahol Ukrajnában. A saját korában is igen népszerű írónak igazán a Kádár-rendszerben támadt kultusza, amikor hirtelen százezres példányszámokban kezdték kiadni az ’50-es években még tiltott irodalomnak számító könyveit. Ekkor jelentek meg a Fülesben a Korcsmáros Pál által rajzolt képregény-feldolgozások, amelyek tovább gerjesztették a Rejtő-lázat. Az elsősorban kalandregény-paródiái révén kedvelt szerző szép lassan a hivatalos irodalomtörténet kánonjába is bekerült: a Petőfi Irodalmi Múzeum a rendszerváltás óta ápolja és kutatja a hagyatékot, a legutóbbi összefoglaló irodalomtörténeti szakmunkában pedig A ponyva klasszikusa címmel külön fejezet foglalkozik Rejtővel.

Miközben egyes családokban, társaságokban még ma is röpködnek a szállóigévé nemesült regényidézetei, más művészeti ágak is rendre megtalálják maguknak az írót. Pálfi György, a szintén régóta tervezett Toldi előtt A szőke ciklont akarta megfilmesíteni, a címszerepben Scarlett Johanssonnal, képregényben pedig nemcsak a klasszikus Korcsmáros-féle adaptációk felújított változatai jelennek meg folyamatosan, hanem új feldolgozások is készülnek. Eközben Rejtő időről időre felbukkan a középiskolai magyarórákon is, ahol fennáll a veszélye, hogy a diákok ugyanúgy távolságtartással kezelik a műveit, mint a legtöbb kötelező olvasmányt. Egyediségének titkairól, az adaptáció nehézségeiről és a mostani gimnazisták Rejtő-élményeiről zajlott le egy érdekes beszélgetés az életművel bensőséges viszonyt ápoló szakemberekkel.

Kattintson a cikkhez az alábbi képre (mely az 1996-ban bemutatott, Bujtor István-féle A három testőr Afrikában c. film egy jelenetét ábrázolja):