Olvasás Portál

lovári  |  english

Gondolatok az olvasásról

Gondolatok az olvasásról

2012.08.09. 15:19

Lengyel József

A görög-római klasszikusokat a középiskola úgy megutáltatta velem, hogy több évtizednek kellett elmúlni, míg végre élvezni is tudtam őket. Szégyellem (és tudom, hogy ebből csak nekem lett károm), hogy Eötvös József műveit mind a mai napig nem olvastam. Mert mikor kellett volna, nem volt erőm Eötvös olvasására, pedig hát én erősen az irodalom felé orientálódó érdeklődésű gyerek voltam.

De ez az érdeklődés akkor éppen a János vitéz-t, Nick Carter-t és Shakespeare-t – együtt és összevissza kívánta.

Készséggel elismerem, hogy az irodalomtanítás módszere ma sok tekintetben vagy talán minden tekintetben jobban mint volt több évszázaddal ezelőtt. Noha akkor mis voltak nagyszerű tanárok! De akármilyen jó a tanterv, sőt a tanár is, nem lehet nem érteni vagy nem tudomásul venni, hogy vannak és lesznek IV. osztályosok, akiknek már nem kell, még nem kell L. J. írása, de mindazonáltal igen kiváló mérnökök, orvosok, matematikusok, piackutatók stb., stb. lesznek vagy lennének vagy lehetnének; és ami ennél fontosabb, nagyon tisztességes emberek.

Ami aggaszt, az, hogy ezek a leendő szakemberek és tisztességes emberek, egy azelőtt soha nem érzett nyomás alatt élnek. Mert még csak nem is elég, hogy úgy-ahogy átcsusszannak a vizsgán, hanem irodalom nem tudása – lehet sőt már a közepes tudása is – egy egyetemi felvételhez szükséges pontszámukat rontja…

Kereken kimondom: én nem tudnám jó lelkiismerettel elviselni, hogy pl. az Oldás és kötés vagy az Igéző nem tudása következtében, gyerekek az egyetemi felvételhez megkívánt pontszámból akár egyet is elveszítsenek! Nemcsak a talán hivatástól eltérített, potenciális nagy matematikus miatt irtózom ettől, de saját jól felfogott, önző érdekemből is. Félek, hogy ekképpen egy nagyszerű és az átlagosat felülmúló olvasót veszíthetek el, például ezt a matematikust.

A jövőben ugyanis az embereknek több idejük lesz, vagy – fogalmazzunk óvatosabban – lehet az olvasásra, mint a mai embereknek.

Igazából csak az lesz olvasó, aki önként olvas, saját kívánságának engedve. Az iskola tehát igen gyengéd kézzel, palántázó ésszel irányítsa az olvasást. Szerettesse meg az olvasást, de ne nyomja szigorúan és követelődzően a gyerek kezébe a könyvet.

 

Lengyel József (1896-1975) író.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: