Olvasás Portál

lovári  |  english

Gondolatok az olvasásról

Gondolatok az olvasásról

2012.06.06. 14:29

Hardy Kálmán

…sok időm maradt „szórakoztató” olvasásra is. Egyébként is, a művelődésre vágyó emberek nem szűnő érdeklődésével olvasott nálunk az egész család. E hajlam kielégítése akkoriban különös nehézséget nem okozott, mert még a jó könyv sem volt drága.

Ha könyvről szólok, karácsonyra kell gondolnom mindig. Karácsony kedves családi ünnep volt nálunk is, de az akkori idők felfogása megakadályozta a szülőket gyermekeik igényeinek felesleges felfokozásában, a gyermekeket pedig általában szerénnyé tette. Hatalmas karácsonyfa, egy-egy közös társasjáték, de az elmaradhatatlan könyv mindegyikünk részére külön csakolyan örömet szerzett nekünk hosszú éveken át, mint az én gyermekeimnek később egy egész üzletre való ajándék, amely nem annyira a szülők akaratából, mint inkább a rokonok és nagyszülők áldozatkészségéből került az asztalra.

A karácsonyi könyvek kézről kézre jártak, és a karácsonyi szünet végén már mindnyájan elolvastuk azokat.

Nagyobb diákkorunktól kezdve apám megengedte az ő könyveinek forgatását is. Így jutottunk hozzá a „Műveltség Könyvtára” néven szerkesztett enciklopédikus kiadványokhoz. A technika, az ember, a föld, a világtörténelem, magyar történelem, a világegyetem stb. voltak a főbb kötetek. Megkaptuk Beöthy Zsolt nagy magyar irodalomtörténetét, volt útleírás és utazás. Regények, költemények, és ami az érdeklődő embernek nélkülözhetetlen, egy jó lexikon.

Jóval az iskolai kötelező olvasmányokon felül ismertük meg a magyar „remekírókat”, de nem hiányzottak otthonunkból a világirodalom egyéb „remekei” sem, legtöbbjük „eredetiben” volt forgatható.

Rám legnagyobb hatással Arany János költészete volt a maga zseniális egyszerűségével. Ma is legkedvesebb olvasmányaim egyike. Szeretem a nyelvét, becsülöm életfelfogását, élvezem verselési módját. Ismételten elolvastam egy hétkötetes útleírást is. ”Utazás a föld körül”, dr. Gáspár Ferenctől. A szerző valamikor orvos volt a haditengerészetnél, és ezt az időszakot is megírta „Hét tengeren” címmel. Az említett föld körüli utazásban ez a visszaemlékezés a 4. kötet, és különösen a rég, vitorlás hadihajó, a „Zrínyi” kelet-ázsiai útját ismerteti. Fivéreim sokáig azzal ugrattak, hogy ennek a könyvnek a hatása alatt döntöttem a tengerészpálya mellett. Lehet, de ma nem tudnék többet mondani minderről, mint amit fentebb előadtam.

Hasonló érdeklődéssel forgattam Gracza György ötkötetes, illusztrált történetét „A magyar szabadságharc”-ról. Egy ifjúkori emlékkel és illúzióval lettem szegényebb, amikor évek múltán történetíró barátaim felvilágosítottak, hogy a szerző szorgalmas újságíró, aki úgy ír történelmet, amiként azt újságírói pártállása megkívánta.

Szerettem egyébként a történelmet és történelmi tárgyú könyveket, de határozottabb érdeklődésem mélyebb történelmi stádium, egy-egy kor részletes ismerete iránt később keletű.

A külföldi irodalom „divatos” termékeit részben színházban is láttuk (akkor volt Rostand közkedvelt!) részben otthon eredetiben olvastuk.

A klasszikusokkal, főleg a németekkel (Goethe, Lessing, Herder, Schiller stb.) az iskolai oktatás is foglalkozott.

Úgy emlékszem ebből az időből származik az az irodalmi értékmérésem, hogy lakatlan szigetre száműzve: Arayn, Goethe, Shakespeare műveit, Madách Ember tragédiáját vinném magammal a biblián kívül.

A könyvek-könyvében Jób magatartása s Szent Pál dialektikája gondolkodtatnak meg ma is legjobban.

 

Hardy Kálmán (1892-1980) altábornagy, a Horthy korszak hadseregének kiemelkedő személyisége.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: