Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Pintér Szilvia – Török Andrea: Az Én Újságom és a Magyar Lányok című gyermekfolyóiratok az 1910-es és az 1920-as években

Nyomtatási nézet

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszékének gyermekkor-történeti kutatásához kapcsolódva foglalkoztunk két XX. század eleji gyermekújsággal: Az Én Újságom és a Magyar Lányok című lapokkal.1 A szegedi Somogyi Könyvtár olvasótermében fellelhető példányok alapján 1910–1914. és 1920–1920. év végéig megjelent számokat tanulmányoztuk át, hogy megtudjuk, mit olvastak a gyerekek ezekben az években, és mennyire befolyásolta az I. világháború a gyerekek és az újságok életét.

Könyvtári kutatásaink során utánanéztünk az említett évekre jellemző történelmi eseményeknek, valamint a két gyermeklap szerkesztői életútjának is. Feltevésünk szerint a gyermekújságok nem csupán az olvasás, de pedagógiai és nevelési szempontból is fontos szerepet töltöttek be, hiszen a megfelelően válogatott irodalmi alkotásokban hatalmas erő rejlik.

Írásunkban azt is bemutatjuk, hogyan, milyen eszközökkel tudja egy újság közvetíteni az erkölcsi, emberi értékeket, és hogyan fogadják mindezt a gyermekek. Azok a gyerekek, akik olvasták ezeket az újságokat, ma már nagyon idősek, sokan közülük nem is élnek. Ennek ellenére ismerjük a fogadóközönség véleményét, azaz a gyermekek reakcióit, ugyanis a szerkesztők rengeteg levelet kaptak rajongóiktól és a lap hasábjain válaszoltak is hosszabb-rövidebb üzenet formájában.

Különös figyelmet szenteltünk még a gyermekverseknek és a képeknek, melyek szintén a nevelés eszközei. Tanulmányunk első látásra két gyermekújság statisztikai elemzésének tünhet, azonban igyekeztünk megismertetni az olvasót egy ennél mélyebb tartalommal: az 1910–1914 és 1920–1924-es évek gyermekeinek mindennapjaival és – pedagógiai dolgozat révén – az akkori nevelés lehetőségeivel, erejével.

 

Általános ismertető

Az Én Újságom

Feltételezhetően, hogy az 1870-es évek elején jelentkezett igény olyan lapra, mely a kisgyermekek életkori sajátosságainak megfelel, hiszen addig a gyermeksajtó egyetlen fóruma a felnőtteknek szóló lapok gyermekmelléklete volt. Az Én Újságom című lap 1899. december 15-én indult, hogy meghódítsa a kisgyermek-szíveket (6-10 éves korosztálynak szólt). Első szerkesztői Benedek Elek író és Pósa Lajos költő voltak. Benedek Elek kiválásával Pósa Lajos 1914-ig volt egyedüli főszerkesztője az újságnak, majd halála előtt pár évvel vette maga mellé társszerkesztőnek Gaal Mózes írót. Ezért Pósa Lajos 1914-ben bekövetkezett halálát követően a lap főszerkesztői posztját ő vehette át.

 

Magyar Lányok

A másik, általunk elemzett folyóirat a Magyar Lányok, amely 1894-ben indult útjára, hogy a tizenéves leányok részére kellemes, hasznos és tanulságos olvasmányokat közöljön, valamint hogy tanáccsal lássa el őket az illendő viselkedéssel, a test ápolásával, a háztartással és egyéb, a felnőtt lányokat érintő és érdeklő témákkal kapcsolatban. Az újság szerkesztője az első szám megjelenésétől kezdve az általunk áttekintett években Tutsek Anna volt.

 

Műfajok

Az Én Újságom című folyóiratban különböző műfajú írások jelentek meg. Az alábbi táblázatban utalás szintjén mutatjuk be ezeket.

 

Az Én Újságom

1910

1914

1920

1924

 

db

%

db

%

db

%

db

%

Elbeszélések, regényrészletek

61

8.5

154

14.3

41

10

59

7.4

Mesék

58

8.1

38

3.5

53

12.9

110

13.8

Versek, verses mesék

45

6.3

88

8.2

29

7

53

6.6

Ismeretterjesztő közlemények

5

0.7

20

1.9

6

1.5

7

0.9

Leírások

1

0.1

4

0.4

0

0

0

0

Színdarabok

2

0.3

2

0.2

0

0

1

0.1

Regék, mondák

4

0.5

8

0.7

0

0

0

0

Vegyesek

3

0.4

16

1.5

9

2.2

19

2.4

Képek

184

25.7

351

32.7

178

43.3

288

36

Könyvajánló

2

0.3

2

0.2

0

0

0

0

Pályázatok

0

0

0

0

0

0

1

0.1

Szerkesztői üzenetek

350

49

390

36.4

95

23.1

262

32.7

Összesen

715

100

1073

100

411

100

800

100

1. táblázat

A legnagyobb százalékban a szerkesztői üzenetek jelentek meg. A szerkesztői üzenetek jól tükrözik a kor gyermekvilágát.

 

A Magyar Lányok című újság műfaji sajtosságaira az jellemző, hogy témáiban főleg a serdülő lányok életkorának megfelelő témákat választott a szerkesztőnő, amint az az alábbi táblázatban jól nyomon követhető:

 

Magyar Lányok

1910

1914

1920

1924

 

db

%

db

%

db

%

db

%

Elbeszélése

72

7.7

63

7.4

35

10.9

31

6.7

Regényrészlet

102

11.1

92

10.7

27

7.9

56

12

Mese

0

0

2

0.2

24

7

17

3.6

Vers

52

5.6

51

6

25

7.3

41

8.7

Ismeretterjesztő közlemények

51

5.5

27

3.2

15

4.3

6

1.3

Színdarab

0

0

2

0.2

4

1.2

4

0.9

Háztartás

29

3.2

27

3.2

1

0.3

15

3.2

Vegyesek

7

0.8

5

0.6

7

2.1

14

3

Szerkesztői üzenetek

605

66

584

68.1

203

59.7

282

60.6

Levelesláda

2

0.2

4

0.5

0

0

0

0

Összesen

920

100

857

100

341

100

466

100

2. táblázat

 

A Magyar Lányok tartalmai vonatkozásban illeszkedett serdülő olvasóinak életkori sajátosságaihoz, igényeihez. Érdekes, hogy csakúgy, mint az Én Újságomban, a szerkesztői üzenetek száma kiemelkedően magas. Ennek okát a személyes kontaktus kialakításának igényében találtuk meg, hiszen a fiatalok attól fogadnak el tanácsot, akit ismernek és akivel bizalmas kapcsolatot tudnak kialakítani.

 

Szerkesztői üzenetek

Az üzeneteket – talán kissé szubjektív módon – az alábbi főbb csoportokra bontottuk.

 

 

Az Én Újságom

1910

1914

1920

1924

 

db

%

db

%

db

%

db

%

Fiúknak szóló üzenetek

175

50

209

53.6

50

52.6

146

55.7

Lányoknak szóló üzenetek

175

50

181

46.4

45

47.4

116

44.3

Bátorító, dicsérő

147

42

152

39

37

39

136

52

Elmarasztaló, dorgáló

90

25.7

62

15.9

26

27.3

67

25.6

Ironikus

4

1.1

15

3.8

3

3.1

6

2.3

Jókívánság

14

4

20

5.1

10

10.5

12

4.6

Lappal kapcsolatos

üzenetek

30

8.5

48

12.3

6

6.3

13

5

Vigasztaló

5

1.4

11

2.8

6

6.3

5

2

Egyéb

60

17.1

82

21

7

7.3

23

8.8

Összesen

350

100

390

100

95

100

262

100

3. táblázat

 

Megvizsgáltuk a fiú és lány levélírók arányát, és azt tapasztaltuk, hogy közel azonos számban érkeztek az üzenetek mindkét nem tagjaitól.

Megfigyeltük, hogy a dicső üzenetek száma meghaladta az elmarasztaló, dorgáló üzeneteket, amiből arra következtettünk, hogy a szerkesztők a pozitív motiváció eszközével alakították olvasóik személyiségét.

Néhány példával szeretnénk bizonyítani, hogy milyen élő, szinte baráti és apai viszony volt a szerkesztő és olvasói között:

Dicsérő: Eltaláltad, Béla, meg vagyok elégedve a bizonyítványoddal és ha közelebb volnál, adnék is érte egy ropogós barackot a fejed búbjára.2

Elmarasztaló: A te írásod szakasztott olyan, mint a macskakaparás. Mivel írtál? Tollal semmi esetre sem. Talán seprűnyéllel.3

Humoros-ironikus: Örülök, hogy odaírtad a rajzok alá – ez oroszlán. Én bizony pulykának néztem volna másképp.4

Vigasztaló-vallásosságra nevelő: Szomorú gyászotok nehéz fájdalmát érzem és is. De aki el nem hagyja az Istent, azt az Isten se hagyja el bánatában.5

Hazafiságra nevelő: Nem ajánlok neked német mesés könyvet, kis lányom. Annyi a szebbnél szebb magyar mese, hogy száz esztendeig se győznéd olvasni. Mit szólnál te az olyan gazdag emberhez, aki a szomszédba menne krajcárért.6

 

A Magyar Lányok című újságban található üzenetek tartalmukban eltérnek Az Én Újságom-étól, hiszen idősebb korosztálynak és csak lányoknak szólt:

 

Magyar Lányok

1910

1914

1920

1924

 

db

%

db

%

db

%

db

%

Bátorító, dicsérő

37

6.1

44

7.5

6

2.8

8

2.7

Elmarasztaló, dorgáló

23

3.8

25

4.3

4

1.8

5

1.7

Beküldött írással kapcsolatos

58

9.6

84

14.3

0

0

0

0

Jókívánság

2

0.3

6

1

1

0.4

3

1

Vigasztaló

1

0.1

9

1.5

0

0

0

0

Lappal kapcsolatos üzenetek

165

27.3

141

24.2

16

7.4

19

6.4

Illemtan

116

19.1

82

14

61

28.6

91

30.5

Háztartástan

93

15.3

80

13.8

46

21.5

71

23.8

Testápolás

0

0

0

0

35

16.3

46

15.4

Pályaválasztás

0

0

0

0

18

8.5

23

7.7

Ajándékozási ötlet

0

0

0

0

13

6

15

5

Egyéb

110

18.3

113

19.3

14

6.5

17

5.7

Összesen

605

100

584

100

214

100

298

100

4. táblázat

 

A szerkesztőnő magázódik olvasóival, ellentétben Az Én Újságom szerkesztőjével, ez is utal a leányok korára. A serdülők már jeligéket is használhattak, életkoruknak megfelelően szerettek álnevek mögé bújni, így fokozva magabiztosságukat. A személyes kontaktus kialakítása rendkívül fontos volt mind az olvasók, mind a szerkesztőnő számára, ehhez szükségeltetett a bizalom, tisztelet és szeretet érzésének kialakítása.

 

A következőkben néhány példával illusztráljuk ennek a kapcsolatnak a mibenlétét:

Illemtan: Az éjjelizenét csöndben végig kell hallgatni, örülni is lehet neki, de sem az ablakot kinyitni, sem gyertyát gyújtani nem szokás.7

Háztartás: Fehérneműből rozsdafoltot sóskasavval lehet kivenni.8

Testápolás: Semmiféle fogyasztó kurát ne használjon, legfeljebb orvosi tanácsra.9

Ajándékozás: Édesanyja születésnapjára vegyen virágot, vagy könyvet, vagy valamilyen háztartási cikket, amire tudja, hogy szüksége van. Ennek örül most minden háziasszony a legjobban.10

Pályaválasztás: Ha kereskedelmi iskolát végez, leghamarább jut kenyérkeresethez. Bankban, ügyvédi irodában stb. nagyon jól megfizetik a női munkaerőket is.11

 

Szerkesztői üzenetek összehasonlítása

A szerkesztői üzenetek hangvétele más a két újságban. A kisgyermekekhez több vicces, versbe szedett üzenet szólt, dorgálásra vagy dicséretre is gyakrabban volt szükség. A Magyar Lányok olvasói már komolyabbak voltak. Az Én Újságom szerkesztőivel szemben Tutsek Anna magázta a lányokat. Pósa Lajos és Gaal Mózes nem szerette, ha álnéven írtak a gyermekek, szerették, ha vállalták a nevüket, míg a serdülő lányok gyakran éltek a lehetőséggel, hogy frappáns jeligét válasszanak maguknak. Az üzenetek jellegében is megfigyelhetünk különbséget: a lányokat a férfiakkal való helyes viselkedés és a házimunka rejtélyei jobban foglalkoztatták. A legtöbb üzenet ebbe a témába sorolható.

 

Összegzés

A kor, a nagyvárosok, amelyekben ma élünk, mind hozzásegítenek ahhoz, hogy az emberek elidegenedjenek egymástól. Rohanó világunkban a számítógépek és más lélek nélküli eszközök környezetében irányítjuk életünket.

Az Én Újságom és a Magyar Lányok más korszakban íródtak, más hangulatot, szemléletet tükröznek. Érdekes, gyermekszerető emberek voltak a szerkesztők.

Szerencsésnek mondhatták magukat a gyermekek, hogy ilyen nagyszerű emberek tanításait, szeretetét élvezhették. Soha nem csüggedtek, és erre nevelték olvasóikat is. Elnyerték olvasóik szeretetét azzal, hogy kielégítették kíváncsiságukat, tudásvágyukat, és alkalmazkodtak a gyermekek életkorához, szükségleteihez. Ezzel sikerült elérniük azt, hogy olvasóik bizalommal fordul0tak hozzájuk kérdéseikkel, bánatukkal. Látva, hogy a szerkesztők mindig készségesen válaszoltak ezekre, a bizalmuk megnőtt, egyre szorosabb kapcsolat alakult ki közöttük. A feltételezésünk tehát helytálló volt, miszerint egy szeretetteljes, bizalommal teli kapcsolatnak kellett ahhoz fennállnia, hogy a gyermekek tanácsokért forduljanak a szerkesztőkhöz és kövessék is őket. Azt is sikerült így elérniük, hogy a gyermekek kövessék az újságban közölt elbeszélések, regények, mesék, versek, színdarabok, ismeretterjesztő közlemények stb. által közvetített tanácsokat, útmutatókat.

Bebizonyítottuk azt is, hogy a két folyóirat között létezik egyfajta kapcsolat. Bár nem ugyanahhoz a korosztályhoz szólnak, mégis ugyanazokat az értékeket képviselik, ugyanazokat hangsúlyozzák: a becsületességet, a szorgalmat, a hazaszeretetet, a természet és Isten szeretetét. Ebben a tekintetben tehát azt is mondhatjuk, hogy a Magyar Lányok című újság minden tekintetben folytatása Az Én Újságomnak. Ezt a kapcsolatot Tutsek Anna szerkesztő is megfogalmazta egy olvasói levélre válaszolva:

Örömmel üdvözlöm a Magyar Lányok olvasói nagy táborában. Annál is inkább, mert hiszen Az Én Újságom olvasása mellett nőtt bele a fiatal leányok lapjába. Igaza van: a Magyar Lányok minden tekintetben folytatása Az Én Újságomnak; egészen úgy tanít az emberszeretet, a hazaszeretet és az Istenbe vetett hit fölemelő erényeire, mint Az Én Újságom.12

 

Végezetül álljon itt egy idézet, amely a szerkesztők (Tutsek Anna, Pósa Lajos, Gaal Mózes) ars poeticája is lehetne:

 

EGO SUM ILLE QUI AMAT.

Én vagyok az, aki szeret

1 Dombi Alice – Pukánszky Béla: Pósa Lajos: a magyar gyermekvilág ábrázolása In: Pedagógiai célkitűzések a XIX. századi pedagógiában. A XIX. század jelesei, sorozat. APC Kiadó, Gyula, 2000.

2 Az Én Újságom. Bp. 1910. február 13. 135. p.

3 Az Én Újságom. 1921. szeptember 1. 16. p.

4 Az Én Újságom. 1911. február 19. 150. p.

5 Az Én Újságom. 1911. február 12. 135. p.

6 Az Én Újságom. 1911. április 23. 299. p.

7 Magyar Lányok. 1923. augusztus 1. 352. p.

8 Magyar Lányok. 1920. január 15. 32. p.

9 Magyar Lányok. 1920. szeptember 1. 80. p.

10 Magyar Lányok. 1922. április 20. 192. p.

11 Magyar Lányok. 1923. április 10. 176. p.

12 Magyar Lányok. 1924. február 20. 96. p.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: