A XX. századi magyar irodalom kimagasló személyisége, aki különösen az ifjúsági irodalomban számos maradandót alkotott.
Apja Karinthy József a filozófia iránt is érdeklődő, művelt tisztviselő volt. Édesanyja, aki szintén olvasott, művelt nő volt, korán meghalt. Az apa nevelte fel 6 gyermekét, akik valamennyien örökölték szüleik szenvedélyes érdeklődését az irodalom iránt.
Frigyes a Zerge utcai elemiben, a Wesselényi utcai polgáriban, majd az V. kerületi állami főreáliskolában (ismertebb nevén a Markó utcai főreál) tanult. Itt is érettségizett. Iskolai élményei meghatározóak voltak további életére, írói pályafutására. Rossz tanuló volt, félt a feleléstől, a megalázástól, szorongott. Ezt tükrözi naplója is.
Az érettségi után fizika-matematika szakra iratkozott be, de érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordult. 1906-ban már rendszeresen jelentek meg írásai Az Újságban. Ekkor ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, akivel életre szóló barátságot kötött. Nem véletlen, hogy a Tanár úr kérem című munkáját Kosztolányi Dezsőnek így ajánlja: Kosztolányi Dezsőnek, „A szegény kis gyermek panaszai” szerzőjének.
Tizennégy éves volt, amikor megírta első regényét. A kéziratot beküldte a Magyar Képes Világnak. A könyv címe Nászutazás a Föld középpontján keresztül. A siker egyértelmű. A hetilap szerkesztője pár mondat javítás után, folytatásokban, saját és Karinthy nevével együtt jelentette meg az írást.
Az egyetemen a természettudományok érdekelték. A matematika és a fizika szakon, a bölcsészkaron, sőt az orvoskaron is hallgatott előadásokat, de az egyetemet nem fejezte be.
Első írásaiban érződik természettudományos érdeklődése és műveltsége. Írt a repülésről, fényképezésről, technikai újdonságokról. 1898-ban jelent meg az Utazás a Merkurba című regénye.
Az írás kezdetektől foglalkoztatta. 1906-ban Az Újság című folyóiratnál, majd 1908-tól a Nyugatban jelentek meg írásai.
Első házasságát Judit Etel színésznővel 1910-ben kötötte.
Haditudósítóként részt vett az első világháborúban, de ez csak megerősítette háború ellenességét. Az 1918. évi őszirózsás forradalmat üdvözölte, de a Tanácsköztársaságot már nem fogadta el, de annak leverése után elutasította, az azt követő jobboldali szélsőségeket. Első felesége halála után Böhm Aranka pszichiátert vette el felségül. 1936-ban Stockholmban agydaganattal megoperálták, erről szól az Utazás a koponyám körül című regénye. Betegen írta meg az Üzenet a palackban című verseskötetét, de annak megjelenését már nem érte meg. Nyaralás közben, Siófokon halt meg 1938 augusztusában.
Felhasznált irodalom:
Karinthy Frigyes: A delejes halál. Bp. 1969. Kozmosz 175 p.
Karinthy Frigyes. Naplóm, életem. Válogatta és az előszót írta Szalay Károly. Bp. 1964. Magvető K. 867 p.
Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály. Gyermekszínpadra alkalmazta Teknős Péter.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Budapest, Dick Manó kiadása. Bp. Atheneum-Dick
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Illés Endre bev. Tanulmányával. Ötödik kiadás. Bp. Móra, 82 p.
Karinthy Frigyes: Visszakérem az iskolapénzt. Bp. 1922. Franklin Társulat 83 p.
Kardos László: Karinthy Frigyes. Bp. 1946. Anonymus, 78 p.
Vargha Zoltán: A budapesti V. ker. m. kir. Állami Bolyai-főreáliskola első félszázada (1872-1922) Bp. 1922.
