Petőfivel való barátsága a forradalmi ifjúsághoz fűzi Jókait. Petőfi szervezte a tizek társaságát, s önálló folyóiratot kívánt indítani. Mivel az engedélyt nem kapta meg az Életképek szerkesztését Jókai vállalta el, melyet élete későbbi szakaszában is büszkén vállalt.
Március tizenötödikén felolvasta a 12 pontot, s ő csillapította le azokat, akik a Nemzeti Színházban tüntetést szerveztek (ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Laborfalvi Rózával).
Az Életképekben nyomon kísérte az eseményeket, de vezércikkeiben ennél tovább ment; a változások ideológiáját, politikai hátterét is bemutatta. Különösen figyelmet érdemel a nemzetiségi kérdésben elfoglalt máig is vállalható álláspontja. Nem lesz gyűlölködés, nincsenek válaszfalak „fogjunk kezet mindenkivel, kinek jelszava szabadság” – írta az Életképek március 19-i számában. Az irodalmi tevékenységen túl Jókai Kossuth megbízásából Bécsben is járt. Ennek politikai eredménye ugyan nem volt, de Jókai megismerte a „gyorsparasztok” által működő közlekedési rendszert. Ez úgy működött, hogy a négylovas kocsik - ha találkoztak szembejövő társukkal - kifogtak, befogtak s indultak tovább Bécsbe vagy Budára. Az utazás élményét Az arany emberben a bécsi forradalmi hangulatot A kőszívű ember fiaiban örökítette meg.
Előző fejezet:
Pápai kollégium Következő fejezet:
A szabadságharc leverése
