Életrajzírója, Lipp Tamás így fogalmazott:
„Az Egri Csillagok a hősiesség, a hazaszeretet, az önfeláldozás eposza. Gárdonyi egy elüzletiesedett, hamis fényektől csillogó, kisszerű világból menekül az egri védők nagyszerű példájához. Mikor a legjobbak is megtagadták a 48-as eszméket, mikor a hajdani hősök a húsosfazék körül tülekedtek, mikor nincs már igazán szükség hősökre, Gárdonyi megteremti a nemzeti egység mítoszát.
Valószínű, hogy ez a titka az Egri Csillagok máig tartó népszerűségének.”
(Lipp Tamás i.m. 123. p.)
AZ EGRI CSILLAGOK SZÜLETÉSE
Külön tanulmányt igényelne, hogy a regények, történelmi regények milyen indíttatásból születnek. Az Egri Csillagok születésének különleges története van. S ritka az olyan alkalom, amikor az író részletesen beszámol a gondolat, pontosabban az ötlet születésének pillanatáról
Gárdonyi így írt erről:
Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki:
– Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552. esztendőbe. Ez a bástya, ahol most állunk, tele van sárgacsizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg, amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyugolyót, kőgolyót, vasgolyót. Az ágyuk úgy dörögnek, mint az ég a zivatarban. Puff! Ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona leesett. Puff! Itt a másik golyó is. Félsz úgy-e? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna nem maradtak volna itten. Nézd, amott az akácfánál jön Dobó lóháton… Vasba öltözötten, mint a többi…
S élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó és falromboló törököt, a halottakat. A sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét.
A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. Ez volt, akiért legjobban lelkesült és akinek tettein szívből kacagott. S nekem a gyermeki lélek érzékeny tükrében kellett meglátnom, hogy csakugyan ez a legérdekesebb alakja az egri ostromnak.
Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek…
… Hogy fiamat ennyire felizgatta ez az alak, magam is foglalkoztam vele. Olvasgattam a kor történelmét: Verancsicsot, Hammert, Busbecqet, Dselalzade Musztafát, Oréliust, s ekkor láttam, hogy mink a török-magyar kor eseményeit csak a képzelet hamis képeiben ismerjük. Fogalmunk nincs egy várostromról, vagy török-magyar csatáról, s az akkor élt személyek csak azért nem érdekelnek bennünket, mert árnyékalakok. Ha valaki ezeket az alakokat úgy állítaná elénk, hogy látnánk szemeiket, hallanánk a szavukat, éreznénk a szívük dobogását…
… Az én nagy kérdésem az volt:
– Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne, bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában?
(Gárdonyi József i.m. II. köt. 17-18. p.)
A majdnem romantikus történetnek azonban voltak előzményei. 1897-ben a Wodiáner Kiadó szerződött vele, hogy történelmi tárgyú sorozatot készít az Új Idők című folyóirat számára.
Az ötlet adva volt, de tudnunk kell, hogy Gárdonyi nagyon komolyan vette a feladatot. Szabályos kutatómunkát végzett, tanulmányozta a török kultúrát, jegyzetelt, elutazott Isztambulba /11. kép/.
A könyv alapvető forrása Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaláról való ének volt /9. kép/.
Gárdonyi mindenben támaszkodott Tinódira. Figyelembe vette a szereplők jellemzésénél éppúgy, mint különböző helytörténeti adalékok esetében. Levéltári kutatások mellett forrása volt Salamon Ferenc a Magyarország a török hódítás korában című könyve is.
A történelmi háttér hitelességét bizonyítja, hogy az Egri Csillagok több szereplője valós személy.
Így például Bornemissza Gergely (1526-1555) egy pécsi kovácsmester fia, Török Bálint egy magyar főnemes, Dobó István felvidéki nagybirtokos, Mekcsey István birtokos nemes.
Az Egri Csillagokat először 1899 karácsonyától, folytatásokban a Pesti Hírlap közölte, majd a munkát 1901-ben könyv formájában is kiadták.
Sikerét többek között bizonyítja, hogy a könyv német, angol, finn, bolgár, cseh, észt, holland, horvát, lengyel, olasz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, orosz, vietnámi és kínai nyelven is megjelent.
Az Egri Csillagok írott változata alapján film is készült 1923-ban Fejős Pál, 1968-ban Várkonyi Zoltán rendezésében.
Talán kuriózumnak is tekinthető, de érdekes, hogy Várkonyi Mátyás és Béres Attila 1996-ban egy történeti musicalt is bemutatott a könyv alapján.
AZ EGRI CSILLAGOK ÉRTÉKELÉSE
Harsányi István pszichológus így értékelte az Egri csillagokat:
Közismert tény, hogy Gárdonyi „Egri csillagok” című regénye ifjúságunk egyik legnépszerűbb olvasmánya. Minden ifjúsági könyvtáros és olvasásirányítással foglalkozó pedagógus tudja, hogy ez az a magyar regény, amelyet minden rábeszélés nélkül minden olvasó szívesen olvas. Az is általános tapasztalatnak mondható, hogy az olvasó gyermekek arra a kérdésre, hogy „milyenféle könyvet szeretnél olvasni”, szinte törvényszerűen adnak ehhez hasonló tartalmú feleletet: „olyant mint az Egri csillagok”. Se szeri, se száma azoknak a nagyon pozitívan értékelő megjegyzéseknek, apró eseteknek, amelyek egyértelműen hirdetik, hogy az Egri csillagok minden követelmény tekintetében kivételesen jól sikerült ifjúsági regény…
Az írónak sokféle eszköze van, hogy alakjait ábrázolja, az olvasó elé állítsa, jellemezze. Azt, hogy egy regény az ifjúság kedvelt olvasmányává válik-e, jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az író milyen eszközökkel mutatja be az alakokat (felnőtteket, fiatalokat, rokonszenveseket, ellenszenveseket, pozitívokat, negatívokat stb.)
De nem csak az befolyásolja, milyen alakokat szerepeltet az író, hanem az is, hogy hogyan tudja ezeket az alakokat élővé varázsolni, úgy mozgatni, hogy az ifjú olvasók maguk előtt lássák a szereplő alakokat, hogy szinte tapinthatók, körüljárhatók, élők legyenek azok…
Csak az a könyv válhat igazi ifjúsági könyvvé, amelynek alakjai közvetlen, érzékelhető, látható, hallható, szinte tapintható alakban jelennek meg az olvasó előtt… S Gárdonyi ebben is igen kiváló művésznek mutatkozik. Azt kell mondanunk, nem tőle származó nyilatkozat birtokában, hanem az „Egri Csillagok” elemzése és ennek egyéb műveivel való összehasonlítás alapján is, hogy Gárdonyi ebben a regényében, éppen az ifjú olvasók igényeinek, pszichikumának, életkori sajátosságainak ismeretében tudatosan alkalmazta a jellemzéseknek azokat a módszereit, amelyek elsőrendűen alkalmasak arra, hogy alakjait az ifjú olvasók előtt is megelevenítsék … Gárdonyi, a jó pszichológus, a gyermeket közvetlen tapasztalatból ismerő pedagógus, az író jól tudja, érzi ezt. Vagyis nyilvánvalónak látszik, hogy a jellemzés terén éppen úgy, mint sok más területen is, tudatosan alkalmazza Gárdonyi éppen azokat a módszereket, melyek alkalmasak arra, hogy a serdülő és még fiatalabb olvasók előtt is élővé, konkrét létező valóssággá tegyék a regény alakjait. Gárdonyi a jellemzés szempontjából is tudatos és céltudatos ifjúsági írónak mutatkozik. A jellemzés eszköztárából főleg azokat válogatja ki, amelyek legjobban kielégítik az ifjú olvasó követelményeit.
Ezek az eszközök pedig:
a/ a közvetlen, konkrét, vizuális bemutatás,
b/ a szereplők beszéltetése,
c/ a szereplők szemünk előtt történő cselekedtetése.
(Harsányi István i.m. 46. p.)
Előző fejezet:
Budapesti Református Gimnázium Következő fejezet:
Egri Tanítóképző
