A Székelyudvarhelyi Református Kollégium
Erdély oktatástörténetében jelentős szerepe volt a nagy múltú református kollégiumnak. A kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János. Az intézménynek hármas tagozódása volt:
- négyosztályos elemi tanoda,
- hatosztályos középtanoda,
- két évfolyamú jogi, illetve bölcsészeti tanoda.
Ez utóbbi már egyetemi tanulmányokra készített elő.
A kollégiumban eltöltött évek meghatározták Benedek Elek szellemiségét, világszemléletét. A szülői házban és falujában szerzett értékek a kollégiumban tovább erősödtek. Ezek között elsőként a hazaszeretetet kell említeni. A kollégium ápolta a 48-as hagyományokat.
A kedvező hatások ellenére Benedek Elek itt ismerkedett meg a vagyoni különbségekből származó igazságtalanságokkal. Észrevette például a gazdagabb fiúkkal való kivételezést és az úgynevezett „szolgadeákok” helyzetét.
Erről így írt:
„Diákszolga…Mi ez? Diák is, szolga is. Minden szobában három, nagyobb szobákban négy szolga, a többi „tanítvány”. Ki lehetett az a vaskalapos, alacsony gondolkodású ember, akinek az agyában ez a megalázó osztályozás gyermek és gyermek közt megszületett? Íme én „tanítvány” vagyok, mert édesapám hatökrös gazda; Leopold szolga, mert apátlan, anyátlan, koldus, koldusnál is koldusabb fiú…
…Alig kezd nyílni, nyiladozni a szemem, kedvetlenítő igazságtalanságokba ütközik.”
Benedek az iskolát sikeres érettségi után 1877 júniusában hagyta el.
(Benedek: Édes anyaföldem i.m. 109-110. p.)
Előző fejezet:
Mesevilág Következő fejezet:
Álnevek