Már egy ideje nézhette a nő, csak valahogy nem vette észre, bár az ilyesmit általában megérzi az ember. Az újságban éppen a sportrovathoz lapozott, miközben felpillantva, észrevette a nő érdeklődését. A metrókocsiban vele szemben ülő asszony merőn nézte őt. Nem barátságtalanul, inkább kíváncsisággal, és figyelmesen. Kissé zavarba is jött a nézésétől, mert egyértelmű volt, hogy a nő nem csupán elbambult, hanem kifejezettem őt fixírozza.
Már nem tudott teljes odaadással az olvasott szövegre figyelni, pedig egy perccel azelőtt még sorsdöntő információnak tartotta a totóeredményeket.
Mivel továbbra is magán érezte a nő tekintetét, elkezdett gondolkodni a miértjén. Végül is, bár nem ez a szokványos, hogy nő nézegessen egy férfit, valami különleges mégis csak lehet őrajta, ha ez a nem is idős, kifejezetten csinos nő jó ideje őt nézi. Talán az új sötétkék farmer teszi, amelyről még ültében is látni, hogy remekül feszül sportos combján. A trikó meg szépen formált, izmos felsőtestét teszi ki a mustrának. Az arca - szerencsére, reggel még volt rá ideje - frissen borotvált, és a haját is nemrégiben nyíratta erre a divatos fazonra. Most egy kicsit visszakozott, mert hát végül is, egy nős ember már ne akarjon másnak tetszeni, csak a feleségének.
Nem sokáig bírta, kénytelen volt ismét felpillantani az újságból. A nő most egyenesen rámosolygott, majd hirtelen a földre szegezte a tekintetét. Pontosan az ő lába elé, a földre nézett. Jó, hogy a cipőjét is kipucolta reggel, bár akkor már nagyon kapkodott, igyekeznie kellett, ha nem akart elkésni a munkából.
Már bánta, hogy metróra szállt, mehetett volna busszal is, de hát ez látszott a gyorsabb közlekedési lehetőségnek, így kora reggel. Ha busszal megy, biztosan elkerüli ezt az egyre kellemetlenebbé váló szituációt. Mármint, hogy ez a csinos nő egyfolytában őt nézi. Szinte kikezd vele, ez a szemkontaktus nem lehet véletlen.
Legközelebb, amikor újból felnézett a kezében már csak díszletként tartott újságból, jóleső meglepetéssel konstatálta, hogy az asszony még mindig őt figyeli. Kissé, mintha el is mosolyodott volna, majd hirtelen ismét a földre pillantott, ő elébe. Azért ez a nő se lehet rutinos, nem bír sokáig farkasszemet nézni velem - gondolta elégedetten.
Hosszú ideje nem flörtölt már, ha jól számolja, legalább egy éve. Amióta házas. Most mégis egy szemkontaktusba bonyolódott, bár a nő eléggé kiismerhetetlennek tűnt. Az ő elhatározása viszont egyre szilárdabbá vált. Nem, nem fog belemenni ebbe a játékba, esze ágában sincs megcsalni a feleségét, aki ráadásul, fiatalabb is, mint ez a nő.
Közben megérkeztek, ez az ő megállója volt, le kellett szállnia. Szinte számított rá, hogy a nő is le fog szállni utána, így meg sem lepődött, amikor közvetlenül mögötte kilépett a metróajtón. Szaporázni kezdte a lépteit, amúgy is késésben volt, de a nőt nem tudta lehagyni. Egyszer csak, a legnagyobb meglepetésére, valaki megkocogtatta a vállát. Nem akarta elhinni, hogy a nő ilyen merész lesz, pedig ő volt. Micsoda világ ez, amikor már egy nő is leszólíthat egy neki tetsző férfit!
Hogy megelőzze a lehetséges legrosszabbat, megszólalni se hagyta a nőt, maga kezdett hozzá: bocsánat hölgyem, de én friss házas vagyok, nem ismerkedem.
Mire a nő azt mondta: gratulálok, mint újházasnak, azonban nem szeretném, ha balesetet szenvedne. Ezért javaslom, kösse be mindkét lógó cipőfűzőjét, ha már a metróban képtelen volt felfogni az általam szemmel adott jelzéseket…