Debrecen meghatározó élmény volt Móricz számára, (ide fűződnek például első olvasmányélményei). Pedig a kollégiumban számos kudarc érte.
Balázs Mihály így írt erről:
„Nyugtalanul és nagy belső feszültségekkel élte át a debreceni diákéveket. Az idő később megszépítette ugyan az író emlékeit, és meleg hangon írt a három és fél évről. Diákkori közérzetét mégsem ezek a visszaemlékezések, hanem elsősorban a Légy jó mindhalálig lapjai tükrözik. Ahogyan Nyilas Misinek, neki is sok szomorúságot okozott Debrecen. Pedig kiválóan képzett s közöttük több embernek is rokonszenves tanára volt. Ilyennek tekinthetjük magát az igazgatót, a nagyszívű Tüdős Jánost, a „vín bakát”, aki különös gonddal istápolta a szegény, de jó eszű tanulókat.” (Balázs Mihály: Szülőföld és iskola i.m. 14. p.)
Debreceni diákélményei egyik forrása élete jelentős alkotásának, a Légy jó mindhalálignak, de a könyv társadalmi mondanivalója lényegesen meghaladja egy ifjúsági regény kereteit. A könyv főszereplője a hazai ifjúsági irodalomból jól ismert: Nyilas Misi.
A könyv megírásának előzménye, hogy a Kisfaludy Társaság 1919 decemberében kizárta tagjai sorából. Ebben az időben kezdett hozzá a Légy jó mindhalálig megírásához.
Móricz 1890 szeptemberébe iratkozott be a Debreceni Kollégiumba, de 1891-ben a második félévre betegsége miatt már nem iratkozott be. Csak 1891-ben folytatta tanulmányait. Tanulmányi előmenetele ingadozó volt, de eredményei alapján több alkalommal tandíjmentességet élvezett.
Az 1899/1900-as tanév első felében a következő érdemjegyeket szerezte:
- Neveléstan: igen szorgalmas.
- Legújabb kor története: példás szorgalmú, kitűnő.
- Angol nyelv: vizsgát nem tett, csak hallgatta.
- Közegészségtan: igen szorgalmas.
- Hellén művészet: csak látogatta.
- Héber nyelvtan: szorgalmas.
- Újszövetségi izagogika: nem vizsgázott.
- Újszövetségi görög nyelv: szorgalmas.
- Egyháztörténet: szorgalmas, vizsgát nem tett.
1899 novemberében a Debreceni Főiskolai Lapok közölte, hogy a Magyar Irodalmi Társulat ülésén felolvasott Sipos Béla, Nánássy Lajos, Tollas István, Ady Endre (mint meghívott) és Móricz Zsigmond.
Ugyanebben az évben Schopenhauer olvasása közben című tárcáját P. Kiss Pál álnéven közölte a Debreceni Ellenőr.
1900-tól rendszeresen jelentek meg írásai a Debreceni Ellenőrben (Esztike az utcán, A bicska, Rózsika beteg, A Dóczi, A lélektan feladata, A benyomás).
Ugyanebben az évben a Debrecenben című folyóiratban jelent meg A benyomás, majd álnéven A miniszter és a tyúkok. De publikált a Debreceni Hírlapban és a Debreceni-Nagyváradi Értesítőben is.
Móricz debreceni kötődéséről:
„ … arra gondoltam volt, már a télen, hogy a debreceni Csokonai Kör szárnyain, ha próbálhatnám, hogy is megy a repülés – talán, talán megpróbálnám.
A kör szelleméhez úgy érzem jogom van közelebb állni, mint bármelyikéhez az országban. Debrecenben ébredtem a gyermek kicsi lelkével nagy vágyakra, olyanokra melyek most is élnek bennem. A coetusbeli Csokonai adomák, a Harmathynál II. gimnazista koromban megszerzett Haraszty féle Csokonay életrajz hatása alatt szerettem meg a kötészetet és Debrecent; mikor messze elszakadtam tőle, bizony Patakról is visszavágyódtam s Kisújszállásról siettem oda. Tudja isten miért, sok kedves emlék fűzött és fűz oda. Ott jutottam azután először az irodalom küszöbéhez, boldog emlékű D. Ellenőr és gyönyörű D. Hírlap révén.
Most is a debreceni alapon állok. Sose volt azóta kedvem s szerencsére nem is voltam rákényszerülve, hogy a pesti journálok utálatos levegőjében én is petyhüdtté, és modern blasirttá legyek, - no meg kosmopolitává.”
(Móricz és Debrecen i.m. 73. p.)
Előző fejezet:
Csécse Következő fejezet:
Gyermekkora