Móricz Zsigmond, a magyar irodalom kimagasló képviselője 1879-ben született a Beregszászhoz közeli Csécsén. Gyermekkoráról, életéről maga számolt be az Életem regénye című munkájában. Ebből is és más forrásokból is tudjuk, hogy korai gyermekkora, a gondok és a szegénység ellenére boldog, élményekben gazdag volt. Az akkor szerzett élmények meghatározóak voltak számára egész életében.
Az elemi iskola két első osztályát Csécsén, a harmadikat és a negyediket Prügyön végezte. Istvándihoz fűződnek első olvasmányélményei.
Középiskolai tanulmányai: Debrecen (1891-1894), Sárospatak (1894-1896), Kisújszállás (1897-1898).
Középiskolai tanulmányai befejeztével jogot tanult Debrecenben, s ugyanitt a Debreceni Hírlap segédszerkesztője is volt.
1900-ban költözött Budapestre, ahol jogot és bölcsészetet tanult, de a tanári vizsgát nem tette le.
Életének ebben a szakaszában több mindennel próbálkozott. Óraadó tanár volt Kisújszálláson, hivatalnok a kultuszminisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban, majd az Újság című napilap munkatársa lett.
További életére, gondolkodására, későbbi írói tevékenységére nagy hatással volt, hogy 1903 és 1906 között népköltési gyűjtőúton volt Szatmárban. A gyűjtés közben még jobban megismerte a nép életét, a szegénység társadalmi gyökereit.
1908-ban megjelent az Erdő-mező világa című mesegyűjteménye és a Hét krajcár című novellája a Nyugatban. 1910-ban a Nemzeti Színház bemutatta a Sári bíró című színművét.
Kacskaringós utakon, de 1910 körül már ismert író lett. Színpadi művei, filmjei, operája, dia sorozatai ismertté tették az egész országban. Írói szemléletére politikai radikalizmus jellemző. A polgári demokratikus forradalmat örömmel üdvözölte és kedvezően fogadta a Tanácsköztársaságot is. Tagja volt az írói direktóriumnak.
A Tanácsköztársaság bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat és egyes baloldali lapok közölték.
A mellőzések és támadások ellenére írói és közéleti aktivitása nem csökkent. 1920-ban jelent meg élete egyik legjelentősebb alkotása a Légy jó mindhalálig.
A jobboldali kritika – érthető módon – bírálta ezt a munkáját, de könyvének érdemi értékelése egyértelműen kedvező volt. A későbbi hazai és külföldi sikerek egyértelműen bizonyítják a Légy jó mindhalálig időtálló értékeit.
A Légy jó mindhalálig első illusztrációit Móricz bírálta, de később - különösen Reich Károly rajzai - elnyerték tetszését.
Babits Mihállyal együtt szerkesztette a Nyugatot, előadói körutakra járt, elnöke volt az Írók Gazdasági Egyesületének, szerkesztette a Kelet Népét stb.
Életében meghatározó szerepe volt Babits Mihálynak, Kosztolányi Dezsőnek, Juhász Gyulának, Benedek Marcellnek.
Magánélete zaklatott volt. Első felesége öngyilkos lett, másodiktól elvált és harmadik házassága is felbomlott.
1940-ben Leányfalura költözött. 1942 nyarán agyvérzés érte, s röviddel utána, szeptember 4-én meghalt.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Gondolat Kiadó, Bp.. 1979. 192 p.
Darvas József szerk.: Móricz Zsigmond ébresztése. Emlékkönyv. Sarló, Bp. 1945. 291 p.
Kiss Tamás: Így élt Móricz Zsigmond. Móra Könyvkiadó, 1979. 195 p.
Kiss Tamás: Móricz Zsigmond ifjúsága. =Történelmi Szemle, 1954. 177. p.
Rubovszky Kálmán: Szépirodalmi művek adaptálása. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című művének tükrében. Bp. 1985. 165. p.
„Móricz a világban”. Móricz Zsigmond idegen nyelven megjelent műveinek válogatott bibliográfia. Összeáll. Pesti Ernő. Nyíregyháza 1979. 28 p.
Móricz Virág: Apám regénye. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1953. 547 p.
Móricz Zsigmond: Életem regénye. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp. 1939. 372 p.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1954. 310 p.
Légy Jó mindhalálig. Színmű három felvonásban. (1929) =
Móricz Zsigmond. Színművek. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956. 73-171. p.
Móricz és Debrecen. Az anyagot gyűjtötte és a bevezető tanulmányt írta Szabó Sándor Géza. Debrecen, 1980. 247 p.
Móricz Zsigmond és Debrecen. Emlékkönyv. Sarló. Bp. 1945. 291 p.
