Török Sándor Erdélyben, Homoróddarócon született. Apja magyar érzelmű jegyző volt, akit ezért elbocsátottak állásából. Gyermekkora élményei Szerdahelyhez kötődnek. Iskoláit Brassóban, majd 14 éves koráig Fogarason végezte. Tanulmányait ekkor abbahagyta és fizikai munkából tartotta el magát. Volt fűtő, kocsis, faúsztató a havasokban, napszámos, postai alkalmazott, sőt rövid ideig kórista és színész a Magyar Színháznál.
A zaklatott fiatalkori évek után 1923-tól az Ellenzék munkatársa, majd 1924-től riporter az Újság című folyóiratnál.
Katonai szolgálati ideje lejárta után a Temesvári Hírlap munkatársa lett, majd 1929-től a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931-ben Budapestre költözött, ahol a Magyarság című napilap munkatársa lett. Első írásai a Nyugatban jelentek meg. A különböző stílusokban publikáló író első mesekönyve A felsült óriás és a 9 csoda 1934-ben (majd a második kiadás 2005-ben) jelent meg Budapesten. Meseregényei között egyik legfontosabb művének a Kököjszi és Bobojsza című meseregényét tekintjük (1937 és 1997).
A termékeny író regényei a harmincas évek közepétől folyamatosan jelentek meg. A 30 regényen kívül írt forgatókönyvet, elkészítette két könyve (Szappanbuborék, 1966. Valaki kopog, 1999.) filmváltozatát.
Írói sikereinek bizonyítéka, hogy könyveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Írói tevékenységén túl 1944-ben a Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke.
1945-től a Magyar Rádió munkatársa. 1945 és 1948 között szerkesztette az Ünnepi posta című interjú sorozatot, melyben megszólaltatta a világ vezető tudósait, művészeit. A sorozatot nyílván politikai okokból 6 adás után betiltották.
Ugyancsak rádiós múltjával kapcsolatban kell megemlíteni, hogy nagy sikere volt a Csilicsala csodái című hangjátékának. Az igen népszerű, sokak által hallgatott műsort 1953 nyarán kezdték sugározni havonta egy alkalommal vasárnap 10 és 11 óra között. A varázslót Ráday Imre alakította.
Közben feltételezhetően ugyancsak politikai okból megválik a Magyar Rádiótól és 1951-től a Tankönyvkiadó Vállalat munkatársa lett, majd 1959-től 1966-ig a Család és Iskola című pedagógiai lap felelős-, majd főszerkesztője volt. Pedagógiai szemlélete közel ált a Waldorf mozgalomhoz, melynek szellemi atyja Rudolf Steiner volt.
Munkásságának elismeréseként 1933-ban Baumgarten díjat, 1974-ben József Attila díjat, 1980-ban Andersen diplomát, 1984-ben Aranytoll díjat kapott.
Itt kell megemlíteni, hogy A komédiás című darabját Magyarországon mindössze hétszer játszották, ugyanakkor Richard Nash ennek nyomán írta Az esőcsináló címen világhírűvé vált darabját.
Meseírói munkásságát 1979-ben a Magyar Írók Szövetsége Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Szakosztályán Horgas Béla értékelte.
Felhasznált irodalom:
Horgas Béla: Török Sándor. =Könyv és Nevelés, 1979. 2. sz. 47-50. p.
