A századforduló éveiben (1895-1903) oktatási miniszter volt. Nyolc éves minisztersége alatt az oktatásügy jelentősen fejlődött.
Móra Ferenc bátyja ebben az időben már ismert költő volt, akinek személyes kapcsolata volt Wlassics Gyula miniszterrel. Wlassics tevékenysége bizonyos értelemben folytatása az Eötvös József által megkezdett programnak. Felismerte a reformok szükségességét és lehetőségei, korlátai között harcolt azok megvalósításáért.
Őt keresték föl bátyjával elhelyezését kérve. A miniszter kedvesen fogadta az idősebbik Mórát, de legjobb szándéka szerint sem tudott tanári állást biztosítani, viszont segített abban, hogy a Szegedi Tankerületben tollnoki állást kapjon a fiatal tanár. Móra Ferenc, valamint mennyasszonya – későbbi felesége Ilona – először nagy örömmel fogadták az állást, de Móra azt nem foglalta el. Olvasta ugyanis a főigazgatónak, Platz Bonifácnak egy könyvét, melyben Darwint közönséges szédelgőnek minősítette. Döntése jellemző Móra megalkuvást nem tűrő személyiségére.
Előző fejezet:
Világháború Következő fejezet:
Fejezet képei és videói