Molnár Ferenc hazai és világviszonylatban is jelentős író. 1878-ban született Budapesten és 1952-ben halt meg New-Yorkban. Édesapja Neumann Mór (1848-1907) jómódú zsidó orvos volt, akit az első magyar üzemorvosként tartanak számon.
Molnár (Neumann) Ferenc középiskolai tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd jogásznak készült a genfi egyetemen. Érdeklődése azonban igen korán az irodalom felé fordult. Kevéssé ismert, hogy Neumann már középiskolás korában "találkozott" a könyvkiadással. Balogh Mihály a Mesterek és tanítványok című sorozatban a közelmúltban megjelent könyvéből (Balogh Mihály i.m. 8. p. ) tudjuk, hogy Neumann Ferike, 1892-ben karácsonyra ajándékba kapott egy házi nyomdagépet, s ezen nyomtatta ki az Életképek című újságot, s ugyancsak ezen a gépen készítette el az Olvasókönyvet, melyet tanulótársainak készített. Az Olvasókönyvet Barna Béla mutatta be a nagyobb nyilvánosságnak a Színházi Élet hasábjain 1923-ban.
Balogh Mihály idézi Barna Béla írását:
„A Budapesti Református Főgimnázium VI. osztályában 1893-ban a poetikát tanultuk, és ehhez segédkönyvül állította össze Neumann Ferenc a kis olvasó könyvet, hogy hozzáférhetővé tegye tanulótársainak jeles költők, drámaírók műveit … kiválogatva lemásolta, sokszorosította és a jelzett című könyvben összegyűjtve kiadta. … Tanárainkat és osztálytársainkat … bámulatba ejtette. … Örömmel tanultunk tehát tizenöt éves osztálytársunk könyvéből."
(Balogh Mihály i.m.)
Maga Molnár Ferenc évek múltán is a legnagyobb elismeréssel írt egykori iskolájáról.
1895-ben érettségizett jelesen. A sikeres érettségi után vette fel a Molnár Ferenc nevet.
1897-től újságíró, majd számos színdarab és prózai mű szerzője. Színpadi műveit harminc nyelven, 423 fordításban ismerik a világban.
1907-ben jelent meg világsikert aratott ifjúsági regénye A Pál utcai fiúk. A könyvet később meg is filmesítették, sőt több színpadi változata is készült. Írása szinte egyedülálló az ifjúsági irodalom történelmében. A regény születéséről maga Molnár Ferenc is részletesen írt.
1930-tól Genfben, majd az USA-ban élt. New-Yorkban halt meg 1952-ben.
Felhasznált irodalom:
Balogh Mihály: "Tiszteletpéldány." Baráth Ferenc és Molnár Ferenc találkozása a Budapesti Református Főgimnáziumban. Budapest-Kunszentmiklós, 2008. 256 p. (Mesterek és tanítványok.)
Emőd Teréz: Játék- és térvesztés. A Pál utcai fiúk aktualitása. =Könyv és Nevelés, 2010. 1.sz.
Komáromi Gabriella: A gyermekkönyvek titkos kertje. Tanulmányok, esszék, kritikák.
Molnár Ferenc: Önéletrajz. Csiffáry Gabrealle. Palatinus, 1999.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem.
Bp. 1962. 289 p.
