Az 1872-ben megnyílt iskola először a VII. kerületben, Terézvárosban nyert elhelyezést. Neve Terézvárosi királyi főreáltanoda volt. Az iskola 1884-ben a Markó utcába költözött. Ekkortól kezdve V. ker. állami főreáliskola, majd 1921-től Bolyai Reáliskola lett.
Az iskola magas színvonalát az igényes tanári kar biztosította. Itt tanított Beöthy Zsolt, Alexander Bernát, Borbás Vince világhíressé lett botanikus, Riedl Frigyes irodalmár, Zemplén Géza vegyész stb.
Itt kell megemlíteni, hogy Karinthy technikai érdeklődéséhez hozzájárultak az iskola természettudományokban magas szinten képzett tanárai is.
A színvonalas oktatás eredményként a tanulók között találunk olyan kiválóságokat mint Bánki Donát, Szőnyi István, Pór Bertalan stb.
Karinthy osztályának szociális összetétele igen vegyes volt de a szülők többsége a középosztályhoz tartozott.
A tanári kar iskolai és iskolán kívüli munkájában messzemenően érvényesült az Eötvös Loránd által megfogalmazott elv, hogy a középiskolai tanár egyben legyen szakmájának tudósa is. Az igényes oktatás mellett nagy gondot fordítottak a nevelésre is. A tanári kar többsége hagyományosan hazafias szellemben nevelte a tanulókat.
Nevelés gyakorlatában azonban még nem érvényesült az 1910-es években elterjedő gyermektanulmányozás, melynek szellemiségében már liberálisabb pedagógiai elvek is érvényesültek.
Karinthy nehezen illeszkedett be az iskolai életbe. Nem szeretett iskolába járni. Szorongott a feleltetéskor. Nyugtalan természetével sokszor magára haragította tanárait. Rossz tanuló volt, az érettségin is éppen csak megfelelt. Ennek ellenére hangsúlyozni szeretnénk, hogy az iskola szellemi légköre, színvonala még akkor is hatott Karinthyra, ha ez nem tükröződött teljesítményeiben. A már említett tanári kar felkészültsége, a rendkívül gazdag iskolai könyvtár, a színes iskolán kívüli programok, az otthoni szellemi légkör (kirándulás, színház, opera, Uránia-előadások stb.) mind mind hozzájárultak Karinthy személyiségének alakulásához. Ez már tükröződik naplójában, kisebb verseiben, humoros, parodizáló stílusában.
Egyik versikéje például így szólt:
„Egyedül vagyok
Egyedül hallhatom a tenger mormolását
Vagy pardon! Az alvó Józsi horkolását.”
Karinthy több színpadi munkája is érinti az iskolát.
Előző fejezet:
Iskolán kívüli programok Következő fejezet:
A Nyugat