Lengyelné Molnár Tünde – Tamásné Fekete Adrienn – Tóvári Judit: Tanulmány a Könyv és Nevelés folyóiratról

Könyv és Nevelés? A cím hagyományőrzést sugall, és rovatai, az iskolai könyvtár, az olvasáspedagógia, az ifjúsági irodalom, a tankönyv és taneszköz, – akár egy másfél évszázaddal ezelőtt létező folyóirat témái is lehetnének, mint ahogy elődeinek voltak is.

 

Korszerűek-e ezek a témák?

 

Valóban szükség van-e az iskolai könyvtárakra, amikor többségük nyomorúságos helyzete minden szakember és minden, az adott iskolában tanuló gyermek számára nyilvánvaló, – egy-egy tanuló otthoni könyvtára különb, s főként frissebb irodalommal rendelkezik! Amikor az oktatási és a kulturális törvénykezés majdcsak nem megfeledkezett róluk, s státuszukat nem rendezte egyértelműen!

 

Valóban szükség van-e arra, hogy gyermekeink és unokáink kedvtelésből is, szépirodalmat is olvassanak?

 

Hiszen mi magunk is lassan csak szakirodalmat olvasunk, méginkább pásztázunk a képernyőn, hogy megtaláljuk az új tartalmakat, és kompetenciát fejlesztünk, hogy diákjaink és mi magunk is minél sikeresebbek legyünk, s az olvasással nevelés ma nem központi témája pedagógiai gondolkodásunknak! Pedig lehetne, hisz Nagy Attila1 nem is oly régen lefolytatott 3 évig tartó kísérlete egyértelműen bebizonyította az olvasás és könyvtárhasználat tanulásban és személyiségfejlődésben betöltött minden más módszernél eredményesebb voltát.

 

Mindannyian tudjuk a választ, igenis szükség van igazi, jól felszerelt, az információkat befogadni – közvetíteni – létrehozni képes, korszerű iskolai könyvtárakra! S szükség van olyan nevelőtestületre, pedagógusokra és könyvtárostanárokra, akik képesek átadni az olvasás ízét is gyermekeinknek, hogy az iskola rejtett tanterve, ahogy élünk és dolgozunk, a legjobb példa legyen, olyan minta, amelyet követve olyanná válhatnak gyermekeink, amilyenné pedagógiai eszményeink szerint nevelni szeretnénk őket, hogy szabad, boldog emberré váljanak!

 

Az oktatás és nevelés egyik központi kérdése volt és maradt ezért az olvasás és a könyvtár, s a korszerűséget a szemlélet biztosítja.

 

A Könyv és Nevelés a pedagógiai újításoknak és gondolatoknak az egyik fontos szakmai fóruma, amely mind a pályán lévő pedagógusok, könyvtárostanárok, mind a most képzésben résztvevők számára nélkülözhetetlen.

 

Mi lehet egy mind hagyományaiban mind legújabb terveiben, a pedagógusképzésben és könyvtárosképzésben elkötelezett felsőoktatási intézmény viszonya egy pedagógiai-könyvtári folyóirathoz?

 

Mindkét fél részéről a legproduktívabb, legeredményesebb az együttműködés, ha partnerek tudnak lenni.

 

A Könyv és Nevelés sokoldalúan felhasználható a könyvtárosképzésben: országosan elismert szerzőktől származó gazdag cikkanyaga kötelező olvasmányként szolgál különösen a könyvtárostanár szakirányt választó és az olvasáskutatás tantárgyból felkészülő hallgatóknak. A könyvtárosképzés gazdagodó kínálatával jelentősége a jövőben tovább fog növekedni, különösen az újdonságnak számító könyvtárpedagógia tanár szak számára kínál kiváló forrásértékű olvasmányokat.

 

A folyóirat nemcsak a hallgatók ismertszerzésének forrásaként használható, hiszen több számban találhatók olyan cikkek, melyek a tanár kollégák munkáját is segítik. Nemcsak szakmai tudásunk fejlesztése során érdemes beleolvasni a folyóirat számaiban, hanem ha új területre tévedünk, vagy saját részterületünkhöz szeretnék friss információt szerezni, akkor is érdemes a Könyv és nevelés számait lapozgatni. A folyóiratban található tankönyvelemzések ráirányítják a figyelmet új művekre, sőt szakértő összehasonlításuk eredményeként a választásban is nagy segítséget nyújtanak.

 

Az Eszterházy Károly Főiskolán 10 éve indult a informatikus-könyvtáros szak nappali tagozaton. A képzés egyidős a Könyv és nevelés folyóirattal, és nemcsak a „korunk” közös, a tartalmi kapcsolódásra is több területet említhetünk:

 

Nagyon jól használható a periodikum a könyvtártörténet tárgy keretén belül, hiszen egy-egy könyvtár vagy egy-egy könyvtártípus létrejöttét nemcsak kronologikusan, hanem eszmékkel kiegészítetten ismerhetjük meg.

 

Olvasáspedagógiai szekciója lényeges forrása az Eszterházy Károly Főiskolán azonos címmel működő tantárgyának. Az itt található cikkek széleslátókörűek, napjaink legfontosabb problémáit különböző társadalmi rétegeken keresztül elemzik, de megfelelő számú cikket találhatunk az olvasáspedagógia történetének oktatásához is.

 

Az olvasáspedagógián kívül a gyermekirodalom kurzusunkat említeném még meg, melynek fontos szakirodalmi anyagául szolgál a folyóirat.

 

Tanulmányaik során bevezetést kapnak hallgatóink a tudományos munka módszertanába. Ennek kertében különféle témájú, kutatást igénylő feladatokat kapnak, amelyek között mindig szerepel feldolgozandó témaként a könyvtárügy helyzete a szakfolyóiratok tükrében. A Könyv és Nevelés cikkei mindig szerepelnek a források között.

 

Kettős célt érünk el a folyóirat felhasználásával a feldolgozó munka tanítása során, amikor részdokumentumaiból annotált cikk-bibliográfiákat szerkesztenek a hallgatók. Az elsődleges cél – a cikkek feldolgozása és hozzáférhetővé tétele mellett – az annotációk elkészítése igényli az írások elolvasását és ezen keresztül erősíti a hallgatók szakmai identitását.

 

Cikkei kitűnő adalékul szolgálnak a könyvtárügy aktuális kérdéseinek megvitatásához és a könyvtári gyakorlatokon szerzett tapasztalatokkal történő összevetéshez.

 

Kitekintései, a külföldi szakirodalom ismertetései szélesítik a hallgatók látókörét. Továbbá minden számban találunk egy-egy új eddig még fel nem sorolt területet, melyhez fontos cikk olvasható a lapban. Etika kódex, A könyvtár alternatív értelmezési lehetőségei, és sorolhatnám még a témaköröket, melyek érvényessége az informatikus-könyvtáros képzés során önmagáért beszél.

 

A folyóirat rendelkezik olyan rovatokkal is, mely alapján nemcsak az informatikus-könyvtáros képzésben jelenik meg forrásként. Az oktatástörténet témaköre a főiskolánk tanárképző szakjaira járó hallgatók számára jelent forrásanyagot. Nádasi András rovatában található adalékok évek óta hatással van az oktató kollégák prezentációs anyagára. Itt kell megemlítenem a folyóirat azon pozitívumát, hogy minden számban megismerhetünk egy CD-n megjelenő, az oktatás különböző szintjein használható anyaggal, melyet a biológia tárgyaktól kezdve egészen az általános iskolai magyar oktatásáig a legváltozatosabb területeken használható.

 

Mára a pedagógusok informálódási szokásai is megváltoztak. Az új kommunikációs technológiák, a rendelkezésre álló egyre nagyobb információmennyiség és egyre speciálisabb információforrások válogatásra és választásra kényszerítik olvasójukat.

 

Csak a határozott profillal, egyéni karakterrel, magas színvonallal rendelkező folyóiratok vonzanak reagálásokat cikkeikre, csak így alakulnak tudományos viták, és így válik igazi alkotó műhellyé, fórummá a lap.

 

A Könyv és Nevelés szerzői gárdája ezt indukálja: hisz vannak köztük élvonalbeli szakemberek, s a szerkesztőség nyitott az új szerzők írásainak közlésére is, sőt ezt generálja. Így mind tudományos kutatóink, mind gyakorló pedagógusaink és könyvtárosaink be tudnak kapcsolódni a közös munkába.

 

Figyelemre méltó a folyóirat online elérési gyakorisága, hiszen a legutolsó számon kívül a legfrissebb lapok anyaga elérhető. Talán a használhatóságát növelné egy kereső felület beiktatása, melynek eredményeként nem lenne szükség a lapok cikkanyagának egyenként történő böngészésére, de a jelenlegi formának is meg van azaz előnye, hogy böngészés közben biztosan leragadunk egy-egy cikknél, melyek érdekessége kárpótol a keresési lehetőség hiányáért.

 

A 2005-től megújult, elektronikus formátumú Könyv és Nevelés lényegesen több olvasóhoz tud eljutni, s ez különösen pozitív a legérdekeltebbek, az általános- és középiskolák gyakorló pedagógusai és könyvtárostanárai számára, ahol a legkevesebb a pénz egy-egy folyóirat előfizetésére, s ahol a legnagyobb a szükség a szakmai iránytűként és fórumként is működő lapra, mint ahogy a szakmának is szüksége van az ő gyakorlati, kísérletező munkájuk eredményeire, tapasztalataira.

 

Végezetül szeretnénk kitartást kívánni a folyóirat szerkesztőségének további színvonalas munkájához az Eszterházy Károly Főiskola olvasótábora nevében!

Jegyzet

 

1.

 

Nagy Attila és munkatársai: Olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat – kritikus gondolkodás: szócikkmásolástól a paródiaírásig. – Budapest : OSZK; Osiris, 2001 – (Nemzeti Téka)

Elektronikus változat: http://mek.oszk.hu/04200/04216/html