Tóth Rita: Könyvtárhasználati verseny a keszthelyi gyermekkönyvtárban

„A tudás: könyvtárak párlata.”

(Anatole France)

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára és a Csány-Szendrey ÁMK könyvtára 2003 óta rendezi meg a Párkányi József területi könyv- és könyvtárhasználati versenyt a dokumentumhasználat és információszerzés színvonalának emelése érdekében. Névadónk Keszthely város művelődésének jeles alakja, aki a 19. század végén uradalmi főlevéltárnok és könyvtárnok, a Festetics család gyermekeinek nevelője volt évtizedeken át. Ő dolgozta fel a kastély könyvtárának teljes állományát cédulakatalógus formájában. Szorgalmát és könyvtár iránti elkötelezettségét állítottuk elénk példaként.

Felváltva szervezzük alsós és felsős diákoknak e megmérettetést. Idén a felsősökön volt a sor. A két korcsoportban (5-6. illetve 7-8. osztály) zajló rendezvény a gyerekek gyakorlati és elméleti könyvtárhasználati ismereteit mérte fel. Örömünkre szolgált, hogy nem csupán városunk oktatási intézményeiből, de a környező települések iskoláiból is érkeztek nevezések. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy segítsük a felkészülést ajánlott irodalommal, gyakorlási lehetőséggel, felkészítéssel. Mivel a feladatok könyvtári gyakorlatot szükségeltetnek, ezért fontos, hogy a hatékony feladatjavítás érdekében szakmabeli is jelen legyen az értékelésnél, de rendszeresen elnököl nálunk a helyi önkormányzat kulturális bizottságának valamely tagja is. A verseny eredeti célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet az önművelés fontosságára. Hiszen, aki hatékonyan használja a különböző modern és hagyományos ismerethordozó és kultúraközvetítő eszközöket, az ezt a jártasságot nem csupán tanulmányai során, de egész életében hasznosíthatja előbbre jutása, boldogulása, sikerei érdekében.

 

Szerencsére a könyvtárostanárok elhivatottak, és hasonló értékrend alapján szívesen készítik fel, kísérik el tanítványaikat versenyeinkre, amely edzésnek is tekinthető a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny fordulóihoz. A 2008-as vetélkedő feladatait korcsoportonként öt feladattípussal képzeltük el. Az egyes kérdéseket pedig teljesen különbözőre hangoltuk. Így kiküszöböltük az „együttdolgozás” veszélyét. A feladatokat eltérő sorrendben kapcsoztuk össze az egyes versenyzők számára, így amint egyikkel elkészültek, leadhatták azt a zsűrinek javításra. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy a zsűri előbb passzív szemlélője, majd a munka dandárjának elszenvedője legyen, másrészt a helyszűke megkívánta, hogy kevesebb gyerek kutasson egy időben a polcokon, és felváltva ülhettek a számítógépek elé is.

 

A feladattípusokról: a könyvtártörténetet labirintusjátékkal színesítettük. A kisebbeknek igaz-hamis állításokat eldöntve kellett kijutniuk a „kelepcéből”, míg a nagyok egy-egy írástörténeti tárgy képét ismerhették fel. Párosító játékunkban a felsorolt hat szépirodalmi és hat ismeretterjesztő művet kellett a szomszédos oszlop raktári jelzeteivel összekötni. A megjelölt két művet pedig a polcról leemelni. Míg a labirintus-ábra komoly erőpróbának bizonyult, utóbbi feladatunk könnyen megoldható volt. Természetesen nem maradhatott ki a folyóiratok és a kézikönyvtár használata sem. Előbbi a kisebbeknek két feladatból állt: egy kérdés adott lapszám impresszum adatára vonatkozott, egy pedig valamely cikk tartalma nyomán fogalmazódott. A nagyobbak második kérdése valójában két kérdés volt, melyet ugyanabból a cikkből kellett kiolvasni. E feladat megoldása sem okozott komolyabb gondot. A kézikönyvtár használata jobban megosztotta a versenyzőket. Az első korcsoportba tartozók egy tájékoztató kérdésre keresték a választ a megfelelő szakkönyvben, a kézikönyvtári állománycsoportból, míg a második korcsoportbeliek két kérdést kaptak, amelyet ugyanabból a szócikkből tudhattak meg. Mivel kikötés volt, hogy általános lexikont vagy enciklopédiát nem használhatják, a kérdés értelmezése és a kifüggesztett ETO táblázat segítette őket a megfelelő lexikon vagy szótár felfedezésében. Ez utóbbi néhány esetben kemény diónak bizonyult. A modern technika sem maradhat ki manapság egy hasonló vetélkedőből. Így a kisebbek adott CD-ROM főmenüjében böngészve lelték meg a választ kérdésünkre, a nagyobbak pedig könyvtárunk honlapját használva annak online katalógusából tudhatták meg az eltérő műfajú két könyv raktári jelzetét. Meglepetéssel tapasztaltuk, mennyire nehezen megy ez még a gyerekeknek. Pedig ez a generáció úgyszólván már a számítógéppel és az internet használatával nő föl. Érdemes gyakoroltatni a számítógépes katalógusok használatát, hogy önálló könyvkeresésre legyenek képesek az olvasók.

Végül az alábbi eredmények születtek:

 

5-6. osztályos korcsoport:

 

I.

 

Pickó Anna (Csány-Szendrey ÁMK, Deák utca. Felkészítője: Takácsné Szabó Csilla)

II.

 

Tóth Zoltán (Csány-Szendrey ÁMK, Fodor utca. Felkészítője: Sándorné Horváth Mariann)

III.

 

Szűcs Krisztina (Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola. Felkészítője: Tóth Béla)

 

7-8. osztályos korcsoport:

 

I.

 

Bedő Soma (Csány-Szendrey ÁMK, Fodor utca. Felkészítője: Sándorné Horváth Mariann)

II.

 

Nagy Roxána (Egry József Általános Iskola. Felkészítője: Sári Tünde)

III.

 

Fonyó Adrienn (Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola. Felkészítője: Tóth Béla)

 

Támogatóinknak köszönhetően (szponzorcégek, amelyektől egyre nehezebb hozzájárulást kérni, valamint városi és megyei kulturális bizottságok, amelyeket szüntelenül ostromolunk pályázatainkkal) értékes jutalmakat oszthattunk ki a helyezetteknek az oklevelek mellett. Minden résztvevő emléklapot és tárgyjutalmat vehetett át, ahogy a felkészítő pedagógusok is, akik munkáját nagyra értékeljük és folyamatos jó kapcsolatot ápolunk velük.

 

Sajnos általános tapasztalat, hogy csökken a könyvtárhasználók és önművelődésben jártas ifjak száma. S bár a mi könyvtárunk üdítő kivételnek számít, hiszen mintegy 130 fővel több beiratkozott olvasónk volt 2007-ben a korábbi évhez képest, mégsem dőlhetünk hátra megelégedéssel. Ezt fenntartani, sőt fejleszteni nem kevés munka. Mégsem futamodunk meg a kihívás elől. Új ötleteket, elképzeléseket indítunk útjára, hogy fenntartsuk az érdeklődést és ösztönözzük a könyvtárhasználatot. Mert, ahogy a bejáratunk felett áll: olvasni jó!