Melykóné Tőzsér Judit: Iskolai könyvtárak a szakfelügyelet tükrében

„A vesztesekkel történnek a dolgok.

A győztesek maguk alakítják azt!”

Csath Magdolna

A címben jelzett tartalom többféle megközelítést hordozhat. Ez az írás1 leginkább arra vállalkozik, hogy megoldási utakat, fejlesztési feladatokat, lehetőségeket kínáljon az iskolai könyvtáraknak a jövőre vonatkozóan a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatainak tükrében.

 

Az iskolai könyvtári szakfelügyeletről szóló jogszabály2 szerint:

 

„A szakfelügyelet feladatai az iskolai könyvtárak esetében:

 

a)

ellenőrzi a könyvtári szakmai tevékenységről szóló jogszabályok érvényesülését,

b)

vizsgálja és értékeli a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben,

c)

vizsgálja a dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok érvényesülését,

d)

ellenőrzi a kulturális célú központi költségvetési támogatások felhasználását,

e)

ellenőrzi az iskolai könyvtári szakfelügyelet javaslatainak megvalósítását."

 

A szakfelügyeleti ellenőrzés célja tehát annak feltárása, hogy a vizsgált iskolai könyvtár működése, tevékenysége mennyiben felel meg a könyvtári működés, tevékenység jogszabályokban rögzített feltételeinek.

 

Az iskolai könyvtári szakfelügyelő3 jogairól és kötelezettségeiről e helyütt nem írok. Igazából ott és akkor fontosak ezek, ahol a szakfelügyeleti vizsgálat éppen zajlik. Az azonban nagyon fontos és itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat csak akkor korrekt és előrevivő, ha szakszerű, tárgyszerű, tényszerű, célszerű, költség- és idő hatékony és egyben iránymutató is! Ez utóbbi tulajdonságát teszem górcső alá: milyen jövőbemutató fejlesztési feladatokat indukálhat egy szakfelügyeleti vizsgálat?

 

2006-ban 70 iskolai könyvtárban történt szakfelügyeleti vizsgálat. Most szakmai ellenőrzésre nem volt lehetőség.4

 

Az iskolai könyvtári szakfelügyelő a vizsgálat befejeztével leíró és értékelő megállapításait, észrevételeit és javaslatait jelentésben rögzíti, azaz a jelen helyzet diagnózisát adja meg. A diagnózist meghatározzák az adott helyzet iskolai könyvtári jellemzői, amelyek a feltételek feltérképezésén túl a lehetőségek számbavételét is jelentik, s egyben a célok és az elért eredmények tükrében a jogszabályi megfelelősségre vonatkozó megállapításokat is tartalmazzák.

 

A szakfelügyeleti vizsgálat összegzésében a diagnózison túl természetesen fontos, hogy a vizsgált iskolai könyvtárral (könyvtárostanárral, iskolavezetéssel és iskolai könyvtári szolgáltatásokat igénybevevőkkel) közösen a szakfelügyelő azt is összegyűjtse, hogy az adott helyzetbeli jellemzőkre építve milyen fejlesztési javaslatok fogalmazhatók meg a jövőre vonatkozóan.

 

Hogyan lehet a szakfelügyelet során keletkezett diagnózist a jövőalkotáshoz felhasználni?

 

Milyen fejlesztési és/vagy intézkedési javaslatok születhetnek a szakfelügyeleti vizsgálat lezárása után?

 

A szakfelügyelő a vizsgálat lezárásakor mind az iskolavezetőnek, mind a könyvtárostanárnak a jövőre vonatkozó feladatokat javasol az észlelt problémák kijavítása érdekében.

 

Az intézményvezetőnek leginkább az iskolai könyvtár működésével, fejlesztésével, költségvetési, vezetői kérdésekkel kapcsolatos intézkedési utakat fogalmazza meg.

 

A könyvtárostanárnak szóló javaslatok általában szakmai, jogszabályi, munkaszervezési, együttműködési kérdésekkel foglalkoznak.

 

A továbbiakban az iskolai könyvtárak azon fejlesztési feladatait gyűjtöm össze a könyvtári szakfelügyelet tükrében, melyeket saját tapasztalatomból származtatok és egyben általánosíthatónak is vélek.

 

Legelőször érdemes körüljárni és megfogalmazni, hogy az iskolai könyvtárnak milyen hosszú távú céljai lehetnek az adott oktatási intézményben: Pl.:

 

 

A fentiekből világosan körvonalazható, hogy olyan iskolai könyvtárra van tehát szüksége az oktatási intézménynek, amilyenre ő maga (tudniillik az adott iskola) megfogalmazza az igényeit. Természetesen ezeknek az igényeknek a megfogalmazásához segítségül hívhatjuk az UNESCO IFLA5 iskolai könyvtári nyilatkozatát is. Pl. Legyen az iskolánkban az iskolai könyvtár az információs társadalomba vezető út eszközbeli és módszerbeli alapfeltétele.

 

Vizsgáljuk meg alaposabban a fent javasoltakat!

 

Olyan iskolai könyvtárra van szükség tehát, amely

 

 

A korszerű iskolai könyvtár jellemző összetevői lehetnek pl. a következők:

 

 

A jelen helyzet iskolai könyvtári diagnózisa7 még korántsem a fentebb felvázolt korszerű iskolai könyvtár képet mutatja.

 

A szakfelügyeleti vizsgálataim során az iskolai könyvtárak erős és gyenge pontjait is láthattam. Természetesen vannak olyan területek, amelyeken elmozdulást tapasztaltam a korábbi évekhez viszonyítva. Ezek a területek a következők:

 

 

A használói oldal felől megközelítve azt tapasztaltam, hogy folyamatos az igény az iskolai könyvtárak szolgáltatásaira. Nagyon jó, hogy az oktatási-nevelési folyamat valamennyi szereplője egyaránt használhatja, és a tanítás-tanulás folyamatát minden partner (résztvevő) számára támogatja.

 

Vizsgálataim során elkötelezett könyvtárostanárokkal találkoztam, akiknek igénye van a szakmai fejlődésre, továbbképzésre. Rugalmasság, nyitottság jellemzi őket.

 

Találkoztam jó könyvtár-pedagógiai műhelyekkel, ahol az iskolai könyvtár pedagógiai folyamatokba való beépülése sokkal kiterjedtebb a korábbi évekhez viszonyítva. A könyvtárhasználati ismeretek a kimeneti mérés rendszerében (kétszintű érettségi) is megjelenik. Az országos, felmenő rendszerű könyvtárismereti tehetséggondozó versenyben is részt vesznek.

 

A tárgyi feltételek oldaláról megközelítve tapasztalataim a következők: az iskolai könyvtárak elhelyezése, alapterülete-mérete növekedett, áttekinthetőbb, jobban használhatóbb lett. A technikai berendezések, eszközök, felszerelések fejlődtek, megjelent a számítógép iskolai könyvtári alkalmazása mind könyvtárostanári mind használói oldalon. Emelkedett a könyvtári feltártság szintje, nőtt a könyvtári alapdokumentumok megléte. Találkoztam jó állományokkal rendelkező iskolai könyvtárakkal is.

 

Sok helyen az iskolai könyvtár valóban kulturális és nyitott kommunikációs színtér az iskolában, sok kapcsolódó programmal és a tanulás fejlesztéséhez jó eszközparkkal és tanulás-módszertani háttérrel.

 

Ha itt lenne vége a tapasztalataim összegzésének, akkor is javasolnék a jövőre vonatkozóan: még jobbá kell válni, folyamatosan tovább kell fejleszteni azt, ami már megvan, az igényeket nemcsak kielégíteni lehet, hanem gerjeszteni is... stb.

 

Ám a valós kép az iskolai könyvtárakról ettől sokkal árnyaltabb!

 

A helyzet, amivel szakfelügyeleti vizsgálataim során találkoztam sok helyütt hibákat, gyenge pontokat mutatott. Ezekből a tapasztalatokból most a legfontosabb gyengeségeket gyűjtöttem össze.

 

A felhasználói oldal felől tapasztalt negatívumok: az iskolai könyvtárak az örvendetesen szaporodó felhasználói igényeket csak alacsony szinten tudják kielégíteni. Az iskolai könyvtárak nyitva tartása, a hozzáférés biztosítása az iskolahasználók számára nem a legmegfelelőbb időben történik.

 

A jogi szabályozás anomáliái közül kiemelem: a jogi szabályozása nem eléggé áttekinthető, nem egyértelmű (véleményem szerint túlszabályozott). A finanszírozás nem megoldott. Maradékelvű, ad hoc könyvtárfejlesztés a legjellemzőbb. Így rendezetlen, tervezhetetlen a költségvetés. A könyvtári működést szabályozó dokumentumok aktualizálása nem mindenütt történt meg, pedig 1998 óta – 16/1998-s MKM rendelet – sok minden megváltozott: az iskolában (igények, szerkezet, profil, célok, hangsúlyeltolódások a képzés-nevelés feladatrendszerében stb.). Persze a könyvtárban is sok minden átalakult azóta pl. technikai feltételek, tankönyvtár, könyvtárostanár napi tennivalói stb. Módosításra, aktualizálásra mindenképpen megértek az alapvető iskolai könyvtári működési dokumentumok is.

 

A könyvtár-pedagógiai működést könyvtári szakfelügyelőként ugyan nem volt jogosítványom vizsgálni, de a hiányosságokat nem észrevenni csak bekötött szemmel járva lehetett volna megtenni. Tapasztalataimból válogatok a következőkben.

Legjellemzőbb, hogy nem kellően megtervezett a könyvtár-pedagógiai munka (a tudatos tervezés hiányát tapasztaltam). A könyvtár-pedagógiai terv és könyvtárhasználati célismereteket kialakító könyvtárhasználati helyi tantervek és azok megvalósításának hiánya is minduntalan jellemzi az iskolai könyvtárakat. (pl. ad hoc jellegű a könyvtár-pedagógiai tevékenység, nincs hálóterv stb.)

 

A humánerőforrás oldalán is tapasztaltam hiányosságokat: a könyvtárostanár önmenedzselő képessége nem elég erős – éppúgy gyengeség a szakmai érdekérvényesítő képesség is az intézményeken belül. Gyakori jelenség a PR és marketing hiánya. Kevés a könyvtárostanár az előírásokhoz képest is az alapfeladatok ellátásához. A könyvtárostanárok munkaköri leírása nem személyre szabott, a „feladatkörön túli vállalások” megfelelő díjazása nem megfelelő.

 

A könyvtárszakmai működés gyenge pontjaival is találkoztam: a számítógépes feldolgozással is baj van: pl. problémás az adatbevitel üteme. Sajátosan jellemző, hogy a könyvtári statisztikát nem vezetik pontosan, így hiteltelen az adatszolgáltatás.

 

A tárgyi erőforrások negatív jellemzői közül kiemelem a nem kellően feltárt, nem szakszerűen kezelt gyűjteményeket. Az információs-kommunikációs technológiával való ellátottság is gyenge. Még mindig vannak hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak. De ha minden előírt eszközzel rendelkezik is az iskolai könyvtár, azok karbantartása és folyamatos korszerűsítése nem megoldott. Jellemző negatívum volt az is, hogy a könyvtári állomány összetétele aránytalan. Sok az elavult tartalmú, fizikailag elhasználódott dokumentum az állományban. Szinte mindenütt a raktározás megoldatlanságával találkoztam.

 

Mit tehet az előbb felvázolt helyzetben a szakfelügyeleti vizsgálat? Mit tehet a szakfelügyelő, ha ezeket a jellemzőket tapasztalja? Mérlegel.

 

Mérlegel a vizsgálatban részt vevőkkel közösen: a célokat összeveti a feltételekkel, lehetőségekkel, szembesíti azokat a követelményekkel és az elért eredményekkel (diagnózissal). A szükséges változtatások felismerésében külső, szakképzett szakemberként segít. A segítség egy lehetséges formája, hogy közösen átgondolják az iskolai könyvtár jövőjét az adott iskolában. A szakfelügyelő együttműködve a könyvtárostanárral, iskolaigazgatóval javaslatot tesz arra, hogy mit kell tennie kinek-kinek a maga szintjén ahhoz, hogy az adott iskolában a kívánatos iskolai könyvtári szolgáltatásrendszert meg tudják valósítani. Azaz milyen terápiára van szükség a felismert problémák megoldására.

 

Konkrét feladatokra lebontott intézkedési tervet javasol (javasolhat) határidőkkel, felelősökkel, amelyek lehetnek pl.:

 

 

A továbbiakban olyan fejlesztési feladatokat szedtem csokorba, amelyeket szakfelügyeleti vizsgálatom során gyűjtöttem össze, de más iskolai könyvtárakban is megjelenhetnek!

 

 

TERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:

 

 

 

SZABÁLYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:

 

 

 

A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:

 

 

 

A KÖNYVTÁR SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:

 

 

 

MÉRÉSSEL, ÉRTÉKELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:

 

A továbbiakban példát mutatok be arra, hogy hogyan szerepelhetnek ezek a felismert feladatok egy iskolai könyvtár fejlesztési tervében:

„A jó munka alapja a jó terv!”

 

 

FELADAT

SIKERKRITÉRIUM

FEJLESZTÉSI IDŐ

FELELŐS

KELETKEZETT DOKUMENTUM

1. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok módosítása, korrigálása, a hiányzó dokumentumok elkészítése.

 

 

 

 

 

 

 

Jogszerűen és szakszerűen szabályozott működési dokumentumokkal rendelkezik az iskolai könyvtár

.....tanév

rövid távú feladat

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

  • Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szab.

  • Katalógusszerkesztési szabályzat

  • Könyvtárhasználati szabályzat (állományvédelem)

  • Munkaköri leírás (szervezeti struktúra módosítása)

  • Könyvtári munkaterv

  • Továbbképzési terv

  • Hiányzó eszközök pótlásának terve

  • KÖNYVTÁRFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2. Eljárásrend készítése, mely alapján az iskolai könyvtár szervezi az iskolai tankönyvellátásban a tartós tankönyvekkel kapcsolatos tevékenységeket.

A jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár tankönyvtárat működtet és részt vesz a tanulói tankönyvellátás iskolai megszervezésében

.....tanév

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Eljárásrend a tanulói és tanári tankönyvek kezelésére

  • A tankönyvtár szabályozó dokumentuma

  • A tankönyvtár nyilvántartásai

  • A tartós tankönyvek kezelése

3. Az iskola könyvtár-pedagógiai programjának az elkészítése.

Az abban megfogalmazottak megvalósítása, koordinálása, gondozása.

A könyvtárostanár a könyvtár-pedagógiai program szerint tervezi és a nevelőtestülettel közösen valósítja meg az önálló ismeretszerzésre nevelés érdekében a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti az informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását

.....tanév

majd ezt követően folyamatosan

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Könyvtár-pedagógiai program

  • Könyvtárhasználati helyi tanterv, 1-8. évfolyam számára a könyvtárhasználati célismeretek, képességek kialakítására, fejlesztésére

  • A könyvtári szakórák terve a helyi tantervben

Cselekvési terv az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak a minél szélesebb körű használtatására

4. A könyvtárostanár szakmailag korrekten gondozza, szakszerűen és rendszeresen fejleszti az iskolai könyvtár állományát

Az iskolai könyvtár gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít: befogadva és felhasználva a különböző rögzítési tárolási, átviteli és keresőtechnikákat. Az iskolai könyvtár gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét követve folyamatosan fejlesztik. A gyűjtemény feldolgozva, feltárva teszi hozzáférhetővé a könyvtárhasználók számára.

Középtávú fejlesztés

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Iskolai költségvetés

  • Állomány-nyilvántartás különböző dokumentumai

  • A gyűjteményszervezés során használt nyilvántartások (gyarapítás, apasztás nyilvántartásai)

  • Katalógusépítés szabályzata

  • Helyi adatbázis

  • Statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (munkanapló, csoportos leltárkönyv, számlanyilvántartás, brosúra nyilvántartás, letétek nyilvántartása, kölcsönzések nyilvántartása)

  • Fejlesztési terv a raktározás átgondolására

5. Az iskolai könyvtár berendezésének és eszközeinek a fejlesztése

A jogszabályoknak megfelelő, a szakmai kritériumok szerint berendezett és eszközökkel ellátott iskolai könyvtár

Középtávú fejlesztés

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Kötelező eszköz és felszerelési jegyzék alapján a hiányzó eszközök beszerzésének, karbantartásának, fejlesztésének ütemterve

  • Pályázati adminisztráció dokumentumai

6. A könyvtárostanár továbbképzése

Könyvtárszakmai és könyvtár-pedagógiai, számítástechnikai tudással rendelkező, a képesítési követelményeknek megfelelő innovatív könyvtárostanár

Középtávú fejlesztési terv

Igazgató Könyvtáros-tanárok

  • Egyéni karrierterv

  • Az iskola továbbképzési terve

  • Az iskola beiskolázási terve

7. Az iskolai könyvtár tevékenységi rendszerével igényt kelt és igényeket, elvárásokat elégít ki az információs társadalom és a pedagógiai program céltételezésével összhangban.

Az iskolai könyvtár az információs társadalomba vezető út eszközbeli és módszerbeli alapfeltétele

Középtávú fejlesztési terv

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Az iskolai könyvtár minőségpolitikai nyilatkozata

  • Az iskolai könyvtár minőségirányítási rendszere

  • Az iskolai könyvtár az iskola IMIP-ben (küldetésnyilatkozat, mérések, ellenőrzések, értékelések rendszere)

A mérések rendszerének módosítása (benne elégedettségmérés a könyvtárban, az iskolai könyvtár tevékenységi rendszerének és szolgáltatásainak értékelése, igényfelmérés a könyvtárban)

8. Az iskolai könyvtár szolgáltatási rendszerével biztosítja a dokumentumokhoz való hozzáférést, a tanórai foglalkozások tartását, az egyéni és csoportos helyben használatot, a dokumentumok kölcsönzését.

Az iskolai könyvtár sajátos eszközrendszerével és szolgáltatási rendszerével segíti a tanításhoz-tanuláshoz szükséges ismerethordozókhoz (használatukhoz és előállításukhoz) való jogot. A szolgáltatások rendszerével a követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit és szolgáltatásait.

Hosszú távú cél

Igazgató Könyvtáros-tanár

  • Tájékoztató dokumentumok az iskolai könyvtár szolgáltatásairól és azok igénybevételének szabályairól

  • Országos Dokumentum-ellátási rendszerben való részvétel

  • Terv a szolgáltatások kibővítésére

  • Egyéni és csoportos könyvtárhasználat terve

  • A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok ütemterve

  • Az iskolai könyvtár nyitva tartása az iskola összesített órarendben

 

 

Összegzés

Az iskolai szakfelügyeleti vizsgálat következtében átgondolt fejlesztési feladatok megvalósításának egyrészt az lehet az eredménye, hogy jól működő iskolai könyvtárak lesznek az oktatási intézményekben, másrészt korszerű iskolai könyvtárak jönnek létre.

 

Fontos, hogy az iskolai könyvtári szakfelügyelő a vizsgált intézmény könyvtáros-tanárával és az igazgatójával közösen határozza meg a fejlesztések fókuszát, melyek vonatkozhatnak az iskolai könyvtár egészére, vagy egy-egy könyvtári területre, vagy egy-egy szolgáltatásra.

 

A javaslatok alapján elkészített fejlesztési tervekhez felelősöket, időpontokat, kritériumokat és határidőket érdemes hozzárendelni. Az így megfogalmazott és a fejlesztési tervben meghatározott célok cselekvési tervként jelennek meg azután.

 

A teendők ilyen módon történő átgondolása és szisztematikus megvalósítása eredményezheti azt, hogy az iskola könyvtára az adott oktatási intézményben az információs tudás megszerzésének eszközbeli és módszerbeli alapintézményévé válik/válhat.

 

S azt gondolom, hogy ez, mint hosszú távú cél igen kívánatos.

 

Az előbb felsorolt fejlesztési feladatokat azért bocsátottam közre, hogy felismerve mások hibáit ki-ki okulhasson belőle, és egyben segítséget kapjon a saját jövőbeli feladatainak a megtervezéséhez.

 

A fejlesztések eredményeképpen olyan iskolai könyvtárakat szeretnék Magyarországon, amelyek a forrásalapú, hatékony tanulási technikák, az INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG elsajátításának műhelyeként és tantárgyközi gyakorló terepeként az élethosszig tartó tanulásra készítenek fel.

 

Ennek a szerteágazó és hosszú munkának a felelőseit szintenként is meg lehet fogalmazni: ágazati szinten, regionális szinten, fenntartói szinten mindenkinek van feladata. Ám a KÖNYVTÁROS-TANÁR teendője, elkötelezettsége, hozzáértése, jövőorientáltsága és problémaérzékenysége nélkül ezt nem lehet sikeresen és eredményesen véghezvinni!

 

Ez az írás ehhez a feladatrendszerhez próbált némi segítséget nyújtani.

„tegye mindenki, amit sorsa szerint tennie kell,

de ha ezt teszi, akkor tegye a lehető legtökéletesebben!”

Somerset Maugham

Jegyzetek

 

1.

 

Az írás alapjául szolgáló előadás elhangzott az Iskolai Könyvtárosok III. Országos Konferenciáján, 2006. október 17-én

2.

 

14/2001. NKÖM rendelet

3.

 

Iskolai könyvtári szakfelügyelet vizsgálatára csak az a szakértő kaphat megbízást, aki szerepel mind a kulturális, mind pedig a közoktatási országos szakértői névjegyzékben, továbbá részt vesz a NKÖM által szervezett szakfelügyelői tanfolyamon és továbbképzéseken.

4.

 

Határozott véleményem szerint az iskolai könyvtárakban szakfelügyeleti vizsgálatot csak szakmai ellenőrzéssel együtt lenne szabad végezni! Az iskolai könyvtár ugyanis olyan sajátos intézmény, amely egyrészt közgyűjtemény, másrészt speciális tanterem is egyben: azaz taneszközök szakkönyvtára. Az ott végzett tevékenységre is éppen ez a kétarcúság a jellemző: könyvtári, könyvtár-szakmai tevékenység és könyvtár-pedagógiai tevékenység zajlik ott méghozzá egyszerre, egy időben! Így a munka szakmai ellenőrzése, értékelése és szakfelügyelete a teljes tevékenységrendszerre kiterjedően kellene, hogy megvalósuljon. Ennek a problémakörnek a részletes elemzésére most nem vállalkozom, hiszen azt Balogh Mihály főigazgató úr már korábban megtette. (BALOGH Mihály: Az iskolai könyvtárak szakfelügyelete = Pedagógiai információ – határok nélkül. Budapest, OPKM., 2003. 80–91.p.)

5.

 

Elérhető: http://www.ifla.org/VII/s11/pubs/manifesto-hu.pdf

6.

 

Iskolai könyvtári stratégia 2006–2009 című munkaanyag tartalmának a felhasználásával készült ez a felsorolás. A munkaanyagot a Könyvtári Főosztály megbízásából készítették a KTE anyaga alapján a felkért szakemberek. A szerző az anyag összeállításában közreműködött.

7.

 

A saját tapasztalatomból származtatott pozitív és negatív jellemzőit a ma iskolai könyvtárainak vizsgálatából a Könyv és Nevelés elektronikus változatában az előadás anyagának prezentációjában olvashatják el.