Sándor Csilla: A szerelem témája a gyermek- és ifjúsági könyvekben

A szerelem témája a gyermek- és ifjúsági könyvekben . ez volt a címe annak a kiállítással egybekötött programnak, amelyet a Csodaceruza folyóirat és a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete szervezett a Millenáris Parkban 2004. március 7-én. A rendezvénynek több szempontból is jelentőséget tulajdoníthatunk, mindenekelőtt azért, mert a művészi igényességgel készített illusztrációkra irányította a figyelmet. A kiállítás kapcsán érkező visszajelzések szerint többen úgy gondolják, a gyermekek számára nem lehet a szerelemről beszélni, az a tabu témaköréhez tartozik. Éppen ezen az előítéleten próbáltunk változtatni a témának a képeken és az előadásokon keresztül való bemutatásával.

A gyermekek életük során gyakran találkoznak szerelmi témákkal, s bár ugyanúgy vannak tapasztalataik, mint nekünk, felnőtteknek, mégsem beszélünk velük komolyan ezekről, gyakran zavarba jövünk kérdéseiktől. A program részeként az egyik előadás témája a János vitéz volt, ezzel a művel már elég korán megismerkednek a gyermekek. .A magyar kultúrában a szerelemről az alaptörténetünk, az igazi, közös ős-képünk a János vitéz .Felnőttként nem olvassuk újra, mert azt gondoljuk, hogy amit gyerekként megtanultunk, az elég. És valóban elég is. Mert amit abból a szerelemről megtanultunk, azt egész életünkben nem felejtjük el.. . mondta Fenyő D. György. Rigó Béla többek között a Weöres Sándor gyermekverseiben kimutatható erotikus tartalmú költői képeket mutatta be a hallgatóságnak, ezt követően pedig Berecz András mesélt a közönségnek szerelmes meséket. Gyermekkönyv-illusztrátorok számára hazánkban ritkán szerveznek kiállításokat. Pedig ennek a műfajnak nagy szakmai elismertsége és rajongói tábora van külföldön. Elég, ha csak a kétévente megrendezésre kerülő Pozsonyi Illusztrációs Biennáléra vagy az évente Bolognában zajló nagy illusztrációs kiállításra gondolunk, ahol a művészek a bemutatkozáson kívül díjakat és jutalmakat visznek haza, s gyakran ez a siker juttatja el őket a komolyabb kiadói megbízásokig is. Magyarországon, csakúgy, mint más országokban, az IBBY(Nemzetközi Gyermekkönyvtanács) évente Az Év Gyermekkönyve díj odaítélésével egy időben az Év Illusztrátora díjat is adományozza (tavalyelőtt Roskó Gábor, tavaly pedig Keresztes Dóra lett az év illusztrátora).

Magyarországon többek között a Képzőművészeti, illetve az Iparművészeti Egyetemen képeznek grafikusokat. Az itt végzett művészek egy része kifejezetten gyermekkönyv-illusztrálással szeretne foglalkozni, de a jelenlegi hazai körülmények nem segítenek a szakmai úton való elindulásban. Legtöbbjük a reklámgrafika területén dolgozik, nincs lehetőségük a bemutatkozásra. Egy-egy ilyen, a mienkéhez hasonló kiállítás  megteremtheti a lehetőséget számukra arra, hogy összeismerkedjenek kiadókkal vagy más szakmabeliekkel. A Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete, amelyet a bíróság tavaly jegyzett be, ezeknek a fiataloknak szeretne segíteni abban, hogy elinduljanak, és ismertté váljanak. A kiállító művészek között szerepelt Kárpáti Tibor, Borogdai Zsuzsanna, Szabados Anna, nekik még nem jelent meg gyermekkönyvük. Többen voltak olyanok, akik hazai és külföldi gyermekkönyveket egyaránt illusztrálnak mint Szegedi Katalin, Kállai Nagy Krisztina, Rényi Krisztina, Szalma Edit, Damó István. A kiállítás díszvendégeinek tekinthetjük azokat az illusztrátorokat, akiknek rajzain generációk nőttek fel, gondoljunkcsak Marék Veronika, Zsoldos Vera, Sajdik Ferenc és Gyulai Líviusz rajzaira.