Racsko Réka: Kísérlet az e-papír eszközök bevezetésére

Az eszközkiválasztás szempontjai

Az elektronikus tanulási környezetek kialakítása egyik állomásának tekinthetjük az e-book (a továbbiakban e-papír) eszközök bevezetésére vállalkozó kísérletet, amelyet az Eszterházy Károly Főiskola konzorciumi partnerként valósított meg a XXI. századi közoktatás, fejlesztés, koordináció pályázat keretében. A kutatást és a fejlesztést az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából az E-Animations Zrt., az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért, az Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint az Eszterházy Károly Főiskola konzorciumi megállapodás keretében végezte. A projekt a TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-002 számú kiemelt projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. A módszertani kísérlet célja az oktatás különböző szintjein elérhetővé tenni, digitális információ megjelenítésére és kezelésére alkalmas, elektronikus könyv jellegű eszközöket, különös tekintettel az attitűd és tanulási szokásokban bekövetkező változásokra a tanulási-tanítási folyamatban.

A két hónapos pilot-kutatásban négy intézmény, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola (Eger), a Neumann János Középiskola és Kollégium (Eger), az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola (Jászfényszaru), illetve a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium (Budapest) vettek részt. Az általános iskolából a 7. évfolyam, illetve a középfokú intézményekből a 11. évfolyam egy-egy osztálya működött közre, illetve bevontak kontroll-csoportokat is. Az eszközök kiválasztásánál három fő szempontot tartottunk szem előtt: a technikai paramétereket, az elérhető funkciókat, illetve azt, hogy az olvasáson túl milyen egyéb felhasználási módokra nyílik lehetőség. Több eszköz megvizsgálása után kettőre esett a választásunk, az egyik a DPS E800-as, úgynevezett alap készülék, amely kifejezetten e-könyvek olvasására alkalmas, a másik az Onyx Boox 600, amely érintőképernyős és vezeték nélküli internetlehetőséggel is felszerelt. Mindkét eszköz kijelzője egy speciális e-ink kijelző, amelynek megvilágítását a ráeső fény adja, nem igényel plusz energiaforrást, és nem károsítja a szemet.

A kutatásban a humán- és a reál tantárgyak közel azonos arányának megtartását céloztuk meg, így az angol, a matematika, a magyar irodalom, a történelem tárgyakat vontuk be, illetve az általános iskolában még a fizikát és a földrajzot. A tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó bocsátotta rendelkezésünkre.

Hipotéziseink a követezők voltak:

1. A hagyományos tankönyvi tartalom elektronikus formában való megjelenítésén túl további funkciókat, lehetőségeket nyújt az e-papír.

2. A hagyományos tankönyvhöz képest jobb minőségű és sokrétűen kezelhető e-papír reprodukálása módosítja a tanulói szokásokat mind a tankönyvhasználat, mind az egyéb ismerethordozók (könyvtár, internet) terén.

3. Az e-papír eszköz használata bizonyos mértékben hozzárjárul az olvasási szokások megváltoztatásához.

4. A jelenlegi tanárképzés tananyaga nem tartalmazza az e-papírra vonatkozó ismeretet és módszertant.

A módszereket és a követelményeket illetően elvárásunk volt tantárgyanként tíz óraterv elkészítése, amelyben hangsúlyozottan megjelenik az e-papír és egyéb információs és komunnikációs technikai (IKT) eszközök (pl. interaktív tábla), emellett minimum két videofelvétel az óra egy-egy mozzanatáról. A mérőeszközeink a bemeneti és záró attitűd teszt volt a tanároknak és a tanulóknak, illetve a pedagógusok által összeállított tudásmérő tesztek.

Az IKT-támogatást nagyon lényeges elemnek tartottuk a projekt ideje alatt, amelyet heti egyszeri személyes kontaktidőponttal valósítottunk meg, technikai és módszertani szakemberek bevonásával, illetve egy weblapot (http://epapir.ektf.hu) is létrehoztunk fórum lehetőséggel kibővítve, amely a kommunikációt és az információáramlást még hatékonyabbá tette.

Eredmények

Az eszközről használatával kapcsolatban mondhatjuk, hogy a pedagógusok közel fele (13 fő, 48,15%) pozitívan fogadta az eszközt, kisebb arányban nyilatkozták azt, hogy nem ismertek korábban hasonló eszközt (10 fő, 37,04%). A nagyon lelkes szaktanárok (3 fő, 11,1%) és a passzívan hozzáállók (4 fő, 18,52%) aránya közel azonos arányban alacsony megoszlású.

Az e-papír eszköz alkalmazási területeit illetően az egyik leglényegesebb kérdés, hogy milyen feladatokra alkalmas az eszköz. A tanárok döntő többsége (20 fő, 74, 07%) elsősorban rövid szövegek olvasására tartja alkalmasnak, illetve a kötelező irodalom olvasására (16 fő, 59,26%), szabadidős tevékenységre (14 fő, 51,85%) és hangoskönyv-hallgatásra. Az olyan egyéb funkciók, mint a feladatmegoldás (8 fő, 29, 63%), lényegkiemelés viszonylag háttérbe szorult (4 fő, 14,81%).

A jövőbeni használat iránti igény bíztató, a kérdőívet kitöltő pedagógusok 52 százaléka használna, illetve 7 százaléka alkalmanként. Néhány pedagógus megemlítette, hogy attól függően, hogy mi az az eszköz, illetve ha megbízzák vele, akkor igen.

Az e-papír eszközzel támogatott órák megítélése meglehetősen vegyes volt, amely egyrészt a tananyagoknak, az eltérő felszereltségű eszközöknek, illetve az egyes tantárgyakhoz való adaptálhatóságnak köszönhető. Azt is meg kell jegyezni, hogy az általános iskolában és a szakközépiskolában eltérő volt a fogadtatás, amely elsősorban az ikt-jártasságnak, felkészültségnek is következménye. Ebből adódóan a „több anyag is elérhető így”, illetve a „sokkal lassabb és vontatottabb órák voltak” megítélés azonos arányban kapott helyet (8-8 fő, 29,63%). 22,22 százalék, azaz 6 fő úgy véli, hogy nem adott minőségi változást az óra.

Egy pedagógus a következő véleményt közölte: „Csak azoknál az óráknál éreztem minőségi változást, amik egyfelől még a diákok kezdeti lelkesedését tükrözték, másfelől ahol a kedvenc verseiket, köteteiket kellett behozniuk rajta.”

A pedagógiai lehetőséget a tanárok abban látják, hogy a többféle tankönyv, szöveg- és feladatgyűjtemény használatával a tananyag színesebbé tehető.

A humán tantárgyak esetében nagyon ígéretes a kötelező irodalmak kérdése, ugyanis egyrészt a könyvtári állomány példányszáma az e-book alkalmazásával többé nem probléma, másrészt többféle szemelvény és tankönyv is használható ezáltal. A pedagógusok nagyon pozitívan értékelték a Magyar Elektronikus Könyvtár gazdag állományát, ahonnan többféle formátumban, ingyenesen le tudják tölteni az adott dokumentumot. Az érintőképernyős készülék nagy lehetőségeket hordoz, például tesztek kitöltésénél, illetve jegyzetelésnél és lényegkiemelésnél, hiszen a tananyag mellé rövid jegyzetek készítése is lehetséges, illetve az idegen nyelvek esetében a szótározást is megkönnyítette, hogy az idegen szó jelentését oda lehetett írni a szó mellé. A könyvjelzők jól használhatóak lényegkiemelésre, hiszen megjegyzések is fűzhetőek az egyes pontokhoz, illetve a visszakeresést is sokkal gyorsabbá teszi. Emellett ezzel az eszközzel az otthoni felkészülés is könnyebb, hiszen az órán tárgyalt fontosabb részek egyszerűen és gyorsan megtalálhatók.

A humán tárgyak esetében a pedagógusok mind a rövid szövegek, mind a kötelező irodalom olvasására szinte egyöntetűen alkalmasnak tartották az eszközt. Amely egyértelműen új elemként jelenik meg, az a magyar irodalom területén az eszköz bevonása a szabadidős tevékenységekbe, valamint a hangoskönyvek és esetleges zenei adaptációk integrálása az oktatás folyamatába. A történelem tantárgy esetén a fentiek kevésbé jelentősek, a lényeg egyszerű kiemelésének lehetősége viszont több alkalommal megjelenik.

A természettudományos tantárgyat oktató pedagógusok között konszenzus mutatkozik abban, hogy az eszköz alkalmas rövid szövegek olvasására, míg a kötelező irodalom esetén ez nem mutatható ki. Új elemként jelenik meg az eszköz alkalmazása a feladatmegoldásban, és kapcsolódva a szabadidős tevékenységekhez, a hangoskönyvek hallgatása; a többi válasz sporadikusan fordul elő.

Az idegen nyelvek esetében a rövidebb szövegek és a kötelező irodalom olvasása mellett szintén a szabadidős tevékenységek során történő alkalmazás, illetve a hangoskönyvek adta lehetőségek kihasználása jelent többletet.

Pedagógiai alkalmazhatóság

A pedagógiai alkalmazhatóság tekintetében elmondhatjuk, hogy a tananyagok nem megfelelő tartalmi és vizuális megjelenítése okozta a legtöbb nehézséget a pedagógusok véleménye alapján. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a tananyagok kompatibilitása az eszközzel alig jelentett problémát, inkább a rendelkezésre álló tananyagok tartalmi megítélése kapcsán kaptunk kritikus válaszokat. Mindenképpen lényeges szempont azonban, hogy a piacon manapság még nagyon kis számban érhetőek el e-book eszközre optimalizált tananyagok, illetve a tankönyvek elektronikus változatai. A pdf formátumban történő digitalizálás ebben az esetben csak részleges megoldás lehet.

A tanulói attitűdök változásánál két tényezőt tartunk nagyon lényegesnek közölni, az egyik a tanulók megítélése az e-papír eszközzel támogatott órákról, illetve az eszközzel kapcsolatban tapasztalt hiányosságokról.

Az órai használat nagyban meghatározza, hogy a tanulók a későbbiekben hogy állnak hozzá az új eszközök bevezetéséhez, illetve a későbbi használatot is nagyban befolyásolja. A fejlettebb (Onyx Boox) eszköz esetében az általános iskolások többségében lassabbnak és vontatottabbnak érezték az e-book eszközzel támogatott tanórákat, ellentétben a középiskolásokkal, akik között a „Több anyag érhető el, tetszett” válasz volt többségben. A 11. D osztály esetében a siker és a pozitív fogadtatás oka lehetett, hogy a tanulók már jártasabbak a képernyőről tanulásban és az ikt eszközök használatában, és rugalmasabban kezelik az új eszközök megjelenését egy-egy tanórán.

Az alapeszköz (DPS E-800) esetében mindkét évfolyam esetében a negatív tartalmú válaszok túlsúlya figyelhető meg, bár a 7. G-nek az „Egyéb” kategóriában megjelölt válaszaiból arra következtethetünk, hogy csak ritkán használták az eszközt, így annak megítéléséhez nem gyűjtöttek elég tapasztalatot.

A középiskolások jelentősen több kritériumot fogalmaztak meg, mint az általános iskolások, amelynek oka lehet többek között, hogy sokkal többet használták iskolán kívüli tevékenységek során és az IKT eszközhasználatuk is magasabb szinten áll. A sérülékenység ebben az esetben nem domináns, szemben az egyszerűbb eszközzel, ahol ez az arány kiugróan magas. A színek hiánya – mint hiánytényező – nagy arányban jelent meg, illetve ugyanígy még az eszköz lassúsága.

Az osztályok eredményei hasonlóságot mutatnak abban, hogy elégtelennek tartják az egyszerűbb eszköz funkciói adta felhasználási lehetőségeket, és a (mobil)számítástechnikai eszközökből ismert fejlesztéseket hiányolják. A fiatalabb korosztálynál nagyobb azok százalékos aránya, akik a színtelenségre panaszkodnak, a lassú és nehézkes kezelésben azonban újra egyetértés mutatkozik. Életkori sajátosságokkal magyarázható, hogy a 11. E esetében – bár legtöbbször csak szórványosan – már olyan válaszok is feltűnnek, hogy az eszköz sérülékeny, nem megfelelő méretű (kicsi), valamint hogy tördelési és formátumkezelési problémái vannak. A fentiek a 7. G-ben általában nem jelentenek problémát.

Összegzés

Az e-papír eszközök bevezetése a kutatási eredmények és a projektben részt vevő pedagógusok véleménye alapján elsősorban a középiskolás korosztálynál volt sikeres, tekintettel arra, hogy a műszaki felsőoktatási képzésre felkészítő programban részt vevő osztályok emelt szintű informatikát tanulnak, és nagyobb jártasságuk van a képernyőről való tanulásban, illetve az életkori sajátosságok alapján.

A hipotéziseink közül mindegyik beigazolódott, és megállapíthatjuk, hogy mind a módszertani kultúra gazdagodását, mind az IKT-jártasság fejlődését tetten érhetjük az elkészült óratervek és segédletek alapján, különös tekintettel arra, hogy a kutatás mindössze két hónapig tartott.

Az ilyen kutatások, pilot-projektek nagyban hozzájárulnak a jövőben egy komplex elektronikus tanulási környezet kialakulásához.