Örvendetesen szaporodik anyanyelvi tankönyveink, munkafüzeteink száma, s az is jó, hogy megfelelnek elméleti és gyakorlati szempontoknak is: tartalmazzák az új nyelvelméleti, az anyanyelvoktatás kutatásában elért eredményeket, a szakmódszertani kutatásban elért sikerek nyomán születtek, a tanári katedrán kipróbált, ellenőrzött, átdolgozott, javított adatokat, témákat, kérdéseket dolgoznak fel tankönyv/munkafüzet formájában.
Ezért is köszönjük dr. Hangay Zoltán tanár úr négy kötetben megjelent művét, és külön öröm a számomra, hogy kolozsvári magyartanárként ennek a négy kötetnek az irányításával, áttanulmányozásával vezethetem tanítványaimat anyanyelvi óráimon az érettségi felé. Mert bár nem most jelent meg a tankönyv, most már „veszély nélkül” használhatom segédeszközként, egy-egy leckét felhasználhatok, hogy diákjaim tudását gazdagítsam… Végre igazán levetkőzhetjük a száraz grammatizálás, a száraz szó.- és mondatelemzés nyűgét, ami nagymértékben hozzájárult diákjaink „nyelvtan-iszonyatához”.
Már a borítón figyelemfölkeltő a három színnel megjelölt cím, megtudjuk, hogy miről és in ek szól a négy osztálynak készült, karcsú könyv, amely mindössze 130, 140, 145 és 110 lapot tartalmaz. Belelapozva a négy könyvbe, a nyomtatási tükörkép világos, tagolt, ábrákkal, fényképekkel mértékadó módon gazdagított és a tanulást könnyítő mellékletekkel ellátott, és a fontosabb tudnivalók pedig vastagon szedett betűkkel jelelnek meg, és a lapszélen egy-egy szó, rövid mondat igazítja el a tankönyvet forgató diákot, szinte nem is kell aláhúznia, színessel megjelölni a leckék lényegét.
A középiskolai anyanyelvi tantervnek megfelelően megtanítandó anyag arányosan oszlik el a négy évfolyamon. A kilencedikes könyv a tömegkommunikáció műfajainak – sajtó, tévé, rádió, internet - bemutatása után a magyar nyelv rendszerébe (hangok, szavak, mondatok világába) vezeti azokat a diákokat, akik többé-kevésbé alapos ismereteket szereztek anyanyelvünkről az általános iskolában, és most magasabb szinten, kissé részletesebben ismételnek, gazdagítják ismereteiket. (Nem az ott használatos tankönyvek/munkafüzetek a hibásak, ha a kilencedikes diáknak most kell pótolnia az V-VIII-ban elszalasztott ismereteit, mert kitűnő tankönyvek, munkafüzetek választhatók, segít(het)ik az általános iskolai diákot, olyanok, amelyek a már említett, korszerűbb anyanyelvi nevelés-oktatás keretében születtek…) A szövegismeret pedig újra összhangot keres és teremt a tömegkommunikáció é az anyanyelvi rendszer fejezetével.
A tizedikes diákot a nyelvváltozatok világába vezeti el a szerző, majd retorikai ismereteket kínál elsajátításra, az élőszóbeli műfajokról, a beszéd felépítéséről, a beszédmintákról, Azután a katalógusokban és a számítógépen megszerezhető információk rövid összefoglalása következik, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Akadémia és a CD-ROM-ok bemutatása, hiszen mindezek a komolyan tanuló diákok számára már ismert dolgok, sokszor otthonosabban mozognak bennük, mint mi, akik tanítjuk őket! De tudják már, hogy az információ megszerzésében a naprakész állapot a leglényegesebb. A szövegtípusok, a szövegfajták, a szövegformák, a szövegmagyarázat és a szöveg-feldolgozási ismeretek zárják a tizedikes könyvet.
A tizenegyedikben a jelentéstan, a stilisztika és a mindennapi nyelvhasználat kérdései következnek, illetve a jelentéstan és a stilisztika eszközei az irodalomban, a nyelvi elemek művészi felhasználása, a művészi képalkotás, az alakzatok és a stílustípus kérdései.
A tizenkettedikes tanuló az érettségi vizsgán is felhasználható általános ismeretekkel találkozik, pl. a nyelvi jellel, azzal, hogy a beszéd: cselekvés, a nyelv és gondolkodás összefügg, a nyelvek osztályokba sorolhatók, anyanyelvünk is betagolódik az uráli-finnugor nyelvcsaládba. A magyar nyelv történetébe is bepillantást nyernek a diákok, a helyesírásunk történetbe is. A kétnyelvűség és a határon túli magyar nyelvváltozatok helyzete és a nyelvi tervezés kérdései, a nyelvpolitikai kitérő után a Nyelv, kommunikáció, szöveg című rendszerezés segít a vizsgára készülő diákoknak.
Mind a négy kötetben a felsorolt leckék, témák nyelvelméleti vagy éppen gyakorlati problémák mellé, jól megválogatott, változatos – és ami nagyon fontos! -, diákok világához közel álló kérdések, feladatok segítenek a diákoknak abban, hogy a megszerzett ismereteket rögzítsék, „elmentsék” elméjük lemezeire, „CD-jükre”, „Hüvelyk Matyijukra”, hogy amikor szükségük van rá, „megjeleníthessék”, „előhívhassák” és alkalmazhassák… Pl. interjút készíthetnek az iskolarádió számára, igéket válogathatnak, szavak jelentésmezőit állíthatják össze, egy meseváznak mondatait rakhatják sorrendbe, szöveget egészíthetnek ki, amelyből minden hatodik szót töröltek, nyelvtani és jelentéstani kapcsolóelemeket kereshetnek az adott szövegből, metaforákat gyűjthetnek az informatika körébe tartozó szavak közül, nyelvatlasz alapján kikereshetik szülőhelyük tájszavait, összeírhatják a fizika- vagy a kémiatankönyv szakszavait, magnóra vehetik az osztályban vagy bárhol elhangzott társalgást, híres emberek beszédrészleteivel ismerkedhetnek, társaloghatnak velük, vizsgálhatják a szövegük eszmeiségét, színességét, jellegzetességeit, pályázatra készülve szakmai önéletrajzot írhatnak, szóképek/nyelvi képek, valamint alakzatok szerepét vizsgálhatják irodalmi művekben, stílusirányzatok szövegeit tanulmányozhatják és hasonlókat írhatnak…
Örömmel láttam, hogy az Újvidéki Fórum, a pozsonyi Magyar Hírlap cikkei mellett Márton Gyula Szilágysági nyelvatlaszának egy lapja is szerepel Kölcsey Ferenc országgyűlési beszéde mellett, és Márton Áron püspök 1944. május 18-iki prédikációját, Wass Albert népmeséit, szövegeit, Kőrösi Csoma Sándor leveleit, Áprily Lajos, Tóth Árpád, Ady Endre, Kányádi Sándor verseit tanulmányozhatják diákjaink… Ezért is köszönjük Hangay Zoltán tanár úr könyvét, reméljük haszonnal és sokkal hatékonyabb módon forgatják majd erdélyi diákjaik is!
Dr. Málnási Ferenc
Kolozsvár.