Az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a ma és a jövő könyvtárosaival szemben. A szakemberek európai mobilitása és piaci versenyképessége mint igény jelentkezik. Ahhoz, hogy a könyvtáros a „kultúra őre” legyen[1] a hagyományos könyvtári ismereteken túl újfajta ismeretek, képességek, kompetenciák szükségesek. De melyek ezek az ismeretek és mi teszi piacképessé a ma könyvtári és információs szakemberét?[2]
Az értekezés célja röviden bemutatni, hogy az egyes nemzetközi és magyar könyvtáros egyesületek, szervezetek és felsőoktatási intézmények mi módon határozzák meg a könyvtári és információs szakemberek szakmai kompetenciáit a xxi. században. Teljes, átfogó képet természetesen nem lehet adni. Első lépésként az Amerikai Egyesült Államok, Európa és ezen belül Magyarország vezető szervezetei és szakemberei által megfogalmazott tényeket gyűjtöttük össze, és megpróbáltunk rávilágítani a hasonlóságokra.
I. A kompetencia
A kompetencia fogalmának meghatározásával sokan foglalkoznak mind a nagyvilágban mind hazánkban.[3] Tekintsünk át néhány meghatározást.
A mai értelemben először 1974-ben Dieter Mertens használta a kompetencia kifejezését. Mertens meghatározása: a kompetencia a nem szakmaspecifikus ismeretek, készségek, képességek összessége. Olyan általános képesség, amely tudáson, gyakorlaton, értéken, a tanulás során megszerzett hajlamokon alapul. Vagy az egy bizonyos állás betöltéséhez szükséges egyéni elvárások, ismeretek, képességek és viselkedés. Annak a képessége, hogy ellássunk egy bizonyos feladatot.[4] Vagyis egy adott szakterületen jelentkező tevékenység eredményes ellátására szolgáló felkészültség.
A kompetencia kifejezés mellett találkozhatunk még a kulcskompetencia fogalmával is. Ez az egyén boldogulásához, fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkavállaláshoz elengedhetetlen tudást, készségek és attitűdök rendszerét jelentik. Olyan kompetenciákról van szó, amelyek a kötelező iskolai oktatás végére ki kell, hogy alakuljanak. Ezekre épülhet a továbbtanulás és az élethosszig tartó tanulásra való képesség. A kulcskompetenciák az oktatás és képzés valamennyi területén fellelhetők: így az általános közoktatás, a felnőttképzés, valamint az egyes csoportok társadalmi kirekesztését megelőző oktatás területein is [5]
De, hogy egy szélesebb körben elfogadott és alkalmazott meghatározást is említsünk, az Európai Unió kulcskompetenciának tekinthető készségeket az alábbiakban jelöli ki (2002).
Ami a könyvtár- és információtudomány területét illeti az európai Library and Information Science – Euroguide meghatározása szerint: a kompetencia: „a szakmai munka elvégzéséhez szükséges készségek együttese, és az ezeket átfogó szakmai eljárásrend ismerete. Alkotóelemei: tudás, módszerek és tulajdonságok. Mindezek hatékony gyakorlati alkalmazása a tapasztalat, jártasság.”[7]
A továbbiakban bemutatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint ezen belül Németország és Magyarország könyvtár- és információtudományi szervezetei és szakemberei mely tulajdonságokat, ismereteket vagy kompetenciákat tekintik elengedhetetlennek.
II. American Library Assossiation (ALA)
Az Amerikai Egyesült Államokban kizárólag az ala által akkreditált és ellenőrzött könyvtárosi képzéseken, tanfolyamokon megszerzett képesítéseket ismerik el. Az ala 2009-ben elfogadta a könyvtári és információs szakemberek kompetenciáira vonatkozó egységes előírásokat. A szövetség meghatározza azokat az alapvető ismereteket, melyekkel rendelkeznie kell mindazoknak, akik az ala által akkreditált könyvtári és információs tanulmányokat elvégezik. Az iskolai, szak-, közkönyvtárosoknak, valamint a különgyűjtemények kezelőinek ezeken felül még egyéb speciális képességekkel is rendelkezniük kell. Az ismereteket és a képességeket nyolc témakörbe csoportosították.
1 A szakmai alapismeretek körébe tartoznak a szakma morális alapelvei, a könyv- és könyvtártörténeti, valamint könyvtártani ismeretek, a nemzeti és nemzetközi társadalom-, civil, információs, gazdasági és kultúrpolitika és azok trendjeinek jelentősége a könyvtáros és információs szakmára nézve. Itt találhatjuk még a szakma jogi ismereteit, a problémaelemzés és -megoldás technikáit és a kommunikációs technológiákat is.
2. Az információforrások témaköréhez sorolták a tárolt ismeretek és információk életciklusához, a források megtalálásához és elrendezéséhez, a gyűjteményrészek menedzsmentjéhez és karbantartásához kapcsolódó fogalmakat és ismeretágakat.
3. A tárolt ismeretek és információk szervezése az ismeretek és információk reprezentálását, a szervezéséhez szükséges fejlődési, leíró és értékelő képességet és az ehhez szükséges katalogizálási, metaadat, indexelő és osztályozó rendszerek és módszerek ismereteit tartalmazza.
4. Technológiai ismeretek és képességek jelentik a források és a szolgáltatások közvetítését, valamint ezek alkalmazásához szükséges információs és kommunikációs technológiákat, az információs és kommunikációs technológiák és eszközök alkalmazását. Tartalmazzák továbbá a technológiaalapú termékek és szolgáltatások teljesítményének, specifikációjának és költséghatékonyságának értékelési és elemzési módszereit az új technológiák és innovációk megtalálásához és elemzéséhez szükséges alapelvek és technológiák, a releváns technológiai fejlesztések azonosítása és alkalmazása céljából.
5. Szolgáltatások címszó alatt a referenszszolgálat elméletét, elveit és technikáit sorolják fel. Biztosítani kell azokat a technikákat és módszereket, amelyek a különböző forrásokból származó információk megszerzéséhez, értékeléséhez és összefoglalásához szükségesek. Ide sorolhatjuk az információs műveltség és kompetencia technikáit és módszereit, a számtani és statisztikai kompetenciát vagy műveltséget. A szolgáltatások része még a kapcsolatfelvétel és információátadás, valamint a szolgáltatás értékelése és fejlesztése.
6. Kutatáshoz tartozik a kvantitatív és kvalitatív módszerek, a kutatás-módszertani ismeretek és az új kutatások potenciális értéke megítélésének képessége.
7. Élethosszig tartó tanulás jelenti a könyvtári és információs szakemberek folyamatos szakmai fejlődésének szükségességét. A könyvtárnak fontos szerepe van az élethosszig tartó tanulásban. A tanuláselmélet, az oktatási módszerek alkalmazása a könyvtárban és más információs szervezetekben. A tanulásának és tanításának alapelvei a keresés, az értékelés és a tárolt ismeretek és információk használata.
8. Vezetés és irányítás magában foglalja a tervezés és költségvetés alapleveit a könyvtárban és más információs szervezeteknél. A humánerőforrás fejlesztésének, a könyvtári szolgáltatások és a kimenet értékelésének elveit és módszereit. A partnerkapcsolatok, az együttműködés, a hálózat és más rendszerek kiépítésének elveit és módszereit. Az elvhű és alakítható vezetés elméletét és gyakorlatát. [8]
Az ala által felsorolt ismeretek és kompetenciák között megtalálhatjuk kibővítve az első fejezetben felsorolt kulcskompetenciákat. A szolgáltatások rész magába foglalja a kommunikáció, a problémamegoldás, a rugalmasság, az önállóság kompetenciát. Itt található az információs műveltség és kompetencia technikái és módszerei. A számtani (numeracy) és statisztikai kompetencia vagy műveltség (statistical literacy), az első és legfontosabb helyet foglalják el a kulcskompetenciák között. A számtani és statisztikai műveltség az első fejezetben említett számtani alapkészségeknek felel meg.[9]
Az élethosszig tartó tanulás az ala által meghatározott irányelvek között önálló egységként jelentkezik. A vezetés és irányítás területén az önállóság, valamint a csoportmunka kompetenciáit találhatjuk, melyek az együttműködés alapfeltételei.
III. A certidoc minősítő rendszer
A certidoc (Certification européenne en information-documentation) projekt célja egy egységes szakmai minősítő rendszer létrehozása volt 2004-ben. A projekt európai szinten biztosítani kívánja az információs szakemberek diplomáinak, felkészültségi és szakmai tapasztalatának kölcsönös elismerését. A munkába magyar részről a Könyvtári Intézet kapcsolódott be. A hazai 2003–2007 közötti könyvtári stratégia kidolgozásával foglalkozó bizottság küldetése volt többek között a könyvtárosokkal szemben támasztott szakmai elvárások megfogalmazása. Munkájuk eredményét egy összefoglaló kiadványban tették közzé.
A könyvtári és információs szakember munkáját öt szakterületre osztották, ezek: az információ, a technológia, a kommunikáció, a menedzsment és az egyéb tudományos ismeretek. Minden munkaterülethez hozzárendelték az elvárható kompetenciákat.
Az információ szakterülethez tartozó kompetenciákkal minden információs szakembernek rendelkeznie kell. Az információ területén minden, a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenység megjelenik, például az ügyfélkapcsolat, a szolgáltatások környezetének megértése, az információval kapcsolatos jogok alkalmazása, tartalom- és tudásmenedzsment, az információforrások azonosítása és értékelése, az információ elemzése és szolgáltatása, állománygyarapítás, a dokumentumok kezelése, a munkahelyi környezet és berendezés kialakítása, termék- és szolgáltatáskoncepció.
Technológia a számítógéppel végzendő feladatokat tömöríti. Ilyenek az információs rendszerek és alkalmazások számítógépes tervezése, az internet-technológia, az információ- és számítástechnika.
A kommunikáció szorosan kapcsolódik az információ szakterülethez. A kommunikáció minden válfaját felsorakoztatja: szóbeli, írásbeli, audiovizuális számítógépes kommunikáció, valamint idegen nyelvek ismerete.
A menedzsment az irányításra és az ismeretátadás minőségére is hatással van. Általános információmenedzsment, marketing, értékesítés és terjesztés, költségvetési menedzsment, projekttervezés és -menedzsment, helyzetmegállapítás és értékelés, emberi erőforrás menedzsment, oktatási és képzési menedzsment.
Az egyéb tudományos ismeretekbe minden olyan diszciplína beletartozik, amelyek kiegészítő ismereteket jelentenek. Egy szakkönyvtár esetében ide sorolhatjuk az adott tudományterületen való jártasságot.
Minden egyes szakterületekhez különböző kompetenciák tartozhatnak. A kompetenciákat négy szintre lehet osztani „nehézségük” szerint. A kompetenciaszint: „annak mértéke, hogy az egyén mennyire van birtokában az adott kompetenciát alkotó készségeknek.”[10] A négy kompetenciaszint az alábbi:
1. alapvető ismeretek szintje,
2. gyakorlati vagy technikai ismeretek szintje,
3. az eszközök hatékony használata szintje,
4. a módszerek hatékony használatának szintje.
Ha kiemeljük az információ szakterületet és azon belül is információkeresés kompetenciáját, akkor a definícióból megismerhetjük az elvárást: „A könyvtári és információs szakember képes az információkeresésre a felhasználók igényeinek megfelelően, gyorsan, és költségkímélő módszerek alkalmazásával, számítógépes vagy hagyományos eszközök segítségével. Értékelni tudja a felhasználói kérések teljesítésének minőségét.”[11] Mint minden kompetenciát így ezt is, az Euroguide leírása alapján, négy nehézségi fokon lehet birtokolni.
Az első szintre az alapvető fogalmak ismerete (pl. katalógus, címtár, Boole-operátor) és az egyszerűbb, faktografikus eszközök (adattár, index) használata jellemző.
A második szintet teljesítők már keresőstratégiát alkalmazva alapvető információs igényeket is kielégítenek. Használja a szótárakat, keresőmotorokat, adatbázisokat is. Ezen felül képes értékelni a keresés eredményeit.
A harmadik szintre jellemző, hogy már a pontatlan információkérést is értelmezni tudja. Azonosítja az információforrásokat és hatékonyan használja azokat. Ezeket az eszközöket képes összehasonlítani, értékelni.
A negyedik szintet teljesítők döntéseket elősegítő összetett és továbbfejleszthető kereső- és monitoring stratégiákat dolgoznak ki. Meghatározzák a felhasználói csoportok számára alkalmazandó információszolgáltatási alapelveket. Az információkereső rendszerek értékelési módszereit tervezik.
A kommunikáció szakterület egyik sarkalatos pontja az idegennyelvi kompetencia. Az Euroguide meghatározása szerint: „A könyvtári és információs szakember képes egy idegen nyelvet megérteni és használni mind a hétköznapi életben, mind szakmai környezetben.”[12]
Természetesen ezt is különböző nehézségi szinteken teljesíthetjük. Az első szinten lévők megértik a nem szakmai dokumentumok tartalmát és képesek rövid párbeszédeket folytatni.
A második szintűek megértetik magukat minden szituációban és egyszerű stílusban fogalmaznak. Olvasás és hallás után összefoglalják az egyszerűbb témákat. A számítógépes programok nyelvét tökéletesen értik.
A harmadik szint tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezik. Szakmai levelezést képes folytatni és jegyzőkönyvet állít össze egy megbeszélésről.
A negyedik szint azt jelenti, hogy cikket, jelentést, prezentációt képes készíteni az adott nyelven és ezt elő is tudja adni. Szakszövegeket fordít, átveszi a tolmács szerepét adott esetben.
A négy felkészültségi szinthez négy minősítési szint társul. Az első szint a könyvtári és információs asszisztens képesítésének felel meg. A második szint a könyvtári és információs technikus, a harmadik a könyvtári és információs menedzser, a negyedik a könyvtári és információs szakértő képességeit adta meg.
A könyvtár és információs szakemberek kompetenciáihoz alapvető emberi tulajdonságok, attitűdök is kapcsolódnak. A tulajdonságok a kompetenciák elemei. Viselkedés, attitűd befolyásolják, segítik a munkatevékenység hatékonyságát. A certidoc projekt meghatározta azt a húsz legfontosabb tulajdonságot, melyek elengedhetetlenek a professzionális munkavégzéshez.
A. Személyes kapcsolatok területén: tágabb értelemben a kommunikáció vagy személyes kapcsolatok egyes formáit foglalják magukba.
1. Önállóság,
2. Kommunikációs készség,
3. Nyitottság,
4. Empátia,
5. Csapatszellem,
6. Tárgyalási képesség,
7. Pedagógiai érzék.
B. Kutatás területén: a kutatás, az elemzés, a kommunikáció és az irányítás a szakma lelkét adják.
8. Rendszerező képesség.
C. Elemzés vagy analízis területe
9. Elemző képesség,
10. Kritikus gondolkodás,
11. Szintézisre való képesség.
D. Kommunikáció területe
12. Diszkréció,
13. Érzékenység.
E. Irányítás területe
14. Kitartás,
15. Precizitás.
F. Szervezés: az információszolgáltatással foglalkozóknál ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek. Általában az információs szakemberek nem szívesen foglalkoznak szervezési feladatokkal, de akik az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek, előnyös helyzetbe kerülhetnek.
16. Rugalmasság,
17. Előrelátás,
18. Döntésképesség,
19. Kezdeményezőképesség,
20. Szervezőkészség.[13]
A certidoc az ala iránymutatásaitól eltérően a kompetenciákat a könyvtári és információs szakember munkavégzésének szakterületei szerint vizsgálják. Bár a felosztás eltérő, jól látható, hogy az információ, a technológia, a kommunikáció, a menedzsment és az egyéb tudományos ismeretek részletes kifejtése tartalmazza az általános kulcskompetenciákat. A húsz legfontosabb tulajdonság, pedig azt az ideális szakembert festi le, aki ezekkel a kulcskompetenciákkal rendelkezik.
Alapkészségek (írás-olvasás-számtan, szövegértés) ismerete, a kommunikáció és a vezetés, szervezés vagy menedzsment kompetenciái egyértelműen megfogalmazódnak több helyen is. A kommunikáció a legfontosabb tulajdonságok között is előkelő helyet foglal el. A csoportmunka vagy csapatszellem is itt található meg. Az információ szakterület tartalmazza az információkezelés és az információs technológia alkalmazását, a digitális írástudást, illetve a problémamegoldást és a rugalmasságot.
Az egyéb tudományos ismeretek fontossága mint önálló szakterület jelentkezik. Az információ szakterülethez kapcsolódva a felhasználói és ügyfélkapcsolatok, valamint a könyvtári és információs szolgáltatások környezetének megértése a multikulturalizmus és az állampolgári léttel kapcsolatos kompetenciák nélkül elképzelhetetlen.
IV. Németország
A következőkben tekintsük át a németországi könyvtárosképzésben meghatározott és az oktatásban hangsúlyosan megjelenő alapvető szakmai kompetenciákat. Németországban a bolognai rendszerre való áttérés óta a ba-képzés keretében, önálló tantárgyként jelenik meg a könyvtári szakemberek kompetenciafejlesztése.
Németország minden tartománya önálló oktatáspolitikával rendelkezik. A felsőoktatási intézmények függetlenek a központi oktatásirányítástól. Az ország kezdetektől csatlakozott a bolognai, kétciklusú képzési rendszerhez, de ennek kiépítése még folyamatban van. A felsőoktatási programokat az alapítványi keretek között működő Akkreditierungsrat[14] akkreditálja. A szervezet célja a németországi felsőoktatás minőségének javítása. Az országban kizárólag olyan felsőoktatási programok indulhatnak el, melyek szabad utat kaptak az Akkreditierungsrat engedélyezési és értékelési eljárásán.
A továbbiakban három német felsőoktatási intézmény (a berlini Humbold Egyetem, a lipcsei Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur és a Fachhochschule Potsdam) könyvtár- és információtudományi képzésén belül megjelenő kompetenciafejlesztést foglaljuk össze.
A német egyetemeken felismerni látszik azt tényt, hogy a xxi. században a hagyományos könyvtári munkafolyamatok elsajátítása nélkülözhetetlen ugyan, de ezek kiegészítésre szorulnak. A képzésben megjelenő legszükségesebb kompetenciák:
A fenti felsorolásból kiemelendő négy szempont, melyek a vizsgált felsőoktatási intézményekben is kiemelt szerepet kapnak. Ezek a prezentálás-moderálás, önmenedzselés-időbeosztás, csoportmunka és az idegen nyelv tudása (szakirodalom ismerete).
A prezentálás és moderálás a kommunikáció, valamint a digitális írástudás és az információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazása a kompetenciaterület elemei. Az önmenedzselés, az időbeosztásnak és a csoportmunkának nevezett elemek az önállóság és a szervezés területeihez tartoznak.
Az idegennyelv önálló tantárgyként is megjelenik a német egyetemen és főiskolákon.
A listából kitűnik, hogy a képzés részét képezi még a tanulási módszerek, valamint a társadalmi készségek kompetenciáinak elsajátítása is. A szervezési és irányítási feladatok az egyén és a feladatok szintjén is megjelennek.
V. Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyarországon hosszú ideig kizárólag az Eötvös Loránd Tudományegyetemen lehetett felsőfokú könyvtárosképzésben részt venni. E nagy tekintélyű intézmény válaszolva a kor kihívásaira oktatási munkáját folyamatosan újítja. Az oktatás történetét összefoglaló, 2001-ben megjelent munkából kirajzolódnak azok az ismeret- és kompetenciaterületek, melyekre a hangsúlyt helyezik. Emeljünk ki néhányat ezek közül:
Ez a felsorolás is tartalmazza az alapvető és egyetemesnek tekinthető kompetenciákat. A kommunikációs ismeretek, a nyelvismeret, az informatika, az irányítás, vezetés, szervezés és az élethosszig tartó tanulás az alapvető kompetenciák köréből kerül ki. A könyv- és könyvtártörténet mint speciális, szakmai alapismeret jelenik meg nálunk éppúgy, mint a második fejezetben az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott ala irányelvek között is.
Könyvtári Intézet
A Könyvtári Intézetben 2006-ban egy vitaanyag készült, amely összefoglalta a magyar viszonyokra átültetett szakmai kompetenciákat. A munkaanyag tematikus felosztása az európai (certidoc) irányelvekhez hasonlóan a könyvtárosok alapfeladatai közé tartozó munkafolyamatokhoz kapcsolja az ismereteket és kompetenciákat. Az egyes területek leírása olyan szakembereket mutat be, akikre a munkafolyamatok optimális elvégzéséhez szükség van. A rendszerezésből kitűnik, hogy a hagyományos munkaszervezést veszi alapul, ahol az egyes munkafolyamatok jól elkülönülnek a könyvtáron belül. Négy nagyobb területet különít el. Ezek a gyűjtemény kialakítása és a beszerzés, a feltárás, a tájékoztatás és szolgáltatás, valamint az irányítás-szervezés-üzelmeltetés.
1. A gyűjtemény kialakítása:
– áttekintőképesség, a források értékelése, mérlegelés, ítélőképesség, nyelvismeret;
– szervezőkészség az állománykialakításnál és a munkaszervezésben;
– a rábízott anyagi javak felelős felhasználása;
– állományvédelmi ismeretek.
2. Az információs bázis kialakítása (A feltáró rendszer létrehozása)
– a bibliográfiai leírás nemzetközi és hazai szabályainak ismerete;
– a házi szabályzat kidolgozásának képessége;
– birtokában van a logikai, fogalmi gondolkodás, az absztrahálás képességének;
– képes a szövegek elemzésére, értelmezésére, lényegük kiemelésére;
– képes kiválasztani a könyvtár céljának, jellegének, adottságainak leginkább megfelelő osztályozási rendszert;
– képes az egyes dokumentumok formai és tartalmi feltárására (adatbevitel, idegen adatok adaptálása, rekatalogizálás, retrospektív konverzió).
3. A könyvtár mint tájékoztató intézmény
– képes az intézmény feladatából és a használói igényekből adódó információs szükségletek feltárására;
– képes a hazai és külföldi adatbázisok áttekintésére, értékelésére, a megfelelők kiválasztására;
– kialakít egy hagyományos bibliográfiai és faktográfiai tájékoztató eszközökből álló gyűjteményt;
– képes személyes információátadásra, illetve szakirodalmi tájékoztató jegyzékek készítésére;
– bibliográfiakészítés (anyaggyűjtés, válogatás, rendszerezés stb.).
4. A könyvtár üzemeltetése
– kialakítja a szolgáltatások optimális rendszerét;
– kreativitás, az új igények és szükségletek felismerése, folyamatos innováció;
– képes könyvtára potenciális és tényleges használói körének igényfelmérésére;
– kialakítja az olvasóbarát könyvtárat;
– szóban és írásban, megfelelő stílusban fejezi ki magát;
– empatikus, segítőkész;
– képviseli az intézmény anyagi érdekeit a fenntartók és nyilvánosság előtt;
– képes a rendelkezésére álló anyagi források optimális felhasználására;
– képes megtervezni a könyvtárépület és berendezés szakmai rekonstrukcióját, illetve képes egy új könyvtárépület szakmai megtervezésére;
– számítógépes szakemberrel együtt dolgozva kialakítja a könyvtár automatizált rendszerét vagy kiválaszt egy már meglévőt;
– képes a külső információforrások számítógépes elérésére és optimális használatára.[17]
Amennyiben a magyar helyzetet vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a könyvtári és információs szakemberekkel szemben a nemzetközi standardokhoz hasonlók, azokkal összecsengő kompetenciákat fogalmaznak meg. A könyvtárosnak képesnek kell lennie könyvtára tevékenységét a kultúra széles összefüggéseiben szemlélni és könyvtára küldetését ennek megfelelően megfogalmazni.
Az e feladat ellátásához kapcsolódó alapismeretek: a szakmai (könyvtárosi-informatikai) ismeretek; a könyvtár által közvetített tudományos(szak)terület ismeretei; társadalom-, kultúra-, emberismeret; az információs és kommunikációs technológiák és eszközök ismerete; valamint a nyelvismeret.
A szükséges alapkészségek: logikai gondolkodás készsége; a kommunikációs készség; kreativitás és innovációs készség.
VI. Összegzés
Az információs társadalomban, a globalizmus világában szükségesnek tűnik, hogy az információkeresés technikáit magas színvonalon űzzük. A hagyományos cédulakatalógusokban való eligazodáshoz társulnia kell olyan információs műveltségnek és keresési technikáknak, melyek a legpontosabb találati halmazhoz vezetnek.
A keresés végrehajtásához előzetes ismeretekkel kell rendelkeznünk az adott témáról. Ezen az általános műveltségen felül speciális, például gazdasági, jogi, pénzügyi vagy menedzsment ismeretekkel is rendelkeznünk kell.
A keresés eredményeként kapott találati halmazban rejlő információkat tudnunk kell értékelni, tartalmukat elemezni. (A critical thinking és a content analysing az Amerikai Egyesült Államokban az oktatás alacsonyabb szintjein is elvárható kulcskompetenciának számít.) A megrendelőhöz vagy könyvtárhasználóhoz már kizárólag a releváns válaszokat lehet továbbítani. A válaszok eljuttatása egy interakció, amely során a felmerülő problémákat kezelni kell tudnunk. A kommunikáció és a szolgáltatás zökkenőmentessége érdekében nagyfokú pszichológiai ismeretekre, empatikus és problémamegoldó képességre van szükség.
Elengedhetetlen továbbá, hogy a ma könyvtárosa képes legyen önmaga és intézménye menedzselésére, prezentációk, előadások megírására, tartására vagy megszervezésére. Természetesen nem minden munkát végez el mindenki, ezért fontos a munkaszervezés és -irányítás képességének elsajátítása is. Mindezeken túl a naprakész tudás és információszerzés érdekében a hazai és külföldi szakirodalom folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a szakmai (könyvtári és gazdasági) szervezetekkel való kapcsolattartás is része a hatékony munkának.
Mindezek a képességek, amelyeket a ma és a jövő könyvtárosaival szemben támasztunk, nem többek, mint azok a kompetenciák, melyeket a jövő aktív állampolgárának is el kell sajátítani. A könyvtáros mint a „kultúra őre” tehát egyfelől elsőként kell, hogy e tudás és képesség birtokosa legyen, másfelől részt kell vállalnia e tudás átadásában.
[1] Sebestyén György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Bp.: elte, 2001. p. 21.
[2]
Sebestyén György: A globális információs társadalom hatása az informatikus könyvtárosok képzésére. In: A könyvtár- és információtudományi képzés helyzete és jövője. Bp.: opkm, 2005. p. 112., 115.
Sebestyén György: Légy az információs társadalom polgára! Bp.: elte Eötvös K. 2002. p. 19.
[3]
Lásd részletesen: Vass Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése. In: A kompetencia: Kihívások és értelmezések. Bp.: oki, 2006.
[4] Frank Róza: Kompetenciafejlesztés az információs társadalomban. In. tmt 2006. 9. sz.
[5]
Mi is az a kulcskompetencia? url: http://www.ifoa.it/manpower-kcom/cd/mag/comp_chiave.htm Key Competences The definition and selection of key competences
[6] Európai kulcskompetenciák. url: http://oktatas.gallup.hu/Opinion/iw030514.htm
[7]
lis Euroguide: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Bp.: Könyvtári Intézet, 2007. p. 108.
[8]
ala’s Core Competences of Librarianship. url: http://www.ala.org/ala/educationcareers/careers/corecomp/corecompetences/finalcorecompstat09.pdf (letöltve: 2009. dec. 15.)
[9]
A numeracy fogalmán azt érjük, ha valaki birtokában van a matematikai tudásnak (számtan, mértan, statisztika, valószínűség stb.). A statisztikai műveltség (statistical literacy) ahhoz szükséges, hogy a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő anyagokat megértsük, az eredményeket kritikusan ítéljük meg. Lásd még:Bullock, James O.: Literacy in the Language of Mathematics In. The American Mathematical Monthly 1994. 101 (8): p. 735–743, http://www.jstor.org/stable/2974528
[10] lis Euroguide: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Bp.: Könyvtári Intézet, 2007. p. 108.
[11] ua. p. 57.
[12] ua. p. 83.
[13] lis Euroguide: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Bp.: Könyvtári Intézet, 2007. p. 133.
[14] Stiftung zur Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland. url: http://www.akkreditierungsrat.de/
Hochschulrektorenkonferenz. url: http://www.hrk.de/de/home/home.php
[15]
Universität Humbold – Bibliotheks- und Informationswissenschaften. url: http://studium.hu-berlin.de/beratung/sgb/bibinfInstitut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft. url: http://www.ibi.hu-berlin.de/
Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Master. url: http://www.ibi.hu-berlin.de/studium/direktstudium/master
Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Leipzig. url: http://www.fbm.htwk-leipzig.de/de/studium/studiengaenge/bibliotheks-und-informationswissenschaft/
Studiendokumente. url: http://www.fbm.htwk-leipzig.de/index.php?id=4276
Fachhochschule Potsdam Fachbereich Informationswissenschaften. url: http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de/
Modulbeschreibung. url: http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de/3096.html
[16] Sebestyén György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Bp.: elte, 2001. p. 27., 30., 151., 180.
[17]
Katsányi Sándor: A könyvtáros munkája, ismeretei és kompetenciája. url: http://www.ki.oszk.hu/old/dok/katsanyitanulm.pdf.
Felhasznált források
Monográfiák
Key Competences: A developing concept in general compulsory education. Bp.: eurydice, Cop. 2002. 108. p.
LIS Euroguide: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Bp.: Könyvtári Intézet, 2007. p. 133.
Sebestyén György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Bp.: elte, 2001. p. 198.
Sebestyén György: Légy az információs társadalom polgára! Bp.: elte Eötvös K. 2002. p. 366.
Folyóiratcikkek, tanulmányok
Frank Róza: Kompetenciafejlesztés az információs társadalomban. In. tmt 2006. 9. sz.
Mahesh, G.,–Rekha, M.: Skills for future and current library and information professionals perceptions of academic librariensin, New Delhi In: Varlejs, J.–Walton, G.: Strategies for Regenerating the Library and Information Professions, (ifla Publications 139), K.G. Saur, München, 2009, p. 391–401.
Sebestyén György: A globális információs társadalom hatása az informatikus könyvtárosok képzésére. In: A könyvtár- és információtudományi képzés helyzete és jövője. Bp.: opkm, 2005. p. 104–121.
Vass Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése. In: A kompetencia: Kihívások és értelmezések. Bp.: oki, 2006.
Elektronikus források
ala’s Core Competences of Librarianship. url: http://www.ala.org/ala/educationcareers/careers/corecomp/corecompetences/finalcorecompstat09.pdf
Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Leipzig. url: http://www.fbm.htwk-leipzig.de/de/studium/studiengaenge/bibliotheks-und-informationswissenschaft/
Európai kulcskompetenciák. url: http://oktatas.gallup.hu/Opinion/iw030514.htm
Fachhochschule Potsdam Fachbereich Informationswissenschaften. url: http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de/
Hochschulrektorenkonferenz. url: http://www.hrk.de/de/home/home.php
Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Master. url: http://www.ibi.hu-berlin.de/studium/direktstudium/master
Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft. url: http://www.ibi.hu-berlin.de/
Katsányi Sándor: A könyvtáros munkája, ismeretei és kompetenciája. url: http://www.ki.oszk.hu/old/dok/katsanyitanulm.pdf
Mi is az a kulcskompetencia? url: http://www.ifoa.it/manpower-kcom/cd/mag/comp_chiave.htm
Modulbeschreibung. url: http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de/3096.html
Stiftung zur Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland. url: http://www.akkreditierungsrat.de/
Studiendokumente. url: http://www.fbm.htwk-leipzig.de/index.php?id=4276
The definition and selection of key competences. url: http://www.oecd.org/dataoecd/47/61/35070367.pdf
Universität Humbold – Bibliotheks- und Informationswissenschaften. url: http://studium.hu-berlin.de/beratung/sgb/bibinf
Beatrix Goda: Competences for professionals in Library
and Information Services: an international comparison
Information society and globalization requires new expectations and demands from librarians. Besides their traditional knowledge they need new experiences, abilities and competencies, also. Based on rich foreign special literature these new demands are reported. According to her final statement, as a „guard of culture” the librarian of future must meet these expectations, however they must transmit this knowledge, too.
Beatrix Goda: Berufliche Kompetenzen der Bibliotheks-
und Informationsspezialisten. Ein internationaler Vergleich
Informationsgesellschaft und Globalisierung stellt hohe Anforderungen gegenüber den Biobliothekarinnen und Bibibliothekarn. Über ihren traditionellen Kentnissen sie müssen immer und immer neue Kentnisse, Fähigkeiten und Kompetenzen erwerben. Endlich hat die Verfasserin festgestellt, dass zukünftige Bibliothekaren und Bibliothekarinnen einerseits als „Wächter der Kultur” den aufgeführten Erwartungen und Anforderungen entsprechen müssen, anderseits sollen dieses vielseitiges Wissen vermitteln.