Dr. Surányi Imre nagy érdeklődésre számot tartó, új könyvét az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára által közösen szervezett bemutatón, a Lyceum rekonstruált kápolnájában, az Oratorium Artium Pyrkerianumban, 2009. március 27-én ismerhettük meg. A közel 300 oldalas, gazdagon illusztrált kötetet, és szerzőjének fáradságos kutató munkáját dr. Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója, és dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mutatta be, és értékelte szuperlatívuszokban. Méltán, hiszen a modernnek, egyben könyvtár-történetileg is jelentősnek minősített könyv mintegy 15 esztendő kitartó munkájával született, körülbelül 80 ezer kötet kézbevétele és alapos vizsgálata után.
A mintegy 150 dokumentumot bemutató kötet címe és alcíme adattárat sejtet, vagy kalauzt, vezetőt, amely bemutatja a gróf Eszterházy Károly püspök által alapított, tudományos, képzőművészeti, belsőépítészeti mérték szerint is egyaránt csodálatos, barokk „egyetemi” könyvtár kuriózumait.
Így, egy ilyen könyvet megvásároló olvasó – talán – elsőként a szerző szándékára, a mű mibenlétére, és a válogatás alapjára kíváncsi. Magam kezdetben és tudatosan „csak” Hell Miksa, a nagy tudású jezsuita csillagász által tervezett Líceumi Csillagvizsgáló Torony, a Specula egykori csillagászati könyveit és leveleit kerestem a kötetben – egy kisfilm szakanyagát készítvén e tárgykörben – de ezt messze meghaladó, igazi kincsesbányára leltem ott. Először hát a műfajról illenék szólnom, de minek, hiszen világosan szól erről a szerző maga, a kötet előszavában: A könyv nem csak adattár, hanem egyben szellemi találkozások helye is. . . . A jelen írás műfaja: antológia. Nem merőben szöveggyűjtemény, nem is merőben válogatás, hanem csupán az, amelyet az antológia szó eredeti értelme jelent. Elemei az ógörög „anthologeo”, „virágot szed” alapszó, az „anthosz” maga a „virág”, a „lego” pedig a „megolvasást”, „gyűjtést” jelenti. Tehát szellemei értékekben való gyönyörködést szeretnék vele elérni.
Az első kérdésre immár, igazán nemes választ kaptunk, de hát, hogy spirituálisan kikkel is találkozhatunk majd, kik laknak itt, azt csak a könyv el-, vagy megolvasása, alapos tanulmányozása után tudjuk meg. A figyelmes, tudós szerző a „Borító 4”-re, az impozáns faburkolatos bibliotéka, és annak a Tridenti Zsinatot ábrázoló, híres mennyezeti freskóját mutató fotográfiájára – többek között – ezt íratta rá: A munka az emberi megismerés horizontjai szerint tagozódik, de a már kész mai eredmények alapján ellentétes, visszamutató irányban. Kezdődik a könyvek könyvének, a Bibliának ismertetetésével, majd az embernek az Isten szavára adott válaszával, a vallással. Ezután a humán értékek csúcsai következnek: a lét megismerése a filozófia segítségével, majd annak újra-fogalmazása a művészetek eszközeivel. Ezt követi az ember világát képező Univerzum, és a Földről szerzett ismeretek bemutatása, a tudományok eredményeinek alkalmazása a technikában és az orvostudományban. Ennél részletesebb mindaz, amit Magyarországról és a magyar kultúráról, vagy éppen Eger városáról írtak elődeink. Végül rámutatunk azokra az írásos eszközökre – a számítógépes gépi eszközök feltörekvésének hajnalán – amelyek a szélesebb tájékozódás eszközeiként szerepelnek szellemi háztartásunkban.
Nagy megtiszteltetés és szerencse minden leendő olvasónak, hogy dr. Surányi Imre ilyen antológiát írt, és ilyen jó szerkezetben, mivel sokéves, kitartó kutatómunka, a humán és a reális tudományokban való jártasság, műveltség, alapos és szerteágazó tudás, több idegen nyelv, főként a latin, ismerete szükséges ahhoz, hogy bárki megismerhesse, és értse is e régi könyvek jelentőségét. Aki valaha is járt ebben a szép könyvtárban, vagy olvasta Antalóczi Lajos könyvtár-történeti munkáját, talán emlékezik arra is, hogy itt őrzik, Pyrker János László, a költő egri érsek hagyatékaként, Wolfgang Amadeus Mozart egyetlen Magyarországon található levelét, Dante Alighieri latin nyelvű Divina Comedia kódexét, Mikes Kelemen: Törökországi levelek kéziratát, a Török Országi Levelek első, nyomtatott kiadását, és a XIV. században, Toursban írott gyönyörű, művészi kiállítású miniatűr kódexet, a Horae Beatae Mariae Virginis című imakönyvet. Mindezen ritkaságok a kötetben szinte életre kelnek.
|
|
|
|
|
Horae Beatae Mariae Virginis |
|
Mikes egyik törökországi levele |
Az új antológia azonban további kincsekre hívja fel figyelmünket, elkerülhetetlenek az ígért szellemi találkozások! Elsőként említendők a Bibliafordítások, Károli és Káldi is, graduálék, vallási és filozófiai művek, pl. Pázmánytól, Kanttól, Pascaltól, továbbá az atlaszok, orvosi könyvek, s a csillagászati külön gyűjtemény. Itt olvasható Müller János, vagyis Regiomontanus 1559-es horoszkópja, Galileo Galilei Párbeszédei, egy Gauss könyv 1809-ből, amely a Pallas kisbolygóról történt megfigyelések matematikai kiértékelése, Johannes Keplernek a Tycho de Brache hagyatékán alapuló 1627-es kiadású táblázatai, a Tabulae Rudolphinae quibus astronomicae scientiae. Nagy kincs a híres jelentés, Hell Miksának az 1769es vardöi Vénusz megfigyeléseiről, amely 1770-ben jelent meg Bécsben, az Ephemerides Astronomicae különszámaként, Newton Philosophiae naturalis principia mathematica-ja. A magyar közoktatásügy klasszikus műve, a Ratio Educationis is megvan, bár Mária Terézia ezen rendeletének 14. paragrafusa miatt nincs Egerben egyetem. (Az 1777-es Ratio Educationis rendelte el ugyanis, hogy Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet, mégpedig a Nagyszombatról Budára áthelyezett egyetem. Így lett a Ratio rangsorolása szerint az egri „egyetem”-ből „líceum”. Eszterházy azonban – az egyetemi gondolathoz híven – egyetemként rendezte be az épületet. A könyvtárhoz ennek megfelelően gyűjtötte Európa-szerte a könyveket, dokumentumokat.)
A vallási, filozófiai, természettudományos, orvosi és művészeti kiadványok mellett fellelhetők a könyvtárban, és a kötetben az irodalom nagyjai: Dante, Goethe, Csokonai, Vörösmarty, Katona, Arany műveinek első kiadásai, érdekességként Hanák Mihály pszichiátriai beszámolója, az Öszves dermengés’ s önképen kifejlett álomjárás története Egerben 1831 és 32 évben. Másfélszáz ritkaság, képekkel, illusztrációkkal, címlappal, rövid, pontos, jó stílusú, szellemes, megnyerő könyv- és tudománytörténeti leírással.
Mi van még e könyvben? A könyvtári „legek” listája, személynév-, földrajzi név- és tárgymutató, a feldolgozott szerzők és művek jegyzéke. Filológiai pontosság. Surányi Imre könyve bestseller lesz, 200 példány aligha elég nekünk, de talán lesz még egyszer egy színes kiadás is. Most pedig megyek a könyvtárba, igazából Páter Hell Miksa udvari csillagásznak, a gróf Eszterházy Károly püspök úrhoz írt, csillagdai tárgyú leveleit keresem.
(Surányi Imre: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár könyvritkaságai. Válogatás a 11-19. századokban megjelent kéziratos és nyomtatott művek között. Líceum Kiadó, Eger, 2009)