50 évvel ezelőtt 1958-ban alakult újjá az Országos Pedagógiai Könyvtár, amely intézmény ma az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) részjogkörű intézményeként Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) néven működik. A megtartott szakmai rendezvény célja az volt, hogy a szakmai innováció jegyében megemlékezzünk az évfordulóról.
Az OPKM mint a neveléstudomány, az oktatásügy országos szakkönyvtára és az ODR szolgáltató könyvtára méltán vívott ki elismerést a hazai könyvtárak körében. A konferencia alkalmat adott az elért eredmények bemutatására a gyűjteményépítés, a számítógépes földolgozás és közzététel, a hagyományos és elektronikus könyvtári szolgáltatások területén. Mindezek jól megalapozzák a jövőbeli fejlődést, az információs intézményektől elvárt folyamatos megújulást.
A régi-új intézmény feladatait tekintve folytatja a dualizmus kori elődintézmény az Országos Tanszermúzeum és Paedagógiai Könyvtár hagyományait: gyűjti, feldolgozza és rendelkezésre bocsájtja a hazai és nemzetközi neveléstudományi és oktatásügyi szakirodalmat, valamint a közoktatás tankönyveit, továbbá menedzseli az iskolai könyvtárak ügyét, kiadói tevékenysége révén szellemi műhely.
Az Országos Pedagógiai Könyvtár lényegében ugyanazokon az alapokon (1956/6. tvr., 1956/1018u MM és az 1958/153. MM r.) működik fél évszázada. A mintegy félmilliós állomány a pedagógiai szakirodalmon túl magában foglalja a hazai közoktatás tankönyveit a kezdetektől napjainkig, az egyik legteljesebb gyűjteményét az iskolai értesítőknek, a magyar és a kiemelkedő színvonalú külföldi gyermek- és ifjúsági irodalmat. A bibliográfiai tevékenységének eredményeként folyamatosan közzé teszi a magyar pedagógiai szakirodalom és az iskolai értesítők bibliográfiáját, hogy csak a két legismertebbet említsük.
Az intézmény az 1980-as években elsők között kezdett bele a könyvtárgépesítésbe, a szakterület terminológiai kontrollját ellátó pedagógiai tárgyszójegyzék kidolgozásába, s munkatársai részvételével készült el az iskolai könyvtárak tárgyszójegyzéke is. A több kiadást megért Magyar pedagógiai tárgyszójegyzék nemcsak a magyar terminus technicusokat tartalmazza, hanem konkordanciajegyzékként is szolgál a nemzetközileg meghatározó tezauruszokhoz (European Education Thesaurus, Thesaurus of ERIC Descriptors, British Educational Thesaurus, Thesaurus of Psychological Index Terms).
Intézményünk a számítógépes szakirodalmi adatbázisok építésén túl folyamatosan fejlesztette szolgáltatásit. Az OPKM tette elérhetővé széles kör számára az amerikai és a brit pedagógiai adatbázist (ERIC, British Education Index), a lélektani irodalom legrelevánsabb adatbázisát (PsycInfo) és másokat is (pl. az amerikai taneszköz-adatbázist: A-V Online). Az intézmény nem csupán a fizikai hozzáférésről gondoskodott, hanem bemutatók, előadások, tanfolyamok, akkreditált továbbképzés révén ismertette meg a könyvtáros szakmai közélettel, vitte be a felsőoktatásba a számítógépes adatbázisokhoz, a modern információkereséshez kapcsolódó ismereteket, messze túllépve ezzel a klasszikus használóképzési tevékenységen. A neveléstudomány művelőinek, az oktatásirányításban dolgozó szakembereknek pedig külön szolgáltatásokat kínálunk (pl. irodalomkutatás és a dokumentációs szolgáltatások).
Mindez jól bizonyítja az OPKM elkötelezettségét a szakmai megújulás, a szolgáltatások fejlesztése, a használói kör maradéktalan kiszolgálása iránt. A munkánk színvonalát jelzi a képzési együttműködés az ELTE Pedagógiai Karával és Tanítóképző Főiskolai Karral, valamint azok könyvtárával, továbbá hogy folyamatosan fogadjuk szakkönyvtári gyakorlatra az ország egész területéről érkező a felsőfokú könyvtárosképzésben részt vevő hallgatókat, s intézményünk koordinálta a szakkönyvtárakra vonatkozó minőségbiztosítási követelmények kidolgozását.
Egy speciális működési területe intézményünknek a kiadói tevékenység. A nagy múltra visszatekintő, nyomtatott és elektronikus kiadásban is megjelenő Könyv és Nevelés című folyóiratunk fórumot biztosít az iskolai könyvtárosok szakmai közéletének, olvasáspedagógiai, tankönyvkritikai cikkeket közöl, foglalkozik a gyermek- és ifjúsági irodalommal, ráirányítja a figyelmet az adaptálható külföldi, elsősorban európai unióbeli gyakorlatra. Nagy visszhangot váltott ki mind a pedagógus szakmában, mind a neveléstörténészek körében két könyvsorozatunk: a Mesterek és tanítványok és a Tudós tanárok- tanár tudósok.
A szellemi műhely szerephez tartozik, hogy intézményünkben készült el az IFLA és az UNESCO az iskolai könyvtárat és annak feladatait definiáló normatív dokumentumainak fordítása, a korszerű oktatás új műveltségterületének, az információs műveltségnek (information literacy) bemutatása nemzetközi szinten is mintának tekintett szabványok alapján, valamint az iskolai könyvtárosok felsőfokú képzésének egyesült államokbeli akkreditációját ismertető szabvány közrebocsátása magyar nyelven. A minisztérium megbízásából, intézményünk koordinálja évek óta az iskolai könyvtárak szakfelügyeletének lebonyolítását, és készíti el az összesített jelentést.
A neveléstudomány országos szakkönyvtáraként az OPKM mindig arra törekedett, hogy szolgáltatásait állandóan korszerűsítse, szakmai munkájának minősége nemzetközi összehasonlításban is folyamatosan magas színvonalat érjen el, információs központként hazai és külföldi partnerekkel építsen ki eredményes együttműködést (pl. Pedagogical and Educational Research Information Network Europe, Pedagógiai Intézetek Könyvtárosainak Munkaközössége), s hogy példaként szolgáljon, irányt mutasson a szakterület könyvtárai és információs intézményei számára.
Az OPKM múltja egyrészt arra kötelez, hogy az egész országból érkező használói igényeket a kor követelményeinek megfelelő, minőségi szolgáltatásokkal elégítse ki, másrészt hogy a szakmai innovációt folytassa. A megújulás felé tett lépés a Magyar Pedagógusok Háza Program elindítása, amelynek legismertebb eredménye a pedagógiai portál kialakítása és folyamatos működtetése (www.mphp.hu). Az OPKM 2007 szeptemberétől az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként megalakult Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet keretében működik. Az új szervezeti forma lehetőséget teremt arra, hogy a szinergia révén az innováció felgyorsuljon, a kutató – fejlesztő tevékenység információs háttere megújuljon, s az OPKM kommunikációs csatornáin az eredmények gyorsabban váljanak ismertté, kerüljenek át a gyakorlatba.
A rendezvényt az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében Kozma László üdvözölte.
A konferenciát Csík Tibor igazgatóhelyettes bevezető eladása nyitotta, amelyben az OPKM történetét vázolva bemutatta a könyvtárszakmai és pedagógiai munkát.
Az intézmény vezetője, Varga Katalin a szakkönyvtárak innovációs lehetőségeiről adott áttekintést, középpontba állítva a források rendelkezésre bocsátása, az információszervezés és -disszeminálás felvette kérdéseket, valamint a könyvtár fejlesztésének irányait.
Kocsis Mihály tanszékvezető egyetemi tanár (PPTE), az OFI KKEK igazgatója a kutató-fejlesztő tevékenység és a könyvtár kapcsolatát elemezte, példákon mutatva be a források földolgozásának nélkülözhetetlenségét.
Kardos József egyetemi tanár (ELTE) történészként az 1958-as újjáalakulás, az intézmény által ellátandó alapfeladatok meghatározásának politikai, társadalmi hátterét mutatta be.
Az ország szakkönyvtárai számára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára mindig vonatkoztatási pontot jelentett. Az akadémia könyvtárában folyó fejlesztési munkálatokról az intézmény főigazgató-helyettese Téglási Ágnes adott impresszív képet.
Az OPKM számára a másik vonatkoztatási pontot az Országos Széchényi Könyvtár jelenti. A nemzet könyvtárának innovációs törekvéseiről, az intézményünkkel közös projektekről (HUMANUS, tankönyvföldolgozás stb.) Dippold Péter főigazgató-helyettes adott összefoglalót.
Az OPKM a gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak információs háttérintézménye kíván lenni különgyűjteménye révén, hanem erre alapozva támogatni kívánja a szakterület kutatásait, az olvasáskultúra fejlesztése érdekében. A konferencián Lovász Andrea irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató a kortárs magyar gyermekkönyvekről értekezett.
A rendezvényt Jáki Lászlónak, az OPKM tudományos főmunkatársának előadása zárta, amely a magyar pedagógiai folyóiratok történetét tekintette át.