Balogh Krisztina: Az evangélikus iskolák könyvtárainak helyzete

Egy iskolai könyvtári felmérés eredményei

„Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje…”

(MEE Törvényei VIII. tv.19.§).

Történetek előzmények

Az iskola és a(z iskolai) könyvtár egyidős, egyaránt ezer esztendős hazánkban. Az erre utaló bizonyítékok („könyvtár katalógus” a Szent Márton hegyi kolostor I. László által elrendelt vagyonösszeírásában, a különböző székeskáptalanok, káptalani iskolák könyvjegyzékei stb.) azonban csupán a könyvek kétségtelen jelenlétét igazolják; a középkori iskolai gyakorlatban. A könyvek használata – jellegüknél, értéküknél fogva is – erősen korlátozott volt, mivel az oktatás alapvető módszerét hosszú időt át a lectio, a felolvasás és az így megismert szövegek magyarázata, értelmezése képezte.

Az első fordulat az olvasás és az olvasáson alapuló tájékozódás robbanásszerű elterjedésével a 13. században mutatkozott meg. Alapvető változást azonban – a humanizmus új típusú műveltségeszményének, világi képzésének és kifogyhatatlan tájékozódási igényének a szolgálatában – a könyvnyomtatás, a nyomtatott könyv mind rendszeresebb használata hozott, elsősorban a humanista városi iskolákban és az egyetemeken.

Ez a hagyomány élt tovább és teljesedett ki a reformáció idején a templom, a nyomda és az iskola „háromságnak” kölcsönösségét hangsúlyozó nevelési gyakorlatban. Az anyanyelven folyó oktatás igénye (részben a latin nyelvű alapművek, részben a nemzeti bibliafordítások és nyelvkönyvek kiterjedt használatával) aztán tovább erősítette, gazdagította ezt. Így vált a könyv és a könyvtár elsősorban Comenius didaktikai szintézise nyomán (legalábbis teoretikusan) a korszerű oktatás egyik fontos, meghatározó eszközévé. Ebben az időszakban alakul ki a könyvtáros sajátos, pedagógiai-didaktikai szerepe az iskolai munkamegosztás differenciálódó gyakorlatában. Ám ez korántsem jelenti az iskolai könyvtár tudatos és kiterjedt használatát még a legnevesebb intézményekben sem.

Az iskolai könyvtárak történetének kezdetei Európa-szerte a XIX. század második felére esnek. Magyarországon először az Eötvös-féle az 1868. évi XXXVIII. tc. tesz említést az iskolai könyvtárakról. (Előzménye pedig a 16. századtól élő kollégiumi és egyéb iskolai könyvtárak története.) Eötvös francia tapasztalatai elősegíthették e kérdéskör megjelenését törvényében, hiszen Franciaországban már 1862-ben jelent meg hasonló szabályozás. A 30. § a „szükséges taneszköz” fogalmába beleértendőnek tekintette az iskolai munkát segítő könyvtárat is. Bizonyára a hazai protestáns iskolai gyakorlatban továbbélő comeniusi hagyaték hatására, a népiskolai oktatásban találkozhatunk először az iskola és a könyv kapcsolatának modernebb és céltudatosabb megközelítésével. 1872-ben tanítóink „kis olvasókörök” szervezésére buzdítottak. A kezdeményezés vitatott volt, hisz sokan az elemi iskolás gyermekek túlterhelésétől tartottak.¹

1875-ben Dolinay Gyula kísérletet tett az „iskolai könyvtár” fogalmának és feladatainak pontos megfogalmazására: „Iskolai és népkönyvtáron a népiskolák mellett felállított oly könyvgyűjtemény értendő, mely úgy a kisebb, mint a serdültebb gyermekeknek és a népnek alkalmas olvasnivalókat foglaljon magában.”²

A középiskolások könyvtári ellátását tanulmányozva láthattuk, hogy a középiskolai rendtartás 28. §-a előírja az ifjúsági könyvtár létrehozását: „Minden intézetben ifjúsági könyvtár rendezendő, mely az iskolai oktatással kapcsolatos, azt kiegészítő olvasmányt nyújtson”. E sorok felelevenítése után vizsgálja Lechner László 1877-es írása, hogy milyen elvek szerint alakítsanak könyvtárakat, milyen könyvekből álljon az állomány, és hogyan kezeljék azokat.

Fontos esemény az iskolai könyvtárak történetében az 1881-ben megrendezett Országos Tanítói Képviseleti Közgyűlés, ahol napirendre került az iskolai könyvtár ismérveinek megfogalmazása. Elkészült ugyanakkor egy rendelettervezet is, melyben egyértelműen elkülönítették az iskolai könyvtárat a többi könyvtártípustól, megfogalmazták a könyvtár pedagógiai szerepét, s kitértek az ifjúsági könyvkiadás és a könyvtáros képzés feladataira. A korszerű tervezet megvalósítása azonban elmaradt. Az 1870-es években elindult folyamat megakadt, bár a kérdés fontosságát számos szakmai orgánum jelezte.

1886-ban jelent meg György Aladár Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben c. kiadványa, amelyben már az iskolai könyvtárak statisztikai adatai is szerepelnek.

A Magyar Könyvszemle 1898-as számaiban bukkanhatunk rá Morvay Győző közleményére, mely szintén a középiskolai könyvtárakkal foglalkozott.³ Megállapítása szerint az iskolai monográfiák a történeti, tantervi ismertetéseken kívül a taneszközök számszerű feldolgozása mellett kevés fejezetet szenteltek az iskolai könyvtárak történetének. Ezért tanulmánya első fejezetében visszatekintett egészen a reformációig, ahol a protestáns iskolai könyvtárak alapjait kereshetjük. A történeti összeállítás után közölte az ifjúsági könyvtárak nevezetesebb gyűjteményeit. Szabolcs vármegye jelesebb középiskolai gyűjteményét is felfedezhetjük a betűrendes nyilvántartásban. A 116. tétel pedig a nyíregyházi ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium tanári és ifjúsági könyvtáráról közölt adatokat.⁴

(Zárójelben jegyzem meg, hogy az evangélikus iskolák – evangélikus líceumok – igazgatóitól származik a magyar oktatás számos újítása; többek között a részletesen kidolgozott tanterv bevezetése, a tanárok oktatómunkájának ellenőrzése, a tanári értekezletek rendszeresítése, valamint a szegény diákok tanulmányainak a támogatása.)

1945 után az államosítások következtében az evangélikus egyházi iskolák könyvtárai, magángyűjtemények, hagyatékok áramlottak be az Evangélikus Országos Levéltár könyvtári részlegébe. (Az Evangélikus Országos Könyvtár, mint önálló intézmény 1957-ben vált el az Evangélikus Országos Levéltártól.)

1989. szeptember 2-án díszes ünnepély keretében a Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) tanévnyitójával megvalósult a régi álom: közel negyven év után újra megkezdhette működését egy evangélikus egyházi középiskola. Azóta az evangélikus egyház szerte az országban tizenkét középfokú iskola évfolyamait indíthatta el. Ezen felül két kollégium, hét általános iskola, tizenhat óvoda és egy pedagógiai szakmai szolgáltató működik egyházi vezetéssel.

Röviden az evangélikus oktatásról

„Minden tevékenység legalább egy kicsiny szikrát hoz le az égi tűzből.”

(Hamvas Béla)

A 2007/2008-dik tanévben 37 evangélikus közoktatási intézményünk működik az ország különböző pontjain, tizenhat óvoda, hét általános iskola, tizenkét gimnázium, két önálló középiskolai és egy főiskolai kollégium. 10047 gyermeket nevel mintegy 951 pedagógus.

Gimnáziumaink nyolc-, hat- és négy évfolyamos szerkezetben működnek. A helyi igényeket is figyelembe veszik: Sopronban német nemzetiségi oktatás folyik nyolc és négy évfolyamos szerkezetben, ugyanitt esti és levelező képzést is folytatnak. Bonyhádon két tanítási nyelvű német oktatást vezettek be, majd egyedüli egyházi iskolaként elindíthatták az Arany János tehetséggondozó programot. Békéscsabán a gimnázium mellett művészeti képzést is folytatnak, kétféle módon: művészeti szakközépiskolában, illetve alapfokú művészetoktatási intézményként. Az iskoláinkban végzett magas színvonalú oktató munkát a statisztikai adatok és az OKÉV felméréseinek eredményei is bizonyítják.

Minden oktatási intézményünk vezetője és fenntartója igyekezett olyan szerkezetet és profilt kialakítani, amely alkalmazkodik a történelmi hagyományokhoz, az értékek továbbviteléhez, de figyelembe vette a szülők igényeit, és megkereste azokat a lehetőségeket, amelyeket a város és a környék még nem tudott kielégíteni. Bővítették a kínálatot, amelyben legelső helyen a keresztyén nevelés áll. Mindenütt nagy hangsúlyt fektetnek az oktatás magas színvonalára, a korszerű ismeretek átadására, és olyan képességek kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik minden gyermek számára tudásának, ismereteinek megújítási képességét.

Az evangélikus iskolák könyvtárainak felmérése

„Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek”

(Gárdonyi Géza)

A Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Országos Könyvtára és Evangélikus Pedagógiai Központja közös projektjében 2008. első hónapjaiban 21 oktatási intézményében működő 20 iskolai könyvtárát vizsgálta meg:

Azért számolunk 20 iskolai könyvtárral, mert a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban két külön könyvtárról beszélünk. A régi nagy könyvtárról és a kisebb iskolai könyvtárról.

A vizsgálat kiterjedt az iskolai könyvtári működés teljes körére. Külön kérés volt, hogy az adatlapot az iskola könyvtárosa töltse ki, ha van az intézményben könyvtárostanár. A könyvtár működését illetően fontos információkra kérdeztünk rá: a könyvtári gyarapítás forrásaira, a technikai ellátottságra, informatikai felszereltségre, az alap és kiegészítő szolgáltatásokra. Jellemzőnek tartottuk az állományadatokat és a forgalmi adatokat a működés minőségét illetően. A feltételrendszer, a működés és a szolgáltatások minősége együttesen jellemzik az iskolai könyvtárat.

A kérdésekre adott válaszok részletesen tájékoztatnak a feltételrendszerről. Milyen a könyvtár elhelyezése, mérete, személyi ellátottsága, a könyvtáros képesítése? Milyen a pedagógiai program, tartalmazza-e a könyvtárhasználat tanítását, milyen tantárgy keretében és milyen óraszámban?

Az adatok elemzése során a szolgáltatásokra – számítógépes és informatikai szolgáltatás – adott válaszok nagyon eltérőek. Ez a természetesnek látszó magyarázat azonban egyáltalán nem az. Ha megpróbáljuk megmagyarázni, milyen szakmai normarendszer alapján tud minimálisan vagy optimálisan szolgáltatni az iskolai könyvtár, kiderül, hogy ha egy tanteremben vannak könyvek, még nem sokat tett az intézmény. A válaszadóknak csupán kevesebb mint a fele tájékoztat arról, hogy egy tanulócsoportot le tud-e ültetni – ahol egyáltalán lehetőség van egyéni és csoportos tanulásra, kutatásra, elmélyülésre. Ahol kettő vagy ennél több számítógép is van, arról alig több mint a fele számol be a könyvtárosoknak. Az iskolák internetes honlapjain mindössze négy iskola tesz valamilyen formában említést az iskola könyvtáráról.

A felmérés adatainak értékelése

"Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb utóbb mindent elveszít."

(Lev Nyikolajevics Tolsztoj)

A huszonegy intézményből tizenkilenc válaszolt a kérdésekre. Az iskolák az ország különböző pontjain, egymástól távol szolgáltatnak. A huszonegy intézményünkből kettőben nincs könyvtár. Ennek oka a kis létszám, és a helyhiány.

A vizsgálat során láthatóvá váltak az evangélikus iskolai könyvtárak erős és gyenge pontjai. Természetesen vannak olyan területek, amelyeken elmozdulás tapasztalható a korábbi évekhez viszonyítva. Ezek a területek a következők:

A használói oldal felől megközelítve azt tapasztaltam, hogy folyamatos az igény az iskolai könyvtárak szolgáltatásaira. Nagyon jó, hogy az oktatási-nevelési folyamat valamennyi szereplője egyaránt használhatja, és a tanítás-tanulás folyamatát minden partner (résztvevő) számára támogatja. Ugyanakkor az iskolai könyvtáraink az örvendetesen szaporodó felhasználói igényeket csak alacsony szinten tudják kielégíteni. Az iskolai könyvtárak nyitva tartása, a hozzáférés biztosítása az iskolahasználók számára nem mindig a legmegfelelőbb időben történik.

Sajnos a maradékelvű könyvtárfejlesztés a legjellemzőbb. Így rendezetlen, tervezhetetlen a költségvetés. A könyvtári működést szabályozó dokumentumok aktualizálása nem mindenütt történt meg, pedig 1998, a 16/1998-s MKM rendelet hatályba lépése óta sok minden megváltozott az iskolában (igények, szerkezet, profil, célok, hangsúlyeltolódások a képzés-nevelés feladatrendszerében stb.). Persze a könyvtárban is sok minden átalakult azóta. (Pl. technikai feltételek, tankönyvtár, könyvtáros-tanár napi tennivalói stb.) Mindenképpen megértek a módosításra, aktualizálásra az iskolai könyvtári dokumentumok is.

Az iskolai könyvtárak elhelyezése, méretei is messze elmaradnak a kívánalmaktól. Az IFLA 1990-ben kiadott „Irányelvek az iskolai könyvtárak számára” útmutatója szerint a 250 fős iskolákban 159 m²-es, míg a 251-500 tanulólétszám esetén 463 m²-es könyvtár szükséges. Az 500 tanuló fölötti létszámnál pedig a minimális alapterület 574 m².

A korszerű iskolai könyvtár működésének, elhelyezésének legfontosabb elve, hogy az alapvető funkcióknak megfeleljen. Önálló helyiséggel kell, hogy rendelkezzék. Egy tanulócsoport elhelyezését, zavartalan munkáját (asztalok, székek, lámpák) biztosító teret (25 fő) kell berendezni. Ez az olvasóterem a tanulóhelyekkel. Ezeknek a feltételeknek az evangélikus iskoláink közül mindösszesen négy tud eleget tenni.

Biztosítani kell az állomány elhelyezését, a különböző információhordozók raktári rendjének és áttekinthetőségének lehetőségét. A különböző tereket a könyvtár és az iskola közösen használja a pedagógiai program, a nevelési célok és szabadidős tevékenységek megvalósításához. Az elhelyezést és könyvtári tereket, nagyságot illetően sem járunk élen.

A könyvtár alapterülete 50 m² alatti hat iskolában. Ez a méret nem felel meg a fent említett alapvető funkcióknak. A leggyakoribb alapterület 50 és 100 m² közötti, ekkorával nyolc iskola rendelkezik, további hat könyvtár 100 m²-nél nagyobb. A könyvtárban tartott foglakozások alkalmával, könyvtárhasználati órákon leültethető személyek száma mindkét iskolatípusban 25 fő alatt van.

A tudás alapú társadalom megköveteli, hogy a digitális kommunikáció világában a diákok biztosan ki tudják használni a könyvtár adta lehetőségeket, ehhez azonban az említett feltételrendszerek nem elégségesek.

Az iskolai könyvtárakban a szolgáltatások között legrangosabb helyen talán a rendszeres nyitva tartás áll. Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni /KT 53.§-a (6.)/.

A heti nyitva tartásról tizennyolc könyvtár nyilatkozik. Az iskoláink könyvtárai közül kettő csak heti 1-5 órán át tart nyitva. A heti 6 és 11 óra közötti nyitva tartást további két iskola biztosítja. Nyolc könyvtár heti 11-22 óra között tart nyitva, további nyolc pedig heti 22-nél magasabb óraszámban.

A könyvtáros-tanári pálya nagyon különbözik a többi pedagógusétól, mert nem csupán tanári, tanítói feladatokkal kell számolnia, hanem a könyvtár-szakmai feladatokkal is. Különösen eltérő anyagi felelősséggel, adminisztrációs, nyilvántartási kötelezettségekkel, vezetői-igazgatási feladatokkal, pályázatírással, külön iratkezeléssel kell naponta megbirkózni.

A jó könyvtáros fontos szereplője az iskolának. Nincs korszerű iskola jó könyvtár, felkészült könyvtáros nélkül.

A személyi feltételek alakulása a felmérés alapján: mindenütt van könyvtáros feladatokat ellátó személy. A tizenkilenc iskolában harminchat könyvtárost foglalkoztatnak. A 19 iskolában 36 könyvtárost foglalkoztatnak. Teljes munkaidőben tizenhét helyen dolgoznak. Közülük tizenöten felsőfokú könyvtárosi, nyolcan más felsőfokú, és hárman középfokú végzettséggel rendelkeznek. Az egyik kolléga felsőfokú könyvtáros szakirányú továbbképzése folyamatban van. Akad olyan könyvtár is, ahol társadalmi munkából, szeretetből látja el a kolléganő a könyvtárosi feladatokat.

Az iskola alapdokumentuma az Alapító Okirat. Tartalmát az 1993 évi LXXIX. tv. 37.§(5) közoktatási törvény, az 1992. évi XXXVIII. tv. 88.§(3) államháztartási törvénnyel összhangban határozza meg. E szerint az intézmény alaptevékenységei között fel kell tüntetni a könyvtári szolgáltatások nyújtását, mivel az iskolai könyvtári tevékenységet jogszabály írja elő.

Arra a kérdésre, hogy szerepel-e a könyvtár az alapító okiratban, pedagógiai programban és az intézményi minőségirányítási programban, hét iskola válaszolt igennel. Az alapító okiratban és a pedagógiai programban négy, csak egyikben öt szerepel, egyikben sem fordul elő négy könyvtár. A tantervi reformtörekvések kapcsán a szolgáltatási struktúrában meghatározó szerepet kapott a könyvtárhasználati foglalkozások és a könyvtárra épülő szakórák órarendszerű megtartásának követelménye. Arra a kérdésre, hogy megtartják-e a könyvtárhasználati órákat tizenöt iskola válaszolt igennel. A probléma persze ettől még igen komoly, hiszen az előző számokból az azért kiderül, hogy a könyvtári szolgáltatások ehhez sem igazodnak, pedig ezen ismeret oktatása nem rendelkezik olyan hagyományokkal, mint a többi tantárgy. Igen nagy eszközháttérrel kell dolgozni, amelyet folyamatosan fejleszteni kell, különben éppen azt a szerepet nem tölti be, amelyre vállalkozik. Ahhoz, hogy az iskolai könyvtáraink vállalni tudják ezt a kötelező alapfeladatot, és az oktatás egész folyamatában erősödő információs igények kielégítését mind a feltételeket, mind pedig a szakmai állapot színvonalát nagyságrendekkel javítani kell az elkövetkezendő években.

Legjellemzőbb, hogy nem kellően megtervezett a könyvtár-pedagógiai munka (fő probléma a tudatos tervezés hiánya). A könyvtár-pedagógiai terv és könyvtárhasználati célismereteket kialakító könyvtárhasználati helyi tantervek és azok megvalósításának hiánya is minduntalan jellemzi az iskolai könyvtárainkat. (pl. ad hoc jellegű a könyvtár-pedagógiai tevékenység, nincs terv stb.)

A közoktatási intézmény könyvtárai számára a minimális eszközöket a 11/1994(VI.8.)MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklete tartalmazza. Az ebben előírtaktól elmarad iskolai könyvtáraink felszerelése.

Tizennégy iskolai könyvtárban mind az egyéni, mind a csoportos helyben használatra van mód, habár elég szűkösen. A szaktanárok bontott csoportos oktatás keretében tartják meg a könyvtári ismeretszerzésre épített tanórákat. Könyvtárhasználati versenyre mindösszesen két iskola készítette fel tanulóit.

Az átlagos állománynagyság 10 és 20 ezer között van. Közepes méretű iskolákban ekkora állomány a gyűjtőköri szabályzatoknak megfelelően kielégítő mennyiségű. Különösen akkor, ha rugalmas, folyamatosan fejlesztett, színes tipológiával rendelkező dokumentumgyűjteményről van szó. Mindösszesen nyolc iskola rendelkezik ilyen állománynagysággal. Az ennél nagyobb – 20 és 30 ezer közötti állomány – 5 evangélikus iskolai könyvtárra jellemző. Ennél nagyobb állománnyal két könyvtár rendelkezik, de hat könyvtár állománya nem éri el a 10 ezer dokumentumot.

Az iskoláink könyvtárai a gyűjteményüket igyekeznek az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszteni és gondozni. Ennek ellenére a legaggasztóbb az állomány minősége és frissessége. A legtöbb könyvtárban hiányzik a sok új dokumentum, hiányzik a mennyiség és a féleség, és akkor még nem is beszéltünk a korszerű elektronikus dokumentumokról. Könyvtáraink a gyűjtemények fejlesztéséhez pályázatok segítségével próbálnak anyagi erőforrásokat keresni. Az elmúlt évben hat könyvtár pályázott sikerrel.

A tárgyi erőforrások negatív jellemzői közül kiemelem a nem kellően feltárt, nem szakszerűen kezelt gyűjteményeket. Az információs-kommunikációs technológiával való ellátottság is általában gyenge. Még mindig vannak hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak. De ha minden előírt eszközzel rendelkezik is az iskolai könyvtár, azok karbantartása és folyamatos korszerűsítése akkor sem megoldott. Jellemző negatívum volt az is, hogy a könyvtári állomány összetétele aránytalan. Sok az elavult tartalmú, fizikailag elhasználódott dokumentum az állományban.

A legkisebb állomány 1200 dokumentumot jelent. A leggazdagabb állománnyal (40 000 db dokumentum felett) két iskola rendelkezik. Itt az éves gyarapodás 600 dokumentum felett van, ami jónak mondható. A többi iskolában teljesen szórt a kép. Van, ahol nincs gyarapodás (egy helyen), vagy minimális (egy helyen 42 dokumentum), de olyan is van, ahol 1000 felett (három helyen) van.

A legutolsó állományellenőrzést a 3/1975.(VIII.17.)KM-PM együttes rendelet alapján az állomány nagyságának megfelelően meghatározott évenként kell elvégezni. Ennek alapján hét iskola felel meg a törvényi kötelezettségének, ugyanakkor hét intézményben nem volt semmilyen állományellenőrzés az elmúlt 10 évben.

Az állomány nyilvántartása tizenhárom könyvtárban egyedi leltárkönyvben, négy helyen összesített (csoportos) leltárkönyvben történik.  A nyilvántartás e módjáról nem adott választ három iskola.

A számítógépes, multimédiás, hálózatba is kötött rendszer, amely a könyvtári szolgáltatásokat segíti és mindenki számára – tanuló, tanár – hozzáférhető, tíz helyen működik. Egyáltalán nincs számítógép három helyen. A könyvtárszakmai működés gyenge pontjai: a számítógépes feldolgozás, pl. problémás az adatbevitel üteme. Sajátosan jellemző, hogy a könyvtári statisztikát nem vezetik pontosan, így hiteltelen az adatszolgáltatás.

Az elektronikus katalógus építése tizennégy helyen megindult, egyáltalán nincs hat helyen. A többi megoszlása: Szirén 7, Szikla 1, Corvina 2, Taninform-Libinform 2, George 1, IKSR 1 helyen van. A számítógépes feldolgozottság még sehol sem teljes.

Az SZMSZ mellékleteként tartalmazza a könyvtár működési rendjét és a Gyűjtőköri szabályzatot tizennégy intézményben. Az evangélikus nevelő és oktató intézmények közül tizenegy a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet jogszabállyal módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet alapján elkészítette, szakértővel véleményeztette, és a fenntartó által elfogadott gyűjtőköri szabályzat szerint fejleszti állományát az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott feladatoknak és szükségleteknek megfelelően. Egyáltalán nincs szabályzata öt könyvtárnak. Munkatervet és beszámolót rendszeresen négy, egyiket sem készít tíz iskolai könyvtáros.

Az iskola könyvtára szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően szervezi meg. A könyvtár szolgáltatásait, a szolgáltatások igénybevételének módját, szabályait, feltételeit a könyvtár szervezeti és működési szabályzata fogalmazza meg tizenhét intézményben. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti ugyancsak tizenhét helyen. Ennek megfelelően a házirendben leírt időben biztosított a könyvtárhasználat.

Muzeális dokumentumról öt iskola nyilatkozik, ezek közül négyen tudtak átlagosan százezer forintot fordítani – általában pályázatok segítségével – az állomány megóvására. Legjelentősebb gyűjteménye e tekintetben a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziumnak van. A negyvenezer kötetes könyvtárában negyvenhárom ősnyomtatványt is őriznek. A kódextöredékek kutatása pedig már az 1940-es években elkezdődött. 1947-ig több mint háromszáz töredéket restauráltak az Országos Széchényi Könyvtárban. Ez a munka az 1970-es években folytatódott. A fragmentumok mindegyike komoly értéket képvisel, de kiemelkedik közülük az a 32 soros eredeti Gutenberg-töredék, amely az 1647-ben készített számadáskönyv kötéséből került elő. Ezt az egyedülálló ritkaságot és a többi Bibliatöredéket is 2008-ban – a Biblia éve alkalmából – szeretnék bemutatni a soproni Lábas-ház kiállító termeiben. Ez év februárjában négyszázhat középkori kódexlapot és töredéket kapott vissza a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium könyvtára és az Evangélikus Konvent Könyvtára és Levéltára a Fragmenta Codicum akadémiai kutatócsoport restaurátori műhelyéből. Az egykori felbecsülhetetlen értékű, kézzel írott művekből származó töredékek egyebek mellett Arisztotelész, Vergilius, Suetonius és Szent Bernát műveiből származnak.

Az összes adat tükrében

Az iskolai könyvtárak működésének alapvető kritériumait, valamint a benne folyó szakmai tevékenység főbb jellemzőit közoktatási jogszabályok írják elő. (Az 1993. évi 79. sz. törvény a közoktatásról, a 11/1994-es MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről, az e rendelethez csatlakozó 3. és 7. sz. melléklet az iskolai könyvtárakról, illetve az intézmények kötelező /minimális/ felszereléséről és berendezéséről.)

Ezeknek a követelményeknek az evangélikus iskolák könyvtárai lehetőségeik szerint igyekeznek eleget tenni. Ahol lehetőség volt, ott az intézmények vezetői szívügyükként kezelték és kezelik a könyvtáros kollégákkal együtt az iskolai könyvtáraik helyzetének javítását, fejlesztését. Örvendetes, hogy két esetben hozzáépítéssel, máshol átköltözéssel, teremcserével, vagy a külön működő tanár- és diákkönyvtár egyesítésével alakították ki az iskolai könyvtárat.

A könyvtárak állománya összesen mintegy 331 000 dokumentumból áll. Ebből megoszlását tekintve: 142 000 könyv, 5567-féle elektronikus dokumentum. Más kérdés ezeknek az állományoknak a használati értéke a pedagógiai folyamatban. Különböző (nem szakmai) okok miatt ugyanis hagyományosan túl sok a holt anyag, az avult állomány rész az iskolai könyvtárakban. Másik markáns jellemzője ezeknek a gyűjtemények a nyomtatott dokumentumok túlzó aránya.

További, egyre súlyosabb gondot okoz a gyűjtemények szervezésében, a helyes arányok kialakításában a tankönyvek elhelyezése. Ugyanakkor a gyűjtemények dokumentumtípusonkénti és műfaji arányait nem tudjuk megbízhatóan közzé tenni, mert a kérdőívek alapján beérkezett válaszok az adatszolgáltatásra, az összehasonlításra nem alkalmasak, nem kellően megbízhatóak.

A gyűjtemények kétötöde hozzáférhető szabadpolcon. Örvendetes, hogy az iskolák mindegyikében az állomány legalább fele szabad hozzáférésű, a használói terekben elérhető. Számos iskolában jelentős arányt tesznek ki a letéti állományok, ezekről azonban nincs értékelhető adatunk.

Az evangélikus iskolai könyvtárak éves gyarapodása az elmúlt évben átlagosan hatszáz dokumentum volt. A könyvtárak egytizede száznál kevesebb dokumentumot szerzett csak be, ugyancsak tizede azonban kétezernél is többet. Valamivel több, mint tíz százalékukban a két és félmillió forint a beszerzett dokumentumok gyarapodási értéke, míg az átlag megközelíti az egymillió forintot. A dokumentumok vételére fölhasznált összeg éves átlaga valamivel több mint kilencszázezer forint.

A tankönyvtárrá válás tendenciáját jelzik a beszerzési statisztikák is. A dokumentumokra fordított összes költségnek több mint kétharmadát tankönyvekre fordították az iskolák. Az pedig kifejezetten ijesztő, hogy a könyvtárak több mint egyharmadában a beszerzési érték háromnegyedét is meghaladják a tankönyvekre fordított költségek.

Az iskolai könyvtárak alapterülete az adott iskolatípusra jogszabályban (19/ 2002 (V.8.) OM r.) előírt minimális alapterületi kritérium általános iskolában 52 m², középiskola esetében 80 m². Összesen tíz iskola könyvtára nem éri el a törvényben előírtakat. Ugyanakkor hat könyvtár alapterülete nagyobb 100 m²-nél. Ez a könyvtárméret a legtöbb helyen nem biztosítja az elkülönített (szabadpolcos!) tároló, válogató, szolgáltató teret, illetve a legalább ugyanekkora, tehát egy osztály egyidejű foglalkoztatására alkalmas használói teret.

A működést akadályozó zsúfoltság mellett a néhány esetben még nem tudták megoldani az intézményekben a könyvtár célszerű berendezését, az elhasználódott, elavult infrastruktúra felújítását. Pedig a szolgáltatások igénybevételéhez, a könyvtárhasználó jó közérzetéhez elengedhetetlen az ergonómiai és esztétikai szempontból megfelelő bútorzat, az egészséges fényviszonyokhoz igazodó világítás, szakmai szempontból elvárható technikai és eszközi felszerelés.

Ugyanakkor még ezekben a jobb kondíciójú iskolákban is előfordul sajnos, hogy helyszűke miatt a délelőtti órákban csak elvi lehetőség van a könyvtári szakórák tartására, a gyakorlatban ilyenkor a könyvtárban (is) órarend szerinti tanítás folyik, nem könyvtári szakórák formájában.

Az evangélikus iskolai könyvtárak viszonyában csupán hatról lehet elmondani, hogy 100m² fölötti alapterületnél működik. Tizenhét iskolai könyvtárban van teljes munkaidőben foglalkoztatott könyvtáros-tanár. Csupán tíz mondhatja el magáról, hogy két-, vagy több számítógép segíti a feldolgozást, belső munkákat, a tájékoztatást, tájékozódást. Az egyéb feltételek hiányosságai miatt azonban az elektronikus- és informatikai háttér hiányos.

A hagyományos cédulakatalógusok építése mellett vagy helyett egyre több iskolában kezdték el a helyi számítógépes adatbázis létrehozását integrált könyvtári rendszerek alkalmazásával. Sajnos még mindig sokféle (hat!) szoftvert használnak az elektronikus katalógust építő könyvtárak. A korszerű technológiai felszereltség, az integrált könyvtári rendszer tizennégy helyen van jelen. Az előrelépést azonban akadályozza az adatbevitelhez, a retrospektív konverzióhoz szükséges munkaidő (olykor szakértelem) hiánya.

Természetesen a technológiai háttér nem egyszerűen eszközi sajátosság, hanem a tartalmi- és szolgáltatási képesség fokmérője. A szolgáltatás minőségét befolyásoló tényezők: a könyvtárközi kölcsönzés, az irodalomkutatás, a témafigyelés, a bibliográfiai tájékoztatás jelentős mértékben jelennek meg a folyamatos könyvtárszakmai és pedagógiai munkában.

A működési feltételek milyensége nagymértékben meghatározza az iskolai könyvtár szolgáltató képességét, a szolgáltatások struktúráját és minőségi színvonalát. Az evangélikus iskolai könyvtáraink modernizációs és esélyteremtő törekvései következtében gyarapodtak az iskolai könyvtártól elvárható alap- és kiegészítő szolgáltatások, átrendeződött rangsoruk. A jobb körülmények között működő iskolai könyvtáraink pontosan jelzik a mindennapi gyakorlatban is az olvasó- és tájékoztató szolgálat, a helyben használat, a pedagógiai szolgáltatások megerősödő szerepét, a reprográfia és az informatikai szolgáltatások megjelenését. A felmért intézményeink értékelhető adatai szerint is látható, hogy a statisztika által is regisztrált kölcsönzési forgalom mellett nőtt a helyben használati esetek és az alkalmanként használt dokumentumok félesége és mennyisége. Az iskolák nagyobb részében azonban a felsorolt tevékenységek a kölcsönzés primátusa mellett csak nehezen hódítanak teret, korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem léteznek.

A szolgáltató képességet döntően a könyvtár működési feltételei határozzák meg (mindenekelőtt a könyvtáros-tanár szakmai és pedagógiai kompetenciája), részben pedig az általuk megteremthető szakmai felkészültség. A felmérésből is látható, hogy a differenciált, érdemi szolgáltatások jelentős része (tájékoztatás, irodalomkutatás, témafigyelés, az információkeresés technikájának megtanítása stb.) megoldhatatlan a könyvtár megfelelő szakmai színvonala, naprakész tájékoztató eszközök és források nélkül.

A direkt tájékoztató eszközök (kézikönyvtári anyagok) jelenléte mennyiségi és minőségi szempontból erősödött az állományon belül. Tapasztalataink szerint 6-8%-os az átlagérték, de a jobb körülmények között működő könyvtárakban akár a 15%-os állományi arányt is elérheti a referensz gyűjtemény.

Az állomány feltártságával kapcsolatos hiányosságok azonban sürgős szakmai döntéseket és segítséget kívánnak.

Az információs szolgáltatások: elektronikus és internetes használhatóság és kihasználtság egyre szervesebben épül be a tájékoztatásba. Jelentősen nőtt a tanulói- és tanári hozzáférési-, és felhasználói gyakoriság. A vizsgált iskolai könyvtárak több mint háromnegyedében van nyomtató. A könyvtárak kétharmadban van CD lejátszó, csaknem a felében pedig DVD lejátszó. Szkenner csak a könyvtárak szűk ötödében van, fax pedig elvétve akad. Meglepő a fénymásolók viszonylag alacsony aránya (négy!).

Az evangélikus iskolai könyvtárak közül tizenegyen a KIRSTAT (közoktatási intézmények statisztikai rendszere) adatszolgáltatói.

Az iskolai könyvtár kötelező nyitva tartási ideje – egy teljes munkaidejű könyvtárostanár alkalmazása esetén – heti 22 óra, amely a szakalkalmazott könyvtári munkaidejének csökkenésével arányosan kevesebb. Az intézményeink tényleges nyitvatartási ideje átlagosan heti 22 óra, tehát bőven megfelel a törvényi előírásnak. Más kérdés, hogy sajnos még néhány középiskolában is előfordul a kötelező 22 óra alatt maradó nyitva tartás, ugyanakkor az iskolák közel negyedében meghaladja az óraszám a kötelező másfélszeresét.

Kiemelkedő a középiskolai könyvtáraink muzeális gyűjteménye, melyet az intézményeink rangjukhoz méltóan – pályázati források kihasználásával és jelentős önerő ráfordításával – kezelnek. Azoknak könyvtáraknak SZMSZ-ében, amelyekben van iskolatörténeti gyűjtemény, annak kezelésének módjára részletesebben ki kell térni, figyelembe véve a 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet vonatkozó rendelkezéseit a muzeális dokumentumok védelméről. Ezt fontos iskolatörténeti és szakmatörténeti szempontból is.

A feltételeket és a szolgáltató képességet elemző adatok ismerete és elemzése mellett feltétlenül szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy nagy múltú evangélikus iskoláink 1989-től indulhattak el ismételten. Az evangélikus egyháznak a két háború között több mint 500 oktatási intézménye volt, ma az összes egyházi oktatási intézmény sem éri el ezt a számot. Az evangélikus egyháznak az államosítás után nem maradt iskolája, 1989-ben kaphatta vissza a Fasori Evangélikus Gimnáziumot, amelynek tanévnyitója akkor országot, egyházat megrendítő nagy esemény volt. Emellett új iskolák is indulhattak, néhány iskolát pedig átvettünk önkormányzati fenntartásból. Az elmúlt tizenkilenc év alatt oktató-nevelő intézményeink szinte a semmiből fejlődtek a magyar oktatás vezető eredményeket elérő oktató-nevelő intézményeivé. Felmérések (amelyek azt vizsgálják, hogy az egyes iskolákban mekkora a hozzáadott érték ahhoz, amit a diákok otthonról és az általános iskolákból hoznak) bizonyítják az egyházi nevelés rendkívüli hatékonyságát.

1989-ben, negyven év után újra indulhatott az evangélikus oktatás. Egyházi vezetők, pedagógusok, lelkészek, gyülekezetek, egyházat szerető emberek újra élesztették, megalapozták az evangélikus iskolákat. Rendkívül sok munka, áldozatvállalás, szeretet, összefogás, akarat, remény és elsősorban hit kellett ehhez a munkához.

Ugyanez a szeretet és elkötelezettség vezette a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Országos Könyvtárának és Evangélikus Pedagógiai Központjának munkatársait, amikor elindították ezt a felmérést.

Az eredmények pontosan feltárták iskoláink könyvtárainak pozitív és negatív jellemzőit. Ebből kiindulva több évre meghatározzuk és megfogalmazzuk a könyvtáros kollégákkal a problémákat, hiányosságokat. Közösen tudunk a könyvtáros-tanár kollégákkal mérlegelni: a célokat összevetni a feltételekkel, lehetőségekkel, szembesíteni azokat a követelményekkel és az elért eredményekkel. A szükséges változtatások felismerésében az Evangélikus Pedagógiai Központ hatékony segítséget nyújt. A segítség egy lehetséges formája, hogy közösen átgondolják az iskolai könyvtáraink jövőjét minden iskolánkban. Együttműködve a könyvtáros-tanárokkal, megfogalmazzuk, hogy mit kell tennie kinek-kinek a maga szintjén ahhoz, hogy az adott iskolában a kívánatos iskolai könyvtári szolgáltatásrendszert meg tudják valósítani. Azaz milyen terápiára van szükség a felismert problémák megoldására.

Reményeink szerint ennek a felmérésnek a következtében átgondolt fejlesztési feladatok megvalósításának egyrészt az lehet az eredménye, hogy oktatási intézményeinkben jól működő iskolai könyvtáraink lesznek az, másrészt korszerű iskolai könyvtárak jönnek létre.

Végül megköszönöm a vizsgálatot támogató Evangélikus Országos Könyvtár és az Evangélikus Pedagógiai Központ vezetőjének, valamennyi, a vizsgálat irányításában részt vállaló munkatársának, a felmérést végző iskolai könyvtáros kollégáknak, valamint az evangélikus iskolák vezetőinek mindazt a segítséget és támogatást, amelyet munkánk végzése során mindvégig megkaptunk.

Hivatkozások