Babai Zsófia: Kompetencia alapú képzés a „német nemzetiségi óvodapedagógus” szakirányon és a „német nyelv az óvodában” specializáción

A nemzetiségi óvodapedagógus képzés a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán hosszú múltra tekint vissza. Ezt a hagyományt őrzi a mai napig, akkor is, ha ma már csak szakirányként és nem szakként jelenik meg. A nemzetiségi óvodapedagógusok képzése a régióban meghatározó szerepet tölt be. Rendkívül nagy szükség és igény van a német nemzetiségi családok gyermekeinek óvodai keretek között, kisebbségi nyelven történő nevelésére. A magyarországi németek asszimilációja oly mértékben előre haladott ugyanis, hogy a nyelv, kultúra, hagyományok, identitástudat továbbadását intézményes keretek között, szervezett formában lehet és kell biztosítani. Ezért indokolt az óvodapedagógus alapszak tartalmában az intézmény egyedi jellegét tükröző, pl. nemzetiségi szakirányban megtalálható ismeretek megjelenítése, mely lehetőséget ad egy már kialakított kisebbségi értékrendszer és a hagyományok megőrzésére.

Intézményünk igyekszik megfelelni a három - hatéves, nemzetiségi gyökerekkel rendelkező gyermekek nevelésével, oktatásával szemben régiónkban megfogalmazódott elvárásoknak, amelyek a nemzetiségi szakiránnyal bővített óvodapedagógus alapszak tantervének szerves részét alkotják.

A nemzetiségi óvodapedagógus-képzés mellett sor került intézményünkben a „német nyelv az óvodában” specializáció akkreditálására is azok számára, akik nem a nemzetiségi szakirányon kívánnak tanulmányokat folytatni, de elmélyültebb ismeretekre akarnak szert tenni a német nyelvben, és a német nyelvterületen megjelenő óvodai nevelési programok területén, látva azt, hogy milyen új lehetőségek nyílnak meg az Európai Unióban azok előtt, akik magas szintű idegen nyelvi és szakmai tudással rendelkeznek. Mindkét tanterv kompetencia-alapú képzést (competency-based training – CBT) tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a képzés céljait, követelményeit, tananyagát a nemzetiségi óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák teljesülése érdekében rendszerelvűen tervezték meg és építették fel. Jelen tanulmány témája és célja e két kompetenciaalapú képzési forma bemutatása és összehasonlítása.

A nemzetiségi szakirány alapvető célja, hogy a szakképzettséggel rendelkező nemzetiségi óvodapedagógus a diploma átvétele után képes legyen a nemzetiségi óvodai gyermekcsoportban kétnyelvű nevelési feladatainak ellátására.

A nemzetiségi óvodapedagógus szakirány legfontosabb feladatai és követelményei a következők:

A szakiránynak biztosítania kell olyan óvodapedagógus szakemberek képzését, akik képesek a három - hatéves korosztály magyar- és nemzetiségi nyelven történő nevelésre. Ki kell alakítania a hallgatókban azokat a nyelvi kompetenciákat, amelyek szükségesek a kisebbségi nyelv továbbadásához, ahhoz, hogy a kisebbségi- vagy kétnyelvű óvodai gyermekcsoportban minél teljesebbé váljon a nyelvelsajátítás, és a kisebbségi nyelvi kommunikáció.

Meg kell ismertetnie a hallgatókat a német nemzetiség történelmének főbb vonulataival, valamint szellemi és tárgyi kultúrájának elemeivel, az óvodai élethez kapcsolódó hagyományaival, szokásaival. A végzett óvodapedagógus szakembernek ismernie kell a gyermek szociális hátterét ahhoz, hogy a kétnyelvűség elsajátításával kapcsolatban felmerülő nehézségeket meg tudja oldani, és kellő szociális érzékenységgel kell rendelkeznie, hogy a családokban felmerülő szociális problémákra megfelelően tudjon reagálni.

Hangsúlyozni kell, hogy a hallgatóknak a tanórai munkán kívül jelentős egyéni hallgatói tanulmányi munkaidőt kell szánniuk. Legyen a képzés egyik meghatározó sajátossága, hogy nemcsak passzív befogadásra épít, hanem a hallgatók aktív közreműködésére is. Ez formálhatja önismeretüket, személyiségüket, beállítódásukat, gondolkodásmódjukat. A képzés minden területén meghatározó fontosságú a hallgatók készségeinek, képességeinek fejlesztése, a pedagógusszemélyiség előrevivő jegyeinek előtérbe helyezése.

A szakirány tantárgyai a kompetenciákat teljes mértékben lefedik. Minden kompetenciának megtalálható a megfelelő tantárgya. Előfordulhat természetesen, hogy egy kompetencia több tantárgynál is szerepel, hiszen evidens a lefedettség. Ez azonban nem jelent teljes párhuzamosságot, csak erősíti az egymásnak való megfelelést az egységes képzés érdekében.

Egyes speciális nemzetiségi modulok több kompetenciát is érinthetnek a tantárgyi struktúrák tekintetében (szaknyelv, szakfordítás.) Ez természetesen indokolt is, mert jó, ha több területet fognak át a kompetenciák, melyeknek kiemelkedő a szerepe az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás során, az új lineáris szerkezetben.

Szinte valamennyi tantárgy tanításában megvalósul a különböző kompetenciákat illetően a hármas egység (leíró- reprodukáló- innovatív), de változó hangsúllyal. A szakfordítási területen a leíró, a nyelvművelésben, nemzetiségi irodalomban, az informatikában és a szakmai tárgyakban a reprodukáló, a szakmai gyakorlaton, a speciális, a szabadon választott tantárgyaknál, (gitárismeretek, stb.), továbbá a szakdolgozat elkészítésében az innovatív jelleg a meghatározóbb.

A kompetenciák teljesülésének mértéke alapján elmondható, hogy a hallgató megfelelő alapozást kap az élethosszig tartó tanuláshoz, vagyis a nemzetiségi óvodapedagógus szakirányt teljesített hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni az érintkező képzési területekbe.

Legfontosabb kompetenciák a német nemzetiségi óvodapedagógus szakirány törzstantárgyaiban:

A „kétnyelvűség elmélete és gyakorlata”, és a „német nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana” tantárgyak kompetenciáiban találkozhatunk átfedéssel, hiszen e kettő tartalma hasonló. Különbség, hogy a második tantárgynál a hangsúlyt a gyakorlatra, a nevelési módszerekre helyezzük.

A tantárgyak célja, hogy járuljanak hozzá olyan óvodapedagógus szakemberek képzéséhez, akik

• ismerik a kisebbségi nyelvi nevelés cél- és feladatrendszerét;

• képesek megszerzett elméleti ismereteiket szakmai munkájukba beépíteni és hatékonyan alkalmazni;

• a nyelvelsajátítás folyamatának és módszereinek ismeretében képesek a nyelvi foglalkozások szervezésére és vezetésére, valamint ennek keretében a nemzetiségi hagyományok és nyelv iránti pozitív beállítódás kialakítására;

• ismerik a nemzetiségi óvodapedagógustól elvárható megfelelő magatartásmódot, és rendelkeznek a kétnyelvű környezetben elvárható nyelvtudással;

• ismerik a nemzetiségi óvodapedagógus nemzetiségi nyelvátadó, anyanyelvre nevelő, nyelvi példát nyújtó szerepét.

Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógiai tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek tartalmilag és módszertanilag komplex, folyamatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá.

A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, az önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is. Lehetőség van továbbra is (helyi sajátosságoktól függően) a szakmai, ill. nyári gyakorlat részleges külföldön történő letöltésére, valamint részképzésre. A külső szakmai gyakorlat időkerete nyolc hét.

Német nemzetiségi ismeretek:

A tantárgy célja olyan német nemzetiségi óvodapedagógus szakemberek képzése, akik

• ismerik a német nemzetiség történetét, kultúráját, nyelvét;

• képesek a tantárgy keretében megismert hagyományok ápolására, továbbadására;

• képesek a nemzetiségi identitástudat továbbadására és megőrzésére

• törekednek a nemzetiségi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásra;

• igénylik nemzetiségi ismereteik folyamatos gyarapítását, megújítását.

Német nemzetiségi nyelv:

A tantárgy célja olyan német nemzetiségi óvodapedagógus szakemberek képzése, akik

• birtokában vannak a német nyelv nyelvtani szabályainak és összefüggéseinek, képesek azok alkalmazására;

• ismerik az óvodában, gyakorlatban használatos szókincset, a témákhoz tartozó szófordulatokat, beszédszándékokat, és rendelkeznek azok átadó képességével.

A német nyelv az óvodában specializáció legfontosabb feladatai és követelményei a következők:

A specializációnak biztosítania kell olyan német nyelvű óvodapedagógus szakemberek képzését, akik képesek a 3-6 éves korosztály magyar és német nyelven történő nevelésére, magas szintű német nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek (kimenet: német középfok C), ismerik a német nyelvű országok történelmét, kultúráját, a gyermekek szociális hátterét, hogy a kétnyelvűség elsajátításával kapcsolatos nehézségek megoldhatók legyenek, és kellő szociális érzékenységgel rendelkeznek ahhoz, hogy a családokban felmerülő szociális problémákra megfelelően tudjanak reagálni.

Legfontosabb kompetenciák a „német nyelv az óvodában” specializáció törzstantárgyaiban:

Német-magyar interkulturális ismeretek:

A tantárgy célja olyan német nyelvű óvodapedagógus szakemberek képzése, akik

• ismerik a német nyelvű országok kultúráját, képesek azok ápolására, közvetítésére;

• képesek toleráns és az európai integráció iránt fogékony új nemzedék nevelésére;

• ismerik az interkulturális nevelés EU-s, differenciált óvodai nevelési elveit.

A „kétnyelvűség elmélete és gyakorlata” és a „német nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana” tantárgyak képzésben, kompetenciáiban is átfedés figyelhető meg, hiszen e kettő tartalma itt is hasonló, szintén azzal a különbséggel, hogy a második tantárgynál a hangsúlyt a gyakorlatra, a nevelési módszerekre helyezzük:

A tantárgyak célja olyan német nyelvű óvodapedagógus szakemberek képzése, akik

• ismerik a német nyelvi nevelés cél- és feladatrendszerét;

• a nyelvelsajátítás folyamatát, módszereit;

• az óvodai nyelvi nevelőmunka területeit;

• képesek a nyelvi foglalkozások szervezésére és vezetésére;

• valamint az elméleti ismeretek szakmai munkába történő beépítésére, hatékony alkalmazására.

Német nyelv:

A tantárgy célja olyan német nyelvű óvodapedagógus szakemberek képzése, akik

• a megszerzett nyelvtani ismereteiket beépítik, és hatékonyan alkalmazzák az óvodai nevelés folyamatában;

• nyelvi ismereteiket nagyfokú biztonsággal alkalmazzák;

• ismerik a német nyelvterület óvodáiban a gyakorlatban alkalmazott szókincset, a témákhoz tartozó beszédfordulatokat, beszédszándékokat.

A „német nemzetiségi óvodapedagógus” szakirány és a „német nyelv az óvodában” specializáció között a leírtak alapján különbségek és azonosságok figyelhetők meg. Ezek a következők:

Végül nézzük meg, miért érdemes a bemutatott képzési formákat választani:

Mindkét képzésben törekszünk a magas szintű nyelvtudás, a több évtizedes szakmai tapasztalatok átadására, lehetőséget biztosítunk második idegen nyelv tanulására, piacképes tantárgyakat építünk be a képzésbe, külföldi szakmai gyakorlatokon vehetnek részt hallgatóink, amely jelentősen növeli keresletüket a munkaerőpiacon.