Célom a magyar nyelvű egyéni líra megteremtőjének, Balassi Bálintnak klasszikus értékeket felvonultató, 1589 nyarán született Egy katonaének (In laudem confiniorum) Az Csak búbánat nótájára című versének sokoldalú bemutatása az olvasmánymegértés, továbbá a nyelvi kompetenciák fejlesztése szempontjából.

A magyar irodalom történetében, és a magyar nyelvű stílus fejlődésében a személyes líra és az igazi műköltészet (= az ismert szerzőjű költészet) megteremtőjeként joggal emlegetjük Balassi Bálintot, aki nemcsak tehetségével, hanem kitűnő formaérzékével is fölülmúlta kora átlagköltőit. Olyan messzire járt előttük, mint „az sas az többi apró madarak előtt” – vallotta róla Balassi Bálint irodalmi hagyatékának gondozója, Rimay János, a barát és tanítvány, aki mestere nyomdokain haladva, de figyelemmel az új ízlésre, a magyar manierizmus legjelentősebb képviselőjévé lett.

Amikor jelen előadásom élén azt állítom, hogy a 11–12 éves, erősen kamaszodó olvasók olvasástechnikai tudását, olvasmánymegértő készségét, irodalomszeretetét erősen befolyásolja ennek a Balassi-műnek, mint értelmes alanynak a többrétegű, differenciált vizsgálata a pozitív érzelmek, a kognitív ismeretszerzés és a hatékony kreatív gondolkodás terén, akkor a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként végzett kutatásom eredményeire alapozom a feltételezésemet. A feltárt adataim arról szólnak, hogy a korosztály fiú olvasóit a lendületes, mozgalmas, eseménydús költői képek vonzzák, a cselekménydús elemeket részesítik előnyben, mert ezek mintegy kiszínezik a tudatukat, mozgósítják a szövegértelmező világukat. Ugyanennek a korcsoportnak a lány olvasói elsősorban az érzelmek terén fejezik ki az állásfoglalásukat, ők az együttérzés, a féltés, a gyámolítás, a részvét motívumokkal összegezhető álláspontokat, magatartást, viselkedést, szerepet tanúsítják, illetőleg élik át.

Ma többen úgy vélekednek, hogy ez a Balassi-katonaének nem könnyű és nem könnyen tanítható szöveg a hatodik évfolyamos diákok számára. Velük szemben áll az a nézet, hogy mégis fontos és jól használható ez a költői szövegmű a Toldi tanítása után, az Egri csillagok ismeretében. Ez a Balassi-költemény több szempontból is kiváló szöveg irodalomtanítási és személyiségfejlesztő célok megvalósításához. Az Egy katonaének a vitézi versek és énekek tanításához a korszak kiemelkedő esztétikai értékeket felmutató, példaadó irodalmi alkotása, a költő egyik kétségtelenül legjobbnak tartott műve, amely lehetőséget ad alapvetően fontos poétikai, irodalomelméleti, verstani ismeretek bemutatására, azok alapozására. Megkerülhetetlen az a felfogás is, hogy ez a Balassi-alkotás lírai bevezetést nyújt Magyarország 16. századi életébe, a végváriak mindennapi világába.

Ennek a többdimenziós, vagyis időben s térben rétegelt, heterogén, azaz különböző motívumokból, érzelmi szálakból szövődő, bonyolult nyelvi-stilisztikai struktúrának, tehát az egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemek rendszert teremtő, összefüggő egységének, egyszerűbben mondván: lírai alkotásnak a megismerésére, el- és befogadására, a mű közvetítette emberi érzelemvilágnak, valamint természetközeliségnek a feltárására a leghatásosabb és legeredményesebb az úgynevezett folyamatolvasás. Ez a több tanórán keresztül történő, feltétlenül előzetes kutatásra épülő, egyéni, páros és csoportos munkaszervezésen alapuló szövegmegmunkálás adja az egyes olvasó-befogadó személyiségének az erősítéséhez és az olvasástudásának a gyarapításához a legtöbb intellektuális energiát. Az értelmi tényezők egyoldalúságának a dominanciájától, közérthetőbben: túlsúlyba kerülésétől úgy óvhatjuk magunkat, ha elfogadjuk, hogy a jelen, feldolgozandó Balassi-szemelvény által közvetített világ emberi, érzelmi megnyilvánulásaira, így a természetszeretetre, a lelkesedésre, a társakkal való örvendező együttlétre szintén ráirányíthatjuk már ennek a korosztálynak az érdeklődő figyelmét.

E Balassi-versnek a 11–12 évesekkel történő feldolgozásában hasznosan alkalmazhatóak az explication de texte, azaz a szoros szövegelemző, szövegmagyarázó olvasásnak a lehetőségei. A funkcionális stilisztika köréből jól ismert ez a francia gyökerű elemző módszer, amely – ezt Adamikné Jászó Anna olvasáspedagógiai kutatásai is igazolják – az elnevezésétől, a származási helyétől és idejétől függetlenül termékenyen segítette a magyar nyelvű olvasástanítást a múltban is. Köztudott – köszönhető a hatékony funkcionális stilisztika iránt elkötelezett Szathmári Istvánnak –, hogy a francia stílusiskolának ez a szövegvilág-kutató eljárása feltétlen tisztelettel van a szövegmű nyelvi-stilisztikai jelenségei iránt. Magam e szövegmagyarázó módszer irodalompedagógiai hasznosításához nemcsak fogalomértelmező tanulmánnyal, hanem a „Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés” program keretében írott, A stílus című tankönyvemmel, ezen kívül az 5–8. évfolyamok olvasói részére készített irodalmi feladatgyűjteményeimmel igyekeztem hozzájárulni.

Alapvetőnek tekintjük e módszer alkalmazásában azt a döntő mozzanatot, amit betű szerinti megértésnek nevezünk. Amíg ez a létállapot: az olvasó és a feldolgozandó mű közötti emocionális, valamint intellektuális kapcsolat – nevezhetjük elsődleges irodalmi kommunikációnak is – létre nem jön, nem adatik meg a szükséges befogadói körülmény valamennyi, a vizsgálandó szemelvényben tetten érhető nyelvi-stilisztikai eszköz, így a képes kifejezőeszközök, a névátvitelek, azaz a szóképek, a szó- és mondatalakzatok jelentésének feltárására. Ez a szegmentálás csak akkor jár haszonnal, ha pontosan fel is tárjuk az elsődleges és a másodlagos, illetőleg a társult jelentésrétegek, tehát a denotátumok (= a jeltárgyak) és a konnotátumok (= az alapjelentést árnyaló kiegészítő jelentések) szerepének, rendeltetésének, feladatkörének, azaz funkciójának az egész műalkotáshoz való viszonyát.

Nem elégedhetünk meg csupán a stílusképek és stílusalakzatok számbavételével, szegmentálásával, vizsgálnunk szükséges a Balassi-költeményt a makroszerkezet és a mikroszerkezet aspektusából, vagyis az egyes bekezdéseket, jelen esetben a versszakokat, továbbá a mondatállományt, a szókészletet, valamint a hangok zeneiségét is. Ez az olvasáspedagógiai és stilisztikai eljárás hosszas, időigényes, ugyanakkor jelentős értelemfejlesztő, szókincsgazdagító, kultúra- és emberismerettel járó, értékes szellemi hozadékkal ajándékozza meg a diákokat.

Nem kerülgetem a lényeget: az alfája és az ómegája az olvasástanításnak változatlanul az, hogy világosan megértették-e a tanulók az előttük levő szöveget. Ez is tudás. Ennek a tudásnak a hiányában céltalanul csapongó, kedvetlen, ingerült kamaszodó diákok fegyelmezésével múlatjuk az időt, s kölcsönösen alig várjuk a tanóra végét jelző csengőszót.

Az explication de texte szövegkutatási módszer újabb állomása a műalkotás irodalom- és stílustörténeti sajátosságainak a feltárása, ezzel együtt a filozófiai és a pszichológiai hatásmechanizmusai sajátosságainak az érintése is. Ilyenkor kezd működni az úgynevezett irodalmi értelem.

Kétségtelen, hogy lehetnek egyenetlenségek a pedagógiai gyakorlatban, amikor ezt az elemzési eljárást, befogadói utat járjuk. Jelen Balassi-verssel történő munkálkodásra rányomhatja bélyegét a pedagógus nyelvtantanítási beállítódása, a stilisztikában való elmélyültsége, felszínre kerülhet a történettudománybeli jártassága vagy járatlansága, eluralkodhat a tanórán a tanárnak a struktúráért rajongó magatartása, ugyanígy a szerző iránti beállítottsága is.

Mindezeket elkerülendő, az életkori sajátosságokra, azaz a kamaszodással együttjáró, a nemek között tapasztalható ízlésvilágra, elfogadás-kultúrára s egyéb szempontokra tekintettel olyan komplex szegmentáláson alapuló sokoldalú tevékenykedtetést ajánlok a továbbiakban, amelyek az egyéni olvasói jegyek tiszteletén túl a közös szövegbefogadás élményeit is megelőlegezik. Értelmezésül, az együttgondolkodást segítendő tisztázom máris, hogy a tanári gyakorlatomban és a kutatói felfogásomban mit jelent a „közös szövegbefogadás” kategória. Az erről a Balassi-alkotásról folyó diskurzusban ugyanúgy, amiként más szövegek feldolgozásakor is, elengedhetetlen az elsődleges olvasói reakciók számbavétele. Induljunk ki abból a tételből, hogy amikor az ember valamiről beszél, azt már eleve értelmezi. Ha lehetséges, akkor ne fűzzünk kommentárt, észrevételt a szabadon áradó, időnként esetleg nyelvileg fésületlen megjegyzésekhez, hanem hallgassuk meg az újabb s újabb olvasói nézeteket. Láthatóvá válik nem sok idő múlva, hogy a növendékek már be-beemelik a saját meglátásuk körébe a társaik korábban érintett, vagy éppen ki is fejtett álláspontjait, reakcióit. Elmondhatjuk immáron, hogy a szövegmű többféle olvasata hozzájárult a rétegzett vizsgálatra váró költemény olyan szintű befogadásához, ahol a közösség vélemény-sokszínűsége megérintette, kisebb-nagyobb állásfoglalásra késztette a tanulócsoport tagjait. A műbeli kisvilágok tényeit egy megismerés-horizontban vették észre a tanulók, majd értékelték azokat, így a tények, valamint a kommentárok visszahatottak a megismerés-horizont alakítására, szélesítésére, pontosítására.

Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményének sokoldalú elemzésével gyakorlatilag feltárjuk az irodalom mint tantárgy és művészet belső koncentrációja, tehát az olvasás, a recepció, a könyv- és médiumhasználat mellett az úgynevezett külső koncentráció, így a nyelvészet, a stilisztika és a művelődéstörténet kínálta lehetőségeket is. Másról is szól, szólhat nemes törekvésünk ennek a Balassi-műnek a sokoldalú feldolgozásakor. Hozzá tudunk járulni vele a tanítványokban már alapozódó, a nemzeti kultúránkhoz való viszonyuk jellegzetes vonásainak a bővítéséhez, felhasználván az életkorra jellemző érdeklődést, kíváncsiságot. Ezáltal az önismeretük, az önművelésük izmosodását elősegítő, az egyéniség tiszteletére beállítódott nevelést is végzünk, miközben a problémamegoldást, a fogalmi gondolkodást, a térben és időben való tájékozódást fejlesztjük, gyakoroltatván az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárását.

Következzék a Balassi-vershez kidolgozott komplex olvasmánymegértést segítő, fejlesztő feladatsor!

Mindenekelőtt fel kell készülniük a növendékeknek a költemény megismerésére.

A Balassi-vers szövegének a világos megértéséhez alapvetően fontos szavak, kifejezések ismeretére van szükség, ezek például a holott kikeletkor, kivel ember ugyan él, felbuzdul, próbálni indul, lobogós kópia, roppant sereg, párduckápa, strázsa, sétáló palotájok, múlatság. Jegyezzék fel a diákok azoknak a forrásoknak, így a felhasznált szótárak, lexikonok, enciklopédiák, vagyis segédkönyvek (= könyvtárhasználati alapirodalom) könyvészeti adatait, amelyek segítségükre voltak a vers megértéséhez nélkülözhetetlen információk megismerésében a könyvtári kutatómunkában. Már ebben az életkorban szoktassuk arra a növendékeket, hogy rögzítsék a világhálóról szemezgetett ismeretek, tények, adatok elérhetőségét, hivatkozási elemeit. Ezzel az eljárással a magyar nyelvi és irodalmi nevelésnek a megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanítani céljának a realizálásához járulunk hozzá, így segítvén más tantárgyak tanulását is.

A könyvtári kutatómunka eredményeinek a megbeszélését követően el kell olvastatnunk az „Egy katonaének” című verset úgy, hogy a gyűjtött szó- és kifejezés-magyarázatokat vessék egybe a diákok a mű konkrét szövegvilágával! Ha így teszünk, akkor a szövegértés és a szövegalkotás, másképpen: szövegképzés gondozását és továbbfejlesztését szolgáljuk. Értelmezzék a tanulók a Balassi-költemény következő sorait!

Érdemes mind a tehetséggondozásra, mind a hátránykompenzálásra tekintettel visszakerestetnünk a gyermekekkel az értelmezett versszakokat, majd ezzel a jelentékeny többlettudással olvastassuk néma és hangos olvasással az egyes strófákat.

A költemény egészét átfogó néma és hangos olvasás után következzék a műbeli világ tényeinek és képeinek a számbavétele! Mondják el a tanulók, hogy kiket, milyen körülmények között láttatott a vers alkotója! Gyűjtessük össze a növendékekkel a fegyverfajták nevét úgy, hogy a költői szövegműben előforduló jelzőikről se feledkezzenek el! Kerestessük meg a diákokkal a vitézek tetteit kifejező szavakat és szószerkezeteket, valamint a vitézeket ábrázoló fordulatokat, így a vonatkozó szintagmákat, hasonlatokat! Végezzük el a vers szóállományának két csoportba történő rendezését! Az egyik csoportot a pozitív hangulatú, vagyis az emelkedő, életteli szavak, a másikat a negatív hangulatú, azaz a lehulló, elmúlást érzékeltető szóállomány alkotja. Mindezeket a gyűjtő, rendszerező, elemző teendőket elvégezvén mondják el a tanulók, hogy miről, hogyan, miért szólt a versben beszélő! Ebben a vizsgálódási folyamatban a nyelvi eszközök és a jelentés különböző rétegeinek a kapcsolatát fedezhetik fel a növendékek. Késztessük őket a jelentésrétegek, ezáltal a jelentésmező mind önállóbb értelmezésére!

Az itt elősoroltam szegmentálási változatok a kifejezőképesség gondozásán túl kétségtelenül a szövegértést fejlesztik. Felfogásom abból a szemléletből táplálkozik, amelynek az a meghatározója, hogy a kellő mélységű szövegértés alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás – amiként ezt a kerettanterv vonatkozó fejezete is tartalmazza. Egyértelműen kapcsolódik a szövegértés és a kifejezőképesség szüntelen gondozásához a képszerűség fejlesztése, ezt szolgálja a „Miért tudta a költő ennyire szemléletesen, valósághíven ábrázolni, az olvasó elé idézni az egyes vershelyzeteket?” kérdésünk – éljünk vele!

Ismertessük a tanulókkal, illetőleg erősítsük bennük, hogy Balassi Bálint 1589 nyarán távozni készült hazájából. Ekkor döbbent rá, hogy nincsen „ez széles föld felett szebb dolog az végeknél”. Ezek a tények és a mű újraolvasása adta élmények nyomán fejtsék ki a diákok, hogy milyen hangulatú ez a hazafias katonavers! Tárják fel a növendékek a véleményüket a költő valóságábrázolásáról! Igazolják, hogy nemcsak vitézpróbát dicsőítő ez a Balassi-mű, hanem a vitézi élet hétköznapjait is hitelesen megfestő! Mondják el a gyermekek az eddig megbeszéltek és a megerősítést szolgáló újraolvasás után: vajon miért döbben rá a versben beszélő erre az igazságra, hogy nincsen „ez széles föld felett szebb dolog az végeknél”? Az így végigvitt szövegkutatással a mű és az olvasó érzelmi-gondolati kapcsolatát alapozhatjuk, illetőleg erősíthetjük, továbbá erkölcsi ítéletalkotásra, véleményalkotásra, sőt véleménynyilvánításra késztethetjük a kamaszodó tanulókat.

Az eddigiekben a téma, a motívum, a műfaj és a stíluseszközök aspektusából tanulmányoztuk Balassi Bálint katonaénekét. Az irodalmi műveltség szerves részét adja a sokféle olvasmány struktúrájának a megfigyelése, részekre bontása, értékelése. Végezzük el közös munkában az „Egy katonaének” szerkezeti egységeinek a feltárását! Ezek a következők:

Keressék ki a tanulók a megfelelő idézeteket a Balassi-költemény csomópontjaihoz! Fejtsék ki a gyermekek, hogy világossá vált-e számukra a versben beszélő lelkiállapota! Ezzel, a mű rétegeit feltáró, gyűjtő, továbbá az alkotó–mű–olvasó viszonyra rávilágító fejtegetéssel nemcsak a diákok irodalmi műveltsége gyarapszik, hanem a kommunikációs képességük is erősödik, továbbá a lényegkiemelésben fejlődnek jelentékenyen.

Tájékoztassuk a növendékeket arról, hogy a Balassi-költészetet kutató szakemberek meglátása szerint az „Egy katonaének” a költő legtökéletesebben szerkesztett verse. Járjunk utána az alábbi összefüggésrajz figyelembevételével annak, hogy miért helytálló az irodalmárok álláspontja!

Szerkezeti egységek

Versszak/-ok

2. 3.

6. 7.

Az így elvégzett szegmentálás a tanulók logikus gondolkodását jelentékenyen alapozza, sőt hatással lesz újabb poétikai szövegművek részben önálló, illetőleg önállóan végzendő részekre bontására is. Kétségtelen, hogy ez az eljárás a más nézőpontból történő vizsgálódásra ugyancsak alkalmat nyújt, és lehetővé teszi az értékelő vélemény megfogalmazását, valamint előadását.

Hívjuk fel a diákok figyelmét ennek a Balassi-műnek a sajátságos versformájára! Tanulmányozzuk a gyermekekkel együtt a jellegzetes Balassi-strófát! Láttassuk meg a növendékekkel a belső rímek és a végrímek formavilágát, vétessük észre velük az ebből adódó verszeneiséget!

Egyértelmű, hogy az ilyen sokszálú, bonyolultan összetett szövegvilág-kutatás számos ismeret birtokába juttatja, juttathatja a tanulókat, ugyanakkor az olvasmánymegértő kompetenciájuk és a kifejezőképességük is fejlődik, karöltve az ok–okozati összefüggések meglátásával s a logikus gondolkodásuk erősödésével. Éppen ezért elengedhetetlen a részek egészbe rendezése, lehetőleg új nézőpont alapján, azaz nélkülözhetetlen a nézőpontváltás gyakoroltatása. Ezt elősegítendő adjuk házi feladatul – körültekintő előkészítést követően – a következőket!

Szerkesszetek ismertetést Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményéről „A vitézi virtus szépségének verse” címmel! Foglaljátok vázlatba a művel összefüggő ismereteiteket, gondolataitokat, tudásotokat! Válogassátok össze gondosan az állításaitok igazolásához leginkább megfelelő idézeteket! Fejtsétek ki azt is, hogy milyen hatással volt rátok ez a műalkotás!

Az ilyen feladatot akkor adhatjuk, ha ezt megelőzően előkészítettük az ismertetés műfaj alapformáját és gyakoroltattuk is rövidebb-hosszabb szövegekkel kapcsolatban, vagyis képesek a tanulók az értékelő véleményük megformálására, annak írásbeli rögzítésére. Tanári és kutatói tapasztalataim arról vallanak, hogy a „János vitéz” és a „Toldi” feldolgozásakor gyakorta élhetünk ezzel a közlésformával (= ismertetéssel), ugyanis lehetőséget kínál a nézőpontváltás helyénvaló alkalmazására, valamint az egyéni álláspont érveken, tényeken alapuló kifejtésének a gyakorlására is.

Gondosan, tüzetesen javítsuk ki és értékeljük – lehetőleg csak szövegesen – mindenképpen útbaigazítóan, fejlesztő szándékkal ezeket a tanulói műismertetéseket, vallomásokat, amelyek Balassi Bálint „Egy katonaének” című verséről és a hozzá kapcsolódó tudásszeletekről szóltak. A javítást követően tárjuk részletesen a diákok elé az ismertetésekkel összefüggő, átfogó tapasztalatainkat, mozgósítsuk őket ekképpen is a még alaposabb, igényesebb szövegolvasásra, szövegkutatásra.

* Köszönettel tartozom Vasvári Zoltán művelődéstörténésznek, aki hasznos tanácsokkal segítette az akadémiai ösztöndíjjal támogatott kutatásom eredményeinek árnyalt bemutatását jelen dolgozatom elkészítésekor.

a)		„Vitézek, mi lehet ez széles föld felet szebb dolog az végeknél?”
b)		„Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, …”
c)		„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, …”
d)		„Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek.”
e)		„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek.”

a)		a megszólítás;
b)		a problémafelvető költői kérdés;
c)		a tényeken, érveken alapuló kifejtés, indoklás;
d)		a himnikus szárnyalású áldáskérés.

Vitézek, mi lehet		a
Ez széles föld felett		a
Szebb dolog az végeknél?		b
Holott kikeletkor		c
Az sok szép madár szól,		c
Kivel ember ugyan él;		b
Mező jó illatot,		d
Az ég szép harmatot		d
Ád, ki kedves mindennél.		b

H. Tóth István: A vitézi virtus szépségének verse.

Adalék Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményének sokoldalú feldolgozásához

–		Miért függ össze az 1., az 5. és a 9. szakasz?
–		Mi kapcsolja egybe a 2. és a 6. versszakot?
–		Mi fűzi össze a 3. és a 7. strófát?
–		Miért rendeződik párba a 4. és a 8. szakasz?
–		Mi alapján alkotnak csoportot a 2–4. és a 6–8. gondolati egységek?
–		Igaz-e, hogy a B és a C jelű szerkezeti egységek között ellentéttől feszülő párhuzam található?
–		Miért nevezzük kulcs-strófáknak az A jelű egységeket?

–		A végbeli élet és a természet szépségének himnikus szárnyalású dicsérete.
–		A vitézek emberségének, erkölcsiségének hirdetése.
–		A versben beszélő meghatódott búcsúja és áldáskérése.
–		A vitézek harca készülődésének bemutatása.
–		A harc éles szemű, tömör ábrázolása.