Sándorné Milbacher Kinga: A kaposvári kistérség általános iskolai könyvtárainak helyzete egy kérdőíves vizsgálat tükrében

Napjainkban alig születik vizsgálat az általános iskolai könyvtárak helyzetének felmérésére. 2004-ben és 2006-ban készítettek hasonló témájú felmérést utoljára. Ezért vállalkoztam arra, hogy lakóhelyem, a kaposvári kistérség általános iskolai könyvtárainak jelenlegi helyzetét, rendszerben elfoglalt helyét, gondjait feltérképezzem. Ennek érdekében kérdőíves vizsgálatot végeztem az itt dolgozó könyvtárosok körében. A vizsgálat időpontjában (2007. május) a kaposvári kistérség 77 települése közül 27 helyen, Kaposváron 17 általános iskola működött. Ezek közül 36 intézményben található könyvtár. A vizsgálat során 30 megkérdezett könyvtáros töltötte ki a kérdőívet.

A kérdőív hat kérdéskört vizsgált:

A vizsgált könyvtárak 20%-a (6 könyvtár) települési könyvtárként is működik, amelyek közül egy az iskolában található, a többi külön épületben (kultúrházban, vagy külön bejáratú épületben, de az iskola részének tekinthető). A többi könyvtár az iskolaépület szerves része. A válaszok 76,6 százalékából (23) az derült ki, hogy a könyvtár helyisége az iskolából jól megközelíthető. Egy olyan könyvtárhelyiség van, amely elkülönül, vagy távol esik az iskola központi helyiségeitől.

A vizsgált könyvtárak 53,3%-a (16), vagyis több mint fele egyetlen helyiségből áll. Külön olvasóterem 4 intézményben (13,3%), külön raktárhelyiség 8 intézményben (26,6%), könyvtárhasználati órákra elkülönített terem egyetlen intézményben (3%) található. Szakrészleg vagy külön gyűjtemény 3 könyvtárban áll rendelkezésre (10%).

A könyvtárak fekvése, helyisége, felszereltsége

Fénymásolóval 4 könyvtár (13,3%), szkennerrel 4 könyvtár (13,3%), fax készülékkel  egyetlen könyvtár sem, vonalas telefonnal 4 könyvtár (13,3%), internet hozzáféréssel 21 könyvtár (70%), számítógépes munkaállomással pedig 25 könyvtár (83,3%) rendelkezik. 30 m² vagy annál kisebb méretű 7 könyvtár, 31-50 m² alapterületű 8 könyvtár, 51-70 m² a területe 6 könyvtárnak, 71-100 m² összterülete van 4 könyvtárnak, és 100 m²-nél nagyobb területű 3 könyvtár helyisége. A nagyobb alapterületű könyvtárakban több az ülőhely, több helyiségből állnak, de technikai felszereltségük nem feltétlenül jobb, mint a náluk kisebb területű könyvtáraké.

Fénymásoló, szkenner és vonalas telefon alig egy-egy könyvtárban elérhető, fax sehol sem található. Számítógépes munkaállomás és internet elérési lehetőség azonban a vizsgált intézmények nagy százalékában a felhasználók rendelkezésére áll. Ülőhely tekintetében is változó a helyzet: van olyan iskolai könyvtár, ahol alig néhány olvasó tud leülni, ez a legkisebb alapterületű könyvtárakra jellemző.

A gyűjtemény

Nagyon különböző összetételűek a kaposvári kistérség általános iskoláinak könyvtárai. Van, ahol a szépirodalom dominál, de a legtöbb intézményben az ismeretközlő és egyéb kiadványok teszik ki a gyűjtemény jelentősebb hányadát.

Az általános iskolákban az önkormányzat támogatja a tankönyvek vásárlását, és ezzel szorgalmazza kölcsönzésüket, használatukat, míg egyéb gyarapításra szinte semmiféle támogatást nem ad. Tizenkét intézményre jellemző, hogy a tankönyvek nagy része tartós tankönyv, kisebb százalékuk egyéb tankönyv.

A másik érdekes számadat a pedagógiai szakirodalom megoszlása a gyűjteményen belül. Általános iskolai könyvtárakról lévén szó, úgy gondolnánk, a pedagógusok (tanítók, tanárok) számára forrásközpont ez a helyiség, amely könnyen elérhető, közel van, hozzáférhető. Ezzel szemben 16 (53,3%) olyan iskolai könyvtár van, ahol 10% vagy ez alatt  van a pedagógiai szakirodalom aránya a gyűjteményben. Kaposváron található ezeknek az iskoláknak a fele.  Egyetlen olyan általános iskolai könyvtár van csupán a kaposvári kistérségben, ahol eléri a gyűjteményben a 30%-ot a pedagógiai szakirodalom aránya.

Az időszaki kiadványok aránya a gyűjteményekben 0% és 5% között változik, három intézményben (mind vidéki) eléri a 10 százalékot.

Az állomány gyarapítására fordított éves összeg a legtöbb könyvtárban (13-43,3%) 20.000 és 100.000 forint között mozog. Ha megfigyeljük, hogy ezek az intézmények éves gyarapodásuk mekkora részét fordítják tankönyv vásárlására, akkor érdekes eredményeket kapunk:

Ha a maximális 100.000 forinttal számolunk, akkor a tankönyveken kívül 4 könyvtárnak évente 80.000, három könyvtárnak évente 50.000, két könyvtárnak évente 30.000, három könyvtárnak pedig évente maximum 20.000 forintja marad gyűjteményének bővítésére.

Ha van is fölös példány, azt inkább pénzzé teszik, mint felajánlják más könyvtárak vagy iskolák részére, de azért ilyen is akad. Nem annak a könyvtárnak a vezetője készít fölöspéldány-jegyzéket, vagy ajánlja fel fölöslegessé vált kiadványait a Megyei Könyvtárnak, amelyik a legtöbbet költ gyarapításra. Hogyan lehetnének ezek a könyvtárak aktív és hasznos tagjai könyvtári rendszerünknek, ha nincs semmijük, amivel abban szerepet tudnának vállalni? Nem véletlen, hogy a hazai könyvtári rendszer leggyengébb láncszemeiként tartják számon az iskolai könyvtárakat.

Négy olyan általános iskola van a kistérségben, amelyben az egy tanulóra eső könyvtári könyvek száma nem haladja meg a 20 darabot. Három olyan intézmény található, ahol ez a szám 70 darab fölött van.

A következő ábra az utolsó állományellenőrzés időpontját mutatja be. Van olyan könyvtár, ahol utoljára tizenkét évvel ezelőtt végeztek állományellenőrzést.

Állományfeltáró eszközök, kölcsönzés

A könyvek (szépirodalom) minden könyvtárban kölcsönözhetőek, minimum 2 hétre (12 intézmény, 40%), maximum 1 hónapra (8 intézmény, 26,6%). A lexikonok, szótárak és enciklopédiák csak 7 intézményben kölcsönözhetőek (23,3%), ezek közül kettőben (6,6%) egyetlen órára, a többiben helyben használhatóak. A tankönyvek a könyvtárak 73,3%-ában (22 intézmény) 1 tanévre kölcsönözhetőek, 1 könyvtárban korlátlan időre (3,3%), és két helyen (6,6%) 2-3 hétre. Az ismeretközlő irodalom kölcsönzési ideje már tarkább képet mutat: a néhány napos kölcsönzési időtől (1 intézmény, 3,3%) egészen az egy hónapos időtartamig (6 könyvtár, 20%) változik.

Az állományfeltáró eszközök tekintetében a válaszadók 56,6 százaléka (17 könyvtár) jelölte be a cédulakatalógust, ezek közül 8 könyvtárban (26,6%) emellett integrált könyvtári rendszer is működik párhuzamosan. Számítógépes integrált rendszerrel rendelkezik 8 könyvtár (26,6%), valamint egyszerű füzetet használnak állományfeltáró eszközként két intézményben (6,6%). Négy könyvtár Szirént (13,3%), 4 könyvtár George-t (13,3%), 2 könyvtár pedig Szikla-t (6,6%) használ. A feltáró eszközöket a következő ábra szemlélteti:

Tizenhárom (43,3%)  könyvtárban elérhető a katalógus a látogatók számára, a többi megkérdezett (17, 56,6%) esetében vagy nem elérhető (4 fő, 13,3%), vagy csak a könyvtáros gépén (4 fő, 13,3%).  Két intézményben egyáltalán nincs katalógus. 28 könyvtárban nem használják a felhasználók az állományfeltáró eszközöket, mert vagy nincsenek, vagy nincs igény ezek iránt, esetleg nem is tudják, hogy vannak. Kistérségünkben jelenleg a könyvtárak 13,3 százalékában nincs semmiféle katalógus,  50 százalékában pedig cédulakatalógus van.

Egyetlen könyvtárnak van csupán honlapja a megkérdezettek közül.

Az alkalmazott kölcsönzési rendszerek típusát a következő ábra mutatja be:

Az integrált rendszert használó könyvtárak ezt használják kölcsönzésre, de emellett nagy a tasakos kölcsönzési rendszer aránya a kistérségi iskolai könyvtárakban. Emellé színcsíkos, füzetes, könyvkártyás vagy számítógépes kölcsönzés is párosul.

Azt gondolnánk, hogy az iskolai könyvtárak mindegyikében kölcsönözhetőek egy tanévre a (tartós) tankönyvek, hiszen ezeknek ez a céljuk. Ezzel szemben két olyan intézmény is van Kaposváron (6,6%), ahol ezek csak helyben használhatóak. Ezen kívül még 3 olyan intézmény van (vidéken, 10%), ahol ugyanez a helyzet, 2 intézménynél pedig (6,6%) csupán 1-2 hét a kölcsönzés ideje. Alig van egy-két intézmény a kaposvári kistérségben, ahol az időszaki kiadványok, az audiovizuális és digitális dokumentumok kölcsönözhetőek. Időszaki kiadvány 4 intézmény esetében – 13,3% –, audiovizuális és digitális dokumentum pedig 3 intézmény esetében – 10% – kölcsönözhető.

Minden olyan könyvtárnak, ahol könyvtári integrált rendszer működik, könyvtárosa nő, főiskolai végzettségű, de változó, hogy hetente hány órában dolgozik. Van olyan könyvtáros, aki heti 5 órában látja el munkáját. Nyolc olyan könyvtár van (26,6%), amelyben főállású  könyvtáros dolgozik.

Könyvtárhasználók, képzésük

A könyvtárhasználók képzését 4 könyvtárban (13,3%) végzi olyan könyvtáros, akinek nincs könyvtáros végzettsége, 21 könyvtárban (70%) a könyvtárostanár, 3 könyvtárban (10%) más pedagógus, egyiknél a magyar, másiknál informatika órák keretében.

Az éves könyvtárhasználati órák számát a következő ábra mutatja:

Térségünk legtöbb intézményében (43,3%) évente maximum 10 könyvtárhasználati órát szerveznek. Hat könyvtárban szerveznek könyvtárhasználati foglalkozást évente több mint 30 alkalommal. Ezeknél a könyvtáraknál a beiratkozott tanulók és pedagógusok száma a többi intézményhez viszonyítva magas.

Szolgáltatások, nyitva tartás

A heti nyitvatartási idők alakulását a következő ábra mutatja be:

A nyitva tartást a könyvtárak nagy része a tanulókhoz igazította: szünetekben, órák után, kora délután tartanak nyitva. Települési könyvtárak esetében minden nap, egy közülük este hatig. Heti 10 órát vagy kevesebbet a könyvtárban dolgozó kolléga tizenhét intézményben található (56,6%), ez az összes kistérségi általános iskolai könyvtárnak több mint a fele. Ha megvizsgáljuk, hányszor tartanak nyitva hetente ezek a könyvtárak, kiderül, hogy a kevés óraszám ellenére több könyvtárban (9 könyvtár, 53%) megoldották a mindennapos nyitva tartást, még ha ez naponta csak 1-1 órát jelent is.

A szolgáltatások:

Térítéses szolgáltatásként 2 könyvtárban (6,6%) van lehetőség internet használatra és másolatkészítésre. Az összes többi könyvtárban (28 könyvtár, 93,3%) a  minden szolgáltatás ingyenes. A vizsgált térség általános iskolai könyvtárainak mindegyikében lehet kölcsönözni, illetve a gyűjteményt helyben használni. A második leggyakoribb szolgáltatás az internet elérhetőség. Ez a könyvtárak több mint felére jellemző. A következő leginkább elterjedt szolgáltatás a régióban a rendezvényszervezés. Negyedik helyen áll a szolgáltatások elterjedtségében a könyvtárközi kölcsönzés, CD, kazetta hallgatása, CD-ROM használata. Alig van könyvtár, ahol szolgáltatásként jelenik meg a faxolás (6,6%), szkennelés (13,3%) és a technikai referensz (13,3%).

A könyvtári szolgáltatások népszerűsítése is a könyvtáros feladata. Tizenegy könyvtáros ezt faliújsággal, plakáttal, poszterrel éri el. Vetélkedőket szerveznek, részt vesznek az iskola életében.

A könyvtáros elfogadottsága a tantestületben

A legtöbb könyvtáros érzi, szükség van a munkájára, kollégái szívesen fordulnak hozzá segítségért, ő is segít a pedagógusoknak.

Összegzés

A kistérség 43 általános iskolája közül 36-ban van könyvtár, harmincnak a vezetője vállalta a kérdőív kitöltését. Két könyvtár a térségben nem az iskola része, de iskolai könyvtári feladatokat is ellát. 15 könyvtár alapterülete 50 négyzetméternél kisebb. Számítógépes munkaállomás(ok)kal és internet hozzáféréssel a legtöbb intézmény rendelkezik, egyéb technikai felszereléssel kisebb hányaduk. A legtöbb könyvtár gyűjteménye nagy részét tankönyvek teszik ki, emellett főként elavult dokumentumokkal rendelkeznek. Egyéb ismerethordozót, időszaki kiadványt alig gyűjtenek. Az iskolai könyvtárak felénél több évi 100.000 forintnál kevesebbet költ gyarapítására, ebben a tankönyvek aránya jelentős. A fölös példányokat nagy részük nem ajánlja föl a könyvtári rendszernek. Három könyvtárban 10 éve nem volt állományellenőrzés. Időszaki kiadványok, más könyvtári dokumentumok alig kölcsönözhetők. Nagy részükben hagyományos cédulakatalógus van, de több könyvtár elkezdett integrált könyvtári rendszert használni. Legnépszerűbb a Szirén, a George és a Szikla. Tárgyszó katalógussal és mutatókkal a vizsgált könyvtárak néhány százaléka rendelkezik. Honlapja egy intézménynek van. A legtöbben tasakos vagy számítógépes kölcsönzési rendszert használnak. A könyvtárosok nagy része felsőfokú végzettségű, hetente 5-40 órát dolgozik a könyvtárban. A legtöbb helyen a könyvtárostanár végzi a használók képzését, évente néhány órában. A nyitva tartás a heti néhány órától a mindennaposig terjed, időpontja igazodik az iskola tanulóinak és pedagógusainak napi időbeosztásához. A könyvtárakban elérhető szolgáltatások csaknem mindenhol ingyenesek, de szűk körűek. A könyvtárosok a szolgáltatásokat leginkább plakátokkal, faliújsággal, rendezvények szervezésével és könyvtárhasználati órák vezetésével népszerűsítik. A könyvtárosok a tantestület megbecsült tagjának érzik magukat.

Az „Iskolai könyvtári stratégia 2006” című dokumentum iskolai könyvtári jövőképe: „Az iskolai könyvtár az információs társadalomba, a tudástársadalomba vezető út eszközbeli és módszertani alapfeltétele […] Az iskolai könyvtár a tanulás-tanítás folyamatának információs központja. Segítségével az információs műveltség birtokába juttatható valamennyi felhasználója […] Az iskolai könyvtár a forrásalapú, hatékony tanulási technikák elsajátításának műhelye és tantárgyközi gyakorló terepe, az élethosszig tartó tanulásra felkészítés érdekében […] Az iskolai könyvtár új munkaformákat és új pedagógiai módszereket involváló tanulási környezet, mely az esélyteremtésben és a szocializációs folyamatokban egyaránt fontos szerepet tölt be.”¹ Hosszú út áll előttünk, amíg mindez megvalósul.