Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit!
Engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam! Gór Katalin vagyok, az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskolán végeztem magyar-művelődésszervező szakon. A múlt tanévben szereztem diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar kiegészítő szakon. Kilencedik éve tanítok magyar nyelvet és irodalmat 10–14 éves diákok számára. Örömmel teszek eleget ennek a felkérésnek, hiszen pályám kezdetén hat éven keresztül iskolai könyvtárosként dolgoztam, s e munka miatt az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a könyvtár szakot is elvégeztem.
Előadásom címe: Hogyan szerettessük meg József Attila költészetét? A címválasztást nyugodtan dicsérhetem, hisz nem tőlem származik. Két kulcsszót tartalmaz: hogyan és megszerettetni.
A szeretet József Attila költészetének is egyik kulcsfogalma, de minket most a tanítás-tanulás folyamatával kapcsolatban érdekel a kifejezés. Magától értetődik, hogy amihez érzelmileg kötődünk, amit szeretünk, azzal szívesebben foglalatoskodunk, azzal többet törődünk, arra jobban odafigyelünk. Ezt a hatalmas, mozgósító energiát kell a pedagógusnak az irodalom tanításában és tanulásában felhasználnia. (S ha ráadásul engem is szeret a diák...)
A másik kulcsfogalom a hogyan. Sok esetben ez okoz gondot: azért nem sikeres az óra, mert nem találjuk meg a tanítási helyzetnek és a diákoknak is megfelelő módszert. A következő néhány percben arra vállalkozom, hogy az irodalomtanításban alkalmazott szemléletemet, az eddig szerzett szerény tapasztalataimat, ötleteimet és módszereimet megosszam Önökkel.
Fontos a tanév eleji tudatos tervezés. Az előző együtt töltött évek tapasztalatai alapján meg kell határoznunk, mely versek kerüljenek terítékre a tanév során. Ehhez jól kell ismerni tanítványainkat, tudnunk kell, mely versek érdekelhetik az osztályt.
Vannak persze kötöttségek, éppen aktuális tantervek, tankönyvek. De ne feledjük: nem tantervet vagy tanmenetet tanítunk, hanem gyerekeket!
Példaként álljon itt a 8. osztályos irodalom tanmenetem József Attila költészetét feldolgozó tematikus egysége:
|
„ÉLTEM – ÉS EBBE MÁS IS BELEHALT MÁR.” |
József Attila |
|
47- 48. |
József Attila pályaképe |
József Attila egyénisége, személyisége Költői világa, költői nyelve Művészetének sajátosságai, újszerűsége Curriculum vitae Önéletrajz |
Egyéni gyűjtőmunka Életrajzi vázlat Dokumentumok bemutatása Szövegértés Szövegalkotás |
49. |
József Attila: Tiszta szívvel |
Műelemzés A vers keletkezéstörténete A lázadás verse Műfaja: helyzetdal A vers szerkezete Stíluseszközök: ismétlés és fokozás Memoriter |
Ismétlés, ismeretbővítés Beszélgetés, vita Ismétlés, felidézés Szerkezeti vázlat Megfigyelés, gyűjtés |
50. |
József Attila istenes versei |
Műelemzés Istenem Nem emel föl József Attila istenképe, annak ellentmondásosságai Érzelmi kettősség A versek keletkezése, hangulata Memoriter |
Versértelmezés Összehasonlítás Beszélgetés, vita Összehasonlítás |
51. |
József Attila: A Dunánál |
Műelemzés Műfaja: óda Szerkezeti felépítés A múlt vállalásának gondolata A külső és belső történet egyesítése Memoriter |
Ismétlés, felidézés Szerkezeti vázlat Egyéni véleménynyilvánítás Magyarázat |
52. |
József Attila: Születésnapomra |
Műelemzés Életrajzi háttér A humor és önirónia megjelenése Játékosság = rímek A tartalom és a forma ellentétes viszonya |
Ismeretbővítés, felidézés Megfigyelés, gyűjtés Megbeszélés |
53. |
Versmondó óra |
A tanult memoriterek számonkérése |
Szóbeli ellenőrzés |
Életrajz
A posztmodern irodalomtanítás elveti a pozitivista szemléletű életrajztanítást, amely az irodalmi művet az életrajz szükséges illusztrációjaként kezeli.
Magam is egyetértek azzal, hogy az irodalmi mű nem egyenlő egy életrajzi ténnyel, eseménnyel. A művet nem degradálhatjuk adattá, ténnyé, mellyel az életrajzot tesszük színesebbé.
A fontosabb életrajzi adatokat viszont meg kell tanítani!
De hogyan?
|
Ősrégi megoldás: az életrajzi órán hangozzanak el versek, versrészletek, melyek a korról, a szituációról, az érzelmi állapotról, a hangulatról árulkodnak. Minden esetben legalább röviden értelmezzük a verset, ne maradjanak félreértések, kétségek diákjainkban. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez jól fejleszti a hallás utáni szövegértés képességét is!) |
|
Érdemes alkalmazni az életrajzi művekből való felolvasást, főleg a középiskolás korosztály esetében. Ez alkalmas arra, hogy a gyerek maga vonja le a következtetést bizonyos élethelyzetek megismerése után. Sőt, érdemes több életrajzi művet megismertetni. Az azonos eseményt leíró részeket vessük össze, vizsgáljuk meg, keressünk egyezéseket és különbözőségeket! Kiváló lehetőség a szövegértés képességének fejlesztésére. Középiskolások esetében a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében akár más-más szemléletű életrajzokat is összehasonlíthatunk. Az önéletrajz műfaji sajátosságait 8. osztályban tanítjuk. József Attila önéletrajzi műve (Curriculum vitae) alapján készíttessünk a diákokkal hagyományos és modern (amerikai típusú) önéletrajzot! Vessük össze a diákok által készített munkákat az irodalmi önéletrajzzal! |
|
Az életrajz mindig szolgáltat sztorit. A gyerekek egy jelentős része a bulvársajtó, a pletykamagazinok, és a televízió hatása alatt áll. Fordítsuk ezt a saját hasznunkra! Csoportmunkában készítsenek újságcikkeket József Attila életével kapcsolatban. Majd a csoportok állítsanak össze egy kiadványt a meglévő cikkek alapján. Előre ki kell osztani a feladatokat: ki szerkeszti az újságot, kik készítenek, gyűjtenek fotókat, ki tervezi meg a kiadvány arculatát, ki válogatja össze a verseket, és így tovább. 8. osztályban a médiaműfajokat (a hír, a kommentár, a tudósítás, a glossza, az interjú, a riport, a hirdetés és az apróhirdetés) részletesen megismerik a magyar nyelvi órákon a diákok, így a számítógéppel szerkesztett kiadvány összeállítása többszörös haszonnal kecsegtet. Felkészültebb, rátermettebb osztályokban akár egy-egy manapság divatos beszélgetős műsor mintájára mi is készíthetünk élő műsort. Megidézhetjük József Attila családtagjait, barátait, szerelmeit, ellenségeit: meséljenek a költőről, mutassák be életét, személyiségét. Erre a szerepjátékra nekünk előre kiosztott feladatokkal kell készülnünk. Sokkal nagyobb élmény, ha videokamera felhasználásával konzervműsort készíthetnek a diákok. Ez lehet életrajzi film, show műsor felvétele, oknyomozó riport. Higgyék el, ha szabad kezet adunk, a legjobb ötleteket a diákok maguk fogják kitalálni és kidolgozni! A diákok életében központi szerepet tölt be a számítógép, az internet. Hagyjuk őket a saját terepükön mozogni! Készítsenek honlapot József Attiláról, az életéről, a költészetéről. Mindezek a tevékenységek óriási felkészülést, utánajárást igényelnek diákjaink részéről is. Jó esetben a könyvtáros kollégákat is boldogítják kéréseikkel: katalógust használnak, polcon keresnek, kézikönyvtárban búvárkodnak, olvasnak. S mennyivel hasznosabb és kellemesebb a számonkérésnek ez a formája, mint az életrajzi dolgozat? A diák rögtön megszeret minket, hisz nem írattunk dolgozatot! Pedig nem sejti, hogy rászedtük: többet dolgozott, így többet tanult, mint ha felelt volna. Az adatok „bemagolása” csak 1 órát vett volna el az életéből, az igényes felkészülés akár napokat is! |
|
Természetesen a hagyományos gyűjtőmunkát sem feledem. A színvonalas életrajzi tablót szorgalmi ötössel jutalmazom minden esetben. A szép és értékes munkák a tanterem falát díszítik. Könnyen megoldható így az osztályterem dekorálása is. |
|
Én magam is készítek faliújságot: megkínálom a gyereket versekkel, képekkel, érdekességekkel. Mintát szeretnék adni számára. Megmutatni, hogy én mit tartok fontosnak, értékesnek. |
Műelemzés
Közös műelemzéseinket a posztmodern irányzatok szellemisége hatja át.
Az olvasás általános modelljében Gadamer (a hermeneutika képviselője) a szöveg befogadóra tett hatására helyezi a hangsúlyt. Úgy véli, a szöveg olvasása az önmegértés jegyében történik, tehát a szöveg az önmegértés, önmegismerés aktusa.
Mivel a saját kérdéseimmel olvasok, és nyitott módon lépek be a szövegbe, így a megértő személyétől és a megértés szituációjától függ minden. A mű értelmezése során a fő kérdés: mit mond nekem a szöveg?
A dekonstrukció nézeteinek képviselője, Derrida megfogalmazásában a nyelv nem csupán közvetítő szerepű, hanem létrehozza a jelentést. Viszont nincs tökéletes jelentés, egy szöveget nem lehet tökéletesen megérteni, vagyis nincs „végső értelem”. Az irodalmi mű nyomok láncolata, ezáltal olvasás közben a keresés részeseivé válunk mi magunk is.
Ezek az új irodalomelméleti irányzatok hogyan jelenhetnek meg a tanítás folyamatában?
|
Olyan műveket kell választanunk, amelyek „üzenete” megérinti a fiatalokat. József Attila problémái közel állnak a gyerekhez: a kiútkeresés, az önazonosság keresése, a szeretet hiánya. |
|
A szépség láttatása, a nyelv kifejező erejének vizsgálata (szóképek és a gondolatok, érzelmek szépsége). |
|
Csak a saját élményeimről, tapasztalataimról beszélek. De ezt a gyerek előtt is vállalom: én ezt gondolom. Nincsenek abszolút igazságok. A gyerek tőlem függetlenül gondolhat mást, de azt bizonyítania kell a szövegből vett idézetekkel. (Ez hosszú évek kemény és következetes munkájával érhető el! Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás munkáját és véleményét!) |
|
A gyereket be kell vonni ebbe a nyomozásba, élvezni fogja a nyomolvasást, nem veszi észre, hogy közben elemez. |
|
A gyerek és az ő gondolatai iránti érdeklődést ki kell mutatni! Figyelni kell rá, és meghálálja a figyelmet! |
|
A versek közötti összefüggések, logikai viszonyok feltárására kell törekedni. |
Szemléletváltásra van szükség: a kezdeményező, munkáltató irodalomtanítás lehet a jövő útja. Hiszek abban, hogy ezen az úton haladva az irodalom örömtantárggyá válhat. S remélem, hogy nemcsak mi, hanem diákjaink is örömüket lelik az irodalmi művek tanulmányozásában.
* Elhangzott a Az IBBY Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesülete és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által szervezett Gondolat – érzelem – zene, Versek gyermekeknek című konferencián 2005. december 7-én.