Balogh Mihály: Magyar Pedagógusok Háza

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum megújulási stratégiája

Tézisek

• Az információs társadalom által megfogalmazott kihívások, új feladatok stratégiai megújulást kívánnak meg az OPKM-től.

• Az intézményt helyzete – erősségeinek, gyengeségeinek, esélyeinek és veszélyeinek analízise nyomán – alkalmasnak mutatja a stratégiai megújulásra, küldetése teljesítésére.

• Küldetése: a neveléstudomány, neveléselmélet és -történet, a pedagógusképzés, -továbbképzés és önképzés számára nyújtandó szolgáltatások teljesítése, a gyűjteményeiben, szolgáltatásaiban és szellemi kapacitásában hordozott értékek komplex, korszerű, felhasználó-orientált prezentálása, hasznosítása – hagyományos értékeiben hordozott örökségére és innovációs képességére egyaránt támaszkodva.

• Jövőképe: a megújuló intézmény a Magyar Pedagógusok Háza - Pedagógiai Információs Központ (PIK) – mint a Hallgatói Információs Központ (HIK) testvér intézménye

• A Ház programjának megvalósításához, az intézmény egészéből kihozható többlet szellemi értékek hasznosításához, a komplex szolgáltatói centrum szerep teljesítéséhez az OPKM-nek korszerű, erős szakkönyvtárként, múzeumként, taneszköz tárként, és kiadóként is kell működnie.

• Az egyes szakterületek egymással harmonizáló szolgáltatásainak hozzáadott szellemi értéke révén lesz a Ház a neveléstudomány és a közoktatás javára szolgál(tat)ó komplex pedagógiai közgyűjtemény és szolgáltató intézmény: információs központ, tartalom-előállító és –szolgáltató központ, szakmai fejlesztési és ellenőrzési központ, képzési, továbbképzési, önképzési és konferenciaközpont, kulturális központ.

• A Ház megnyitásának külső feltételei: az oktatáspolitikai szándék és a hozzá rendelt anyagiak biztosítása, illetve a „Tündérpalota” teljes használatba vétele.

Bevezetés (problémafelvetés)

Az informatikai forradalom korát éljük, a tudásalapú társadalom megvalósulása felé haladunk. Fölértékelődnek az ismeretek és a mögöttes összefüggések, s a belőlük kinövő alkotóképes tudás, fölértékelődik a tudásszerzés szervezett folyamata, a tanulás.

Az új társadalmi kihívásokra válaszoló innovációs folyamatok indultak meg a kultúra, az oktatás világában is. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) életét szintén ezek a folyamatok és hatások formálják. Alkalmazkodni, lépést tartani a változásokkal - nagy, de vállalásra méltó kihívás. Az OPKM értékőrző, áthagyományozó szerepében konzervatív, de szolgáltatásaiban a legkorszerűbb elemek használatával élő közgyűjtemény, ezért bonyolult feladat helyének megtalálása, megtartása a változó világban. E szempontokból kiindulva fogalmazzuk meg az OPKM küldetését, jövőképét, feladatait, miután megvizsgáltuk helyzetét, számba vettük erősségeit és gyengéit, megújulásának esélyeit, s az esélyekre leső veszélyeket.

Helyzetkép

Összetett feladatkörével szinte egyedül áll az OPKM a hazai közgyűjtemények között. A magyar közgyűjteményi (könyvtári és múzeumi) rendszer részeként – szolgáltatásai révén – a közoktatás országos háttérintézménye, több szakintézmény együttélése: pedagógiai könyvtár és tankönyvtár, taneszköz centrum és -bemutatóhely, múzeum, nyomdával rendelkező szakkiadó. Súlyának, szerepének viszont ellentmondanak anyagi lehetőségei, „életkörülményei”.

Erősségek

• 600.000 egységből álló könyvtári és múzeumi gyűjtemény, a közoktatás és neveléstudomány legnagyobb és legteljesebb információs vagyona, s az ezeket közvetítő korszerű szolgáltató rendszer
• intenzív informatikai fejlődés, a kívánalmakkal lépést tartó hardver
• magasan kvalifikált munkatársak, önálló székház
• a könyvtári és múzeumi rendszerben vállalt és teljesített szakmai projektek, úttörő szerep a taneszköz-világban, tartalmilag igényes szakkiadói tevékenység

Esélyek

• szakmai programokban adódó válaszok a pedagógiai innovációs folyamat kihívásaira
• az intézmény adottságaira építő, mind több elemből álló, egyre összetettebb szakmai küldetés, feladatbővítési igények és törekvések a fenntartó részéről
• a szolgáltatások sokoldalú használói igénybe vétele, további minőségi elvárások

Gyengeségek

• szűkös létesítményi adottságok, széttagoltság
• a széttagolt helyzetből adódó torz költségvetési struktúra: többlet költségek az intézmény irányításában, adminisztrációjában és szakmai működésében; a székhely fenntartási költsége az intézményt terheli, míg alapfeladatai ellátásához ingatlanokat bérel; szakmai fejlesztési lehetőségekre csak a saját bevételeiből (pályázatok, nem tervezett támogatások)

Veszélyek

• a torz költségvetési struktúra és a széttagoltsága veszélyezteti az egy helyre tervezett Magyar Pedagógusok Háza megvalósítását
• a fizikai széttagoltság veszélyezteti a viszonylagos önállóság és a magas fokú egység dinamikus egyensúlyára alapozott Magyar Pedagógusok Háza hatékony működését

Küldetés (misszió)

Az OPKM a közoktatás és a neveléstudomány hazai információs központja, országos tudományos szakkönyvtár, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, taneszköz-információs központ és -bemutatóhely, s a pedagógia területén nem hivatásos kiadó. Gyűjteményei a hazai és az európai kultúra kiemelkedő értékei. Értékeiben hordozott öröksége és innovációs képessége igénylik és feltételezik alkalmazkodását a változó világhoz: tradíció és innováció pillérein egyensúlyozva kell építkeznie. Vállalnia kell az információs kor kitüntetett feladatát: nyomtatott gyűjteményeiből megalkotni és folyamatosan bővíteni a szakterület digitális tudásvagyonát. Innovatív szerepében feladata a pedagógus szakmai ismeretek hozzáférésének biztosítása, az ismereteknek a tudás megszerzéséhez szükséges szervezése, rendezése, hozzáadott értékekkel.

A magyar közoktatás alapvető fordulatra készül: az iskola küldetése az önműveléshez nélkülözhetetlen készségek, képességek megalapozása lesz, a felkészítés az élethosszig tartó tanulásra. A holnap iskolájában mást kell tanítani – másképpen. A megújulási folyamat jelentős feladatokat ró a pedagógusképzés, -továbbképzés és -önképzés rendszerére. Ebből a feladatból kívánja kivenni a részét az OPKM a maga eszközeivel, gyűjteményeire épülő szolgáltatásaival. Hogy küldetését teljesíthesse, az értékőrzés és megújulás szerepét betölthesse, ezekhez formált stratégiára, és a stratégia kiteljesítéséhez alkalmas infrastruktúrára van szüksége.

Jövőkép (vízió)

Az OPKM jövőjének záloga, hogyan válaszol a szakmai kihívásokra. A válasznak saját gyűjteményei és szolgáltatásai sokszínűségére kell épülnie, segítségükkel az iskola világa számára hasznosítható szolgáltatásokat kell nyújtania. A jövőjét megnyerni kívánó intézmény őrzi sokféleségét, de a belső különbségek fölé rendeli a mélyükben meghúzódó közös értékeket. Erős hagyományú intézményt álmodunk, amely értékei segítségével képes alkalmazkodni a szakmai kihívásokhoz, újjászervezni magát. Intézményfejlesztési, megújulási stratégiánk, a Magyar Pedagógusok Háza – Pedagógiai Információs Központ program lényege: az intézmény gyűjteményeiben, szolgáltatásaiban és szellemi kapacitásában hordozott értékek komplex, korszerű, felhasználó-orientált prezentálása, hasznosítása.

Hagyomány és megújulás

A Ház programjának megvalósításához, az intézmény egészéből kihozható többlet szellemi értékek hasznosításához, a komplex szolgáltatói centrum szerep teljesítéséhez az OPKM-nek korszerű, erős szakkönyvtárként, múzeumként, taneszköztárként, és kiadóként kell működnie. Ezért készült el a négy szakmai terület fejlesztési programja külön-külön is.

Szakkönyvtár

A pedagógiai szakkönyvtár a tíz legnagyobb hazai gyűjtemény egyike. Jelentős a szerepe az Országos Dokumentumellátó Rendszerben (ODR), a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) alapító tagja. Sikeres pályázatai révén képes tartani élenjáró szakmai színvonalát (NKA, OTKA, NKÖM, OM, IHM stb.) Hazai és külföldi adatbázisaival, szolgáltatásaival reprezentatív szerepet vállal a pedagógus- és az (iskolai)könyvtáros-képzésben, továbbképzésben. Intézményként és munkatársai révén meghatározó a szerepe a könyvtáros szakmai szervezetekben. Hazai és európai szakmai programokban egyaránt részt vesz. Teljesítőképességét rontják az infrastruktúra hiányai, a torz költségvetés és a helyhiány.

A könyvtár fejlesztését meghatározó célok, prioritások:

• az országos könyvtári stratégiai célok (európai integráció, a használók esélyegyenlősége, a regionális ellátás segítése, a könyvtáros életpálya értéknövelése, a mérésekkel kontrollált minőségi teljesítmény elvárása és elismerése)
• a közoktatás stratégiai céljai (a pedagógiai kutatások és az oktatásirányítás információellátása, az élethosszig tartó tanulás szakirodalmi támogatása, a pedagógiai módszertani kultúra megújítását segítő nemzetközi és hazai források feltárása)
• a Magyar Pedagógusok háza koncepció szakkönyvtári fejlesztési céljai (a szakirodalmi dokumentumbázis fejlesztése, az információs szolgáltatási kínálat korszerűsítése (teljesség, naprakészség, pontosság, mélység)
• a használó orientáltság, szolgáltató központúság (minőségbiztosításon alapuló, egységes szolgáltatási rendszer kialakítása), a minőség elve a szolgáltatás tartalma mellett a formájában, a „csomagolásban” is
• az információ középpontba állítása (MPH Internetes Portál)
• a pedagógusképzés- és továbbképzés kiemelt ellátási igénye

Gyermek- és ifjúsági könyvtár, gyermekirodalmi intézet

A mintegy 60000 kötetes állomány ma az alábbi állományrészeket tartalmazza: szépirodalmi munkák, gyermek- és ifjúsági ismeretterjesztő irodalom, gyermek- és ifjúsági időszaki kiadványok (jelenleg a folyóirat-állomány része), gyermekirodalommal foglalkozó szakirodalom (az új gyűjtőköri szabályzat alapján a törzsállományt gyarapítja).

Fejlesztési feladatok:

a gyermek- és ifjúsági könyvtár kialakítása, több egymáshoz kapcsolódó teremből álló, önálló egység létrehozása

• konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások szervezése, információgyűjtés más szervezetek hasonló rendezvényeiről, az olvasók tájékoztatása
• a Gyermekirodalmi Intézet megalakítása, a gyűjtemény szolgáltatása kutatók számára. Az Intézet kapcsolatot tart a gyermekirodalom hazai képviselőivel, feladata a rendezvényszervezés, kutatások, elemzések végzése és összehangolása, nemzetközi kapcsolattartás

Múzeum

A pedagógiai múzeum gyűjti, megőrzi, feldolgozza és reprezentálja az ezeréves magyar iskola történetének dokumentumait. Cél a Magyar Pedagógusok Háza részeként megéledő teljes pedagógiai múzeum, állandó iskolatörténeti kiállítás létrehozása.

Fejlesztendő kulcsterületek:

• teljes körű (preventív prioritású) állományvédelem megvalósítása
• látogatóbarát múzeumi környezet kialakítása

A közoktatás-történeti állandó kiállítás a magyar közoktatás történetére összpontosít. Bevezetője a magyar oktatásügy egész történetét átfogó „képeskönyv”. A fő rész korhűen berendezett, csoportos foglalkozásokra is alkalmas terekből áll (tantermek, szakelőadók, „látványszertárak”, sportudvar stb.) Az „élő múzeum” külsőségeiben hasonlít a régi iskolákra, tartalmában feltárja a magyar oktatás történeti emlékeit, dokumentumait. Az eszközök nagyobb része működőképes és a látogató számára használható (kézbe adható), aktivizáló, élményt nyújtó.

Első feladat az állandó kiállítás tematikájának, korszakolásának, fejezeteinek kidolgozása. E munka alapján folyik a gyűjteményi hiányok pótolása. A kiállítás megvalósításához nélkülözhetetlen az előző fél évszázad tárgyi emlékeinek szisztematikus gyűjtése. A kiállítás előkészítése közben alkalmi, időszaki kiállítások, kamara bemutatók rendezendők, amelyek a jelenlegi szűkös körülmények között vagy külső helyszíneken is megvalósíthatóak, s amelyekhez más intézmények, külső támogató partnerek is megnyerhetőek.

Taneszköz Információs Központ

Kiemelt feladatok: a Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis (META) és a Magyar Taneszköz Etalontár (MATE) működtetése. Az iskolák ellátásának segítése hagyományos és elektronikus, pedagógiai értéket és tartalmat hordozó taneszközökkel, tájékoztatás a taneszközökről. A hagyományos és elektronikus taneszközökkel kapcsolatos elméleti, empirikus kutatási és fejlesztési programok beindítása. Kapcsolódás az európai és nemzetközi taneszköz információs rendszerekhez. Részvétel az OM közoktatási tantervi taneszköz-ajánlásainak, programjainak kidolgozásában, az OKNT Tankönyv és Taneszköz Bizottságának munkájában. A taneszközök értékelésével, minősítésével kapcsolatos tanulmány, és a minősítési jogszabály javaslat kidolgozása, a taneszközök terminológiai kérdéskörének áttekintése. Taneszköz-minősítési rendszer, szakértői adatbázis kialakítása.

• a taneszköz ajánlások, kutatások és felmérések, piaci információk alapján a hiányzó taneszközök fejlesztésére és gyártására vonatkozó javaslat és pályázati rendszer kidolgozása
• a Ház információs rendszerének fejlesztése, hazai és nemzetközi adatbázisok, honlapok csatolása, integrált adatbázis fejlesztése, Taneszköz Portál beépítése a Ház portáljába
• multimédia-fejlesztési, oktatástechnológiai, oktatásinformatikai kutatási pályázatok figyelése, pályázati kiírások kezdeményezése, szakmai támogatása, pályázatok írása

• állandó bemutató, évente hazai és nemzetközi taneszköz kiállítás szervezése a Tündérpalotában, ill. a Hungarodidact-Educatio, a WorldDidac, vagy más fórum keretében
• végleges etalontár és bemutatóterem, nyilvántartási és működési rend kialakítása,

Pedagógiai kiadó

Az OPKM a hazai neveléstörténeti kutatások egyik (nem hivatásos) kiadója. Kiadványai a Tudós tanárok – tanár tudósok, valamint a Mesterek és tanítványok c. sorozatok. A Könyv és Nevelés c. folyóirat az olvasáskultúra, könyvtár-pedagógia szakmai orgánuma. Más szakmai kiadványokat, belső nyomtatványokat is megjelentet, valamint – szabad kapacitása függvényében – bérmunkákat is vállal. A Ház a kiadványait nyomtatott és elektronikus formákban, a tartalmi értékeihez méltó köntösben megjelenítő, biztos piaccal bíró, magas technikai színvonalú, kis teljesítményű, de rugalmasan és dinamikusan működő kiadót (és nyomdát) igényel:

• stabil kiadói költségviszonyokat, arra pedig átgondolt középtávú kiadói stratégiát, továbbá éves kiadói tervet kell építeni. E feladatok gondozója az intézmény Kiadói Tanácsa

• a valós igényeket feltáró piackutatásra, a tervezéstől az értékesítésig ívelő minőségbiztosítási projektre, precíz előkalkulációs rendszerre lesz szükség; javítandó a kiadó és nyomda szervezettsége, biztosítani kell az egyenletes terhelést, az eszközök kihasználását, a szakmailag végiggondolt eszköz-korszerűsítési, hardver- és szoftverfrissítési programot
• a lassú, nehézkes és drága bizományosi rendszer helyett ki kell dolgozni a célzott vásárlói csoportok közvetlen megkeresésére támaszkodó terjesztői, értékesítői programot
• a neveléstörténeti sorozatokat folytatni kell, évente négy-hat munka kiadása indokolt. A Könyv és Nevelésre tartalmi és formai megújulás vár: távolabbi cél a Ház értékeit is közvetítő, magazin jellegű olvasás- és könyvtár-pedagógiai lappá alakítása

A komplex, központi pedagógiai szolgáltató intézmény

A megújuló Ház lényegében három, egymással szerves kapcsolatban álló kulturális szervezet – (szak)könyvtár, múzeum, művelődési központ – funkcióit valósítja meg országos hatáskörrel, egy helyszínen, egy célterület és célközönség, az iskolához, a pedagógiához kötődő használói kör számára. A korszerűen, színvonalasan működő intézményegységek egymással harmonizáló szolgáltatásai „termelhetik ki” azt a hozzáadott szellemi értéket, amelynek révén a Magyar Pedagógusok Háza a neveléstudomány és a közoktatás javára szolgál(tat)ó információs központ, tartalom-előállító és –szolgáltató központ, szakmai fejlesztési és ellenőrzési központ, képzési, továbbképzési, önképzési és konferenciaközpont, valamint kulturális központ szerepű komplex közgyűjtemény és pedagógiai szolgáltató intézmény lesz.

E szerepek révén együtt és egy helyen lesz alkalmas a Ház szakmai információk és tartalmak nyújtására, pedagógus továbbképzések, szakmai rendezvények szervezésére, itt megnézhetők és kipróbálhatók lesznek hagyományos és digitális tananyagok, taneszközök, kulturális programokat találhatnak maguknak a leendő, aktív és volt pedagógusok, illetve azok szervezetei.

A pedagógiai információs központ

A Magyar Pedagógusok Háza a pedagógia információs központja, nem csupán a közoktatásé. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kívánja szolgálni az oktatásügy irányítóit, teoretikusait, gyakorlóit, ügyfeleit és az információ előállításában érdekelt üzleti partnereket. Ennek megfelelően komplex és erősen differenciált szolgáltatási rendszert kell kialakítani és működtetni.

• A szakirodalmi tájékoztatás dokumentumbázisának kialakítása és működtetése:

• Korszerű információs szolgáltatásrendszer felépítése és működtetése.

A tartalom-előállító és -szolgáltató központ

• szakmai információforrások és adatbázisok kereshetővé tétele egységes terminológia alapján, helyben, CD-n és interneten (tematikus portál!)
• további dokumentumtípusokat – elsősorban elektronikus dokumentumokat – kell bevonni a feldolgozási és szolgáltatási rendszerbe.
• újabb adatbázisok szervezése a számítógépen feldolgozott anyagból, bővítésük hálózaton elérhető teljes szövegek címeivel, saját digitalizált szövegek illesztése az adatbázishoz.
• tájékoztatás a szakmai eseményekről, projektekről és innovációkról
• a pedagógiai tárgyszójegyzék folyamatos gondozása, a fogalmak közötti kapcsolatok további részletes kidolgozása révén tezaurusszá átalakítása.

• olvasói munkahelyek kialakítása
• a tartalmi szolgáltatásokat a Magyar Pedagógusok Háza teljes szolgáltatási választékába integrálva kell működtetni.

A szakmai fejlesztési és ellenőrzési központ

Szakkönyvtári szakmai szolgáltatásain túl az OPKM Alapító okiratában rögzítetten ellátja „az Oktatási minisztérium könyvtárfejlesztési stratégiájának kialakítás és végrehajtása során rá háruló szakmai feladatokat”, ezen belül pedig “részt vesz az iskolai és felsőoktatási könyvtárak szakmai követelményeinek és normáinak kidolgozásában.” Az iskolai könyvtári ellátás hatékonyabb működése érdekében nyújtandó szolgáltatások javára elvégzendő feladatok:

• iskolai könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése. A könyvtárhasználó pedagógus továbbképzési projekt kidolgozása
• könyvtári és pedagógiai információs szolgáltatás fenntartása az iskolai könyvtári és információ-szolgáltatási tevékenység szakterületén
• az iskolai könyvtárak állománygyarapítását segítő rendszeres tájékoztatás támogatása
• az iskolai könyvtárakra, az ott folyó tevékenység módszereire vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése, részvétel azok kidolgozásában
• az iskolai könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák, ajánlások kidolgozása. Kutatások megindítása, koordinálása: könyvtári terek, berendezések felszerelések, az informatikai infrastruktúra és annak használata, a könyvtár-pedagógiai professzió képzési tartalma, az információs műveltség megszerzésének és közvetítésének technikái, a kistelepülési iskolai könyvtárak és könyvtárszobák működtetése stb.
• az iskolai könyvtárak és társadalmi környezetük, hátterük közötti kapcsolatok fejlesztése. A terület szakmai szervezeteivel (MKE, IKSZ, KTE, HUNRA, Bod Péter Társaság)
• az országos iskolai könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása, számítógépes iskolai könyvtári adatbázis kialakítása, folyamatos működtetése, gondozása
• (az iskolai) könyvtári szakfelügyelet és a közoktatási szakmai ellenőrzés jogszabályi hátterének, szakmai tartalmának összehangolása.

A képzési, továbbképzési, önképzési és konferenciaközpont

A/ Saját rendezvények

1/ Akkreditált szakmai továbbképzések

• Könyvtárpedagógusoknak, pedagógiai intézeti szakkönyvtárosoknak, könyvtár-pedagógiai módszerrel tanító pedagógusoknak

2/ Tanulási oktatási centrum leendő és gyakorló pedagógusoknak: a Ház gyűjteményeinek megismerése, használata, bemutatók tartása

• Tankönyvellátás, -kiadás, tankönyvbemutatás, tankönyvhasználat (metodika), tankönyvkritika
• Ifjúsági- és gyermekirodalom, könyvkiadás, olvasóvá nevelés, kritika
• Iskolai értesítők, iskola- és oktatástörténeti kutatások
• Taneszközök, a múlt és napjaink taneszközei, működésük, használatuk

3/ Konferenciaközpont: témakörök az intézmény alapító okiratával összhangban

B/ Külső szervezésű rendezvények: az Alapító okiratban meghatározott feladatokkal összhangban lévő képzési, továbbképzési és egyéb szakmai rendezvények.

A kulturális központ

Átfogó cél a Ház kulturális szolgáltató központtá alakítása. Szolgáltatások, foglalkozások kisgyermekeknek, kisdiákoknak

• „Meseház – játszóház”: bábozás, mesemondás, műsoros mesedélutánok, mesefilmek; mozgásos foglalkozások, hagyományos csapatjátékok a történelmi játszó-és sportudvaron. (A gyermekfoglalkozások a kikapcsolódáson túl a gyermekek megőrzését is vállalják, amíg a szülők a Ház szolgáltatásait veszik igénybe.)

Foglalkozások, szolgáltatások diákoknak

• színházi beavatók, drámajáték foglalkozások, tánc-, mozgáskultúra, a társas érintkezés formái, hagyományőrzés. Diákszínjátszó-fesztiválok, iskolai zenekarok bemutatkozása, irodalmi, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó, valamint honismereti pályázatok
• rendhagyó irodalomórák, diákújságíró-szakkör, diákújság szerkesztése, pályázatok, rejtvények, vetélkedők, író - olvasó találkozók, kézműves műhelyek, olvasótáborok

• országos versenyek, vetélkedők fordulóinak, döntőjének megszervezése és lebonyolítása
• különleges csoportok (enyhe testi és/vagy szellemi fogyatékosok, hátrányos helyzetűek) bevonása a Ház mindennapi tevékenységébe, programjaiba.

Foglalkozások, szolgáltatások pedagógusoknak

• Pedagógusklub, nyugdíjas pedagógusok klubja; baráti kör: együttműködés kialakítása a Ház rendszeres látogatóival, használóival

• Ingyenes jogi tanácsadás oktatásügyi vonatkozású kérdésekről; EU kabinet, pályázati információs központ

• Könyvklub, filmklub: "Az iskola jelenségvilága" témájú könyvek, filmek megbeszélése
• Műhely-info-téka: a pedagógusok, ill. a hallgatók segítése az öntevékeny felkészülésben, továbbképzésben, önképzésben, korszerű multimédiás helyiségben
• Közoktatási szakmai szervezetek munkájához az infrastruktúra biztosítása
• Országos szakmai kiállítások, pedagógiai „szakíró-szakolvasó” találkozók, pedagógiai könyvnapok, pedagógiai könyvek, tárgyak örökbefogadási akciója
• Pedagógiai témájú kirándulások szervezése híres iskolavárosokba
• Magyar Pedagógusok Háza Nyílt Napok: speciális, nyitvatartási időn túli bemutatók.

A Ház infrastruktúrája. Aktuális feladatok

A központi információs porta működtetésén túl biztosítani kell az intézmény forgalmasabb pontjain a számítógépes információk hozzáférhetőségét, kisebb információs pultok felállításával. Mindezt egységes információs és tájékoztató rendszer, vizuális jelrendszer, emblematika, design, egységes MPH logo egészítik ki. Egy központi elárusítóhelyen kiadványok, képeslapok, CD-k, ajándéktárgyak vásárolhatók, a büfé-kávézó pedig nemcsak a rendezvényeket, hanem a mindennapi látogatókat is kiszolgálja.

A Ház megvalósításának teljes időszakát átszövi a marketing tevékenység. Megteremtését közügyé kell tenni, pl. egy olyan egyesület (társaság) megszervezésével, amelynek célja a Ház létrehozásának szorgalmazása, segítése, erkölcsi, szakmai, anyagi támogatása. A program gazdaságosabbá teheti a működtetést. Az összetett intézmény egységes gazdasági szervezetként működtetése jó hatásfokon segíti az épület multifunkcionális hasznosítását.

A Ház csak a Tündérpalota birtokba vétele után valósítható meg a maga teljességében, a program szerinti működés alapvető kritériuma a szükséges alapterület megléte. A koncepció megvalósulásához adott a fenntartói szándék, oktatáspolitikai akarat. A Székház birtokba vételéig az intézmény feladata a fölkészülés: a Magyar Pedagógusok Háza koncepcióra épülő részletes fejlesztési stratégia kidolgozása, az épület kiürítéséhez igazodó, több lépcsős megvalósítási terv készítése. A rész-programok közül elkészült már a Ház szakmai indokolással alátámasztott területi igénye, készül az épülethasznosítás konkrét terve (elhelyezési terv!), s a későbbiekben kell elkészíteni az épület rekonstrukciós tervét, illetve a Ház működéséhez szükséges költségvetési és létszám igényt. A program egyes szolgáltatásai már működnek (Magyar Pedagógusok Háza internetes portál.) A különböző rész-projektek készítésével megkezdődött a fölkészülés a Magyar Pedagógusok Háza tényleges működtetésére.

A dokumentum egyes részeinek kidolgozásában közreműködtek az OPKM munkatársai: Ackermanné Kelő Kamilla, Borostyániné Rákóczi Mária, Celler Zsuzsa, Csík Tibor, Dömsödy Andrea, Éger Veronika, Jáki László, Munkácsy Gyula, Nádasi András, Pallos Zsuzsa, Szabóné Gellért Ágnes, Varga Katalin, Varga Kovács Amarilla, Villangó István. Javaslataik segítségével a programot összeállította:

Balogh Mihály

Centre of Hungarian Educators

The author, the director of the National Educational Museum and Library, sums up the long-term plans for the reform of the institution, which he made together with his collegues. These plans mainly focus on the improvement of special services. According to the plans, the reorganized Educational Library
and Museum, and the already functioning Information Centre for school equiment and educational appliences, will be supplemented with an educational information centre, which, its special services would be at the disposal of the Hungarian educators. At the same time the Centre of Hungarian Educators will also fulfilling the duties of training, inservice Training indepedent learnin and of culture.

Haus Ungarischer Pädagogen

Der Autor, Direktor der Nationalbibliothek und Museum für Pädagogik, verfasste einen Plan über die Erneuerungsstrategie des Institutes, in deren Mittelpunkt die Vervollständigung der altherkömmlichen

Bibliotheksdienstleistungen steht. Laut Plan würden das neugestaltete pädagogische Museum und das schon funktionierende Informationszentrum für Lehr- und Lernmittel mit einem Informationszentrum für Pädagogik ergänzt. Das so entstehende Zentrum würde der ungarischen Pädagogengesellschaft mit seiner fachlichen Dienstleistungen zur Verfügung stehen. Gleichzeitig würde das Haus Ungarischer Pädagogen Bildungs-, Weiterbildungs- und Selbstbildungsaufgaben erfüllen.