A vaskos, tűzpiros vászonkötésű kötet első kézbevételekor a laikus szemlélő bizonyára gyanakszik, de legalábbis elcsodálkozik: 623 (apró betűs) oldalon, ugyan mit lehet ennyit írni az ABC-könyvekről! Ha azonban tüzetesen forgatjuk és hosszasan tanulmányozzuk a kötetet, csodálkozásunk csodálatba csap át a kötet átlapozása után. Nemcsak könyv- és művelődéstörténeti, hanem bibliográfiai szempontból is kiemelkedő, páratlanul gazdag összeállítást tartunk a kezünkben.
A bibliográfia szerzője Gisela Teistler nem ismeretlen a tankönyvelméleti kutatók, valamint könyvtárosok körében. Mindenek előtt a Braunschweigi Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet tankönyvtárának vezetőjeként az odalátogató tankönyvkutatókat (így e recenzió íróját is) önzetlen segítőkészségével, nagy szakma–, és helyismeretével segíti a kutatóintézet gazdag tankönyvállományának kezelésében. Az is köztudott róla, hogy szakmai érdeklődésének középpontjában már hosszú ideje a történelmi értékű tankönyvállomány gyűjtése áll. Ezen belül is már évtizedek óta különös figyelmet szentel az ábécéskönyvek szisztematikus feltárására. Több éves kutatómunka eredményeképpen jelent meg 2003 tavaszán ábécéskönyv-katalógusa, amely a német nyelvű ábécéskönyveket a kezdetektől (1487) 1944-ig tekinti át.
A szerző a kötet előszavában beavatja olvasóit a gyűjtőmunka kulisszatitkaiba. Megtudhatjuk, hogy az elemi iskolai olvasókönyveket (ahogy általában az iskolai tankönyveket) nem gyűjtötték szisztematikusan elődeink. A kutatónak ezért először azzal kellett szembesülnie, hogy a nemzeti bibliográfiákon, pedagógiai folyóiratokon, kiadói, kiállítási és aukció katalógusokon, nyomdai könyvregisztereken kívül még számtalan helyet kell felmérnie, ahol nagy eséllyel maradtak fenn feljegyzések e páratlan történeti dokumentumokról. A németországi Kutatási Társaság (Deutsche Forschungs-gemeinde) könyvtártámogatási projektjének pénzügyi segítségével tudta kitágítani a gyűjtés kereteit nemcsak Németországra, hanem azokra az országokra is, ahol német nyelvű írás- és olvasástanítás folyt. Gisela Teistler így jutott el Magyarországra is, ahol felkereste az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, az Országos Pedagógiai Könyvtárat és Múzeumot, valamint a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárát. Ez utóbbi könyvtár vezetőjeként és egyben tankönyvkutatóként volt szerencsém megmutatni Gisela Teistler számára könyvtárunk régi állományát, benne a Klimo-gyűjteményt, amelyben találtunk (ha nem is sok, de) néhány, a korabeli magyarországi német nyelvű iskoláztatásban jellemző ábécés könyvet.
A bibliográfiai adatok bázisát a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet 1500 címe, majd további 240 könyvtár (zömmel Németország, Ausztria, Svájc, Lengyelország, Magyarország, Litvánia, Szlovénia, Horvátország, Románia és még néhány európai ország) címleírása adta. A szerző tudatában van annak, hogy a gyűjtést mind területileg, mind mélységében lehetett volna még folytatni, de biztos abban, hogy lényeges olvasókönyvek nem kerülték el a figyelmét.
A gyűjtőmunka eredménye lenyűgöző. A bibliográfia közel 14.000 fibulát, ábécéskönyvet, olvasókönyvet tartalmaz, közülük 800 darab 1800 előtti nyomtatás, 3600 pedig 1900 előtti. A könyvtáros előtt nyilvánvaló, hogy micsoda óriási munka lehetett a több tízezer, eltérő szabályok szerint, kézzel írt, gyakran olvashatatlan katalóguscédulák és egyéb regiszterek egységes szempontok szerinti adatbevitele, rendszerezése. Ugyancsak nem lehet eléggé dicsérni azt a világos szerkesztői koncepciót, amely ugyanazon kiadónak évente változó kiadásait egy helyen tartalmazza. Az ábécéskönyv-katalógus nemcsak átgondolt gyűjtő-, hanem szerkesztési munka eredménye is. A bibliográfia törzsét a kronologikus felsorolás adja, az első megjelenési évtől kezdve 1944-ig, rámutatva ezzel egy fokozatosan kiépülő ábécéskönyv-genealógiára, és annak szerteágazásaira. Ezt követi egy tíz részből álló regiszter, amely sokszoros visszakeresési lehetőséget nyújt a tankönyvkutató számára. A keresést az alábbi bibliográfiai és egyéb (pl. oktatáselmélet és módszertani) szempontok szerint lehet megtenni.
Szerzők és kiadók
Illusztrátorok és illusztrációik
Címek
Az első megjelenési év utáni kiadások
Kiadási helyek a kiadó megjelölése nélkül
Kiadási helyek a kiadó feltüntetésével
Iskolatípusok
Régiók szerinti rendszerezés
Az olvasástanítás metódusa
Írástípusok
Nemcsak a széles történeti spektrum, hanem e sok szempontú rendezés is azzal a haszonnal járhat, hogy jelen munka nemcsak egy nagyszabású bibliográfiai áttekintés, hanem az olvasástanítás történeti kutatásának valóságos kincsestára. Szinte kimeríthetetlen kutatási témát kínál a nevelés- és iskolatörténet, írástörténet, kiadótörténet, illusztrációtörténet, és általában a tankönyvtörténet művelői számára e bibliográfia. A szerző jól látja (és előszavában fel is hívja rá a figyelmet), hogy az ábécés könyvek 15. századi megjelenését mérföldkőnek tekinthetjük az iskolai írás-, és olvasástanítás történetében. Ezek az ábécéskönyvek hű képet adhatnak a korabeli társadalomról, közgondolkodásról, a vallási, etnikai, faji és nemi sztereotípiákról, előítéletekről, az erkölcsi, a vallási és általában az iskolai nevelés eszközeiről. Ezen kívül az egyes ábécéskönyvek gazdag illusztrációi akár külön-külön, mint művészeti alkotások, és akár mint a tanítási módszerek altényezői is elemzések tárgyát képezhetik. Hiszen a képekkel illusztrált ábécéskönyveknek hármas funkciója van: segíti a bevésést, a betűk memorizálását, megkedvelteti az olvasást, és egyben esztétikai élvezetet is nyújt.
Mivel e munka nemcsak a Németországban kiadott ábécéskönyvekre volt tekintettel, hanem lehetőség szerint mindenre, ami német nyelven jelent meg, ezért jó kutatási feltételeket kínál tankönyvtörténeti összehasonlításokra Németországon belül, de a német területeken kívül is, például azoktól a német kivándorlóktól származó könyvek esetében, amelyek használói évszázadok óta Erdélyben vagy éppen Amerikában éltek.
A kötet utolsó fejezetében pontos listát kaphatunk a felhasznált irodalomról. E fejezet bibliográfia a bibliográfiában, hisz a többévtizedes gyűjtő és kutatómunka számára releváns olvasás és könyvtörténeti irodalom reprezentáns darabjait vette számba a szerző: az általános és szakbibliográfiákat, monográfiákat, újságokat, szakfolyóiratok és egyéb periodikák cikkeit.
Mellékletként színes formátumban 135 ábécéskönyv illusztrációját tekinthetjük meg, amely egyrészt ízelítőt ad a fibulák címlapjainak sokféleségéből, másrészt betekintést enged az olvasási gyakorlatok vizuális segédanyagába is. Az illusztrációk történeti felvonultatása meggyőzően láttatja, hogy az idő múlásával a grafikai ábrák egyre kifinomultabbá váltak, s néhol nem nehéz felismernünk az aktuális politikai befolyás nyomait a tipográfiai jellegzetességekben.
Összegezve elmondhatjuk, hogy egy hatalmas kutatási munka teljes körű, szorgos alapossággal véghezvitt rendszerezését kaptuk meg Gisela Teistler Fibel-Findbuch-ja révén. Jól átgondolt, messzemenően kidolgozott ábécéskönyv-katalógusát hézagpótló tudományos munkának tekinthetjük, amelyet haszonnal forgathat szakember és laikus egyaránt. A tanárképzésben résztvevő oktatók, szakdolgozat készítő hallgatóik, szakvizsgára készülő pedagógusok, könyvtárak bibliográfusai, de mindenek előtt tankönyvkutatók kaphatnak ötleteket, impulzusokat, új témafelvetéseket az olvasókönyvek bibliográfiájának áttanulmányozása kapcsán.
/Gisela Teistler: Deutschsprachige Fibeln von den Anfängen bis 1944. Eine Bibliographie. Osnabrück, H.Th. Wenner, 2033. 623 oldal, 135 címlap illusztráció, 32 színes kép/