Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Balogh Mihály főigazgató kezdeményezésére felvette 2003. évi munkatervébe egy országos konferencia rendezését, ami kifejezetten iskolai könyvtárosoknak szól az aktuális témákról, problémákról. A program tervezését, ötletek, helyszínek keresését már márciusban megkezdtük.
Mint ahogyan a felhívásban is olvasható volt: „Az OPKM a konferenciasorozattal fórumot kíván biztosítani az ország könyvtárostanárainak, iskolai könyvtárosainak iskolatípustól, fenntartótól, végzettségtől, munkakörtől, egyesületi tagságtól függetlenül. Szeretné elősegíteni és támogatni az iskolai könyvtárak működését, egymás közti és más szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartását, együttműködését szakmapolitikai és gyakorlati kérdésekben.”1 Szándékaink szerint – kis túlzással – minden iskolai könyvtárost szerettünk volna meghívni és résztvevőként üdvözölni. Ezért bár az OPKM-nek van egy díszterme, mégis a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium színháztermét választottuk, számítva arra, hogy valóban nagy érdeklődés lesz a hiánypótló rendezvény iránt. Így kicsit megijedtünk, hogy a jelentkezési határidőre csak éppen hogy százan jelezték részvételi szándékukat. De az idő mégiscsak minket és a problémák létét igazolta, mert 2003. június 26-án reggelig 216-an jelentkeztek. Ami jelentősnek mondható, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a résztvevők 77%-a nem a fővárosból, hanem vidékről érkezett.
Néhány pontosabb adat a konferenciáról, mely annak sikerességét mutatja: A konferencia programját olvasva 216 zömmel iskolai könyvtáros gondolta úgy, hogy érdemes eljönnie és meghallgatnia az előadókat.
2003. június 26-án 196 fő regisztrálta magát a helyszínen, akik közül többen nem is jelentkeztek előzetesen. Így az előadókkal, a rendezőkkel, az OPKM és a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium munkatársaival együtt kb. 230-an vettünk részt ezen a jelentős országos szakmai eseményen.
Így bizonyítottnak tekintjük azt, hogy ilyen típusú rendezvényekre, melyek eddig hiányoztak az iskolai könyvtári szakmából, szükség van. Ezért terveink szerint minden tanév végén szeretnénk megrendezni ezt a konferenciát, hogy a problémák felszínre kerüljenek és megpróbáljunk azokra közösen, majd a rendezvény után pedig intézményi keretek közt megoldást találni. Mivel a szakmát nem szeretnénk megosztani, a jövőt úgy képzeljük, hogy azokban az években, amikor a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) Nyári Akadémiát tart, akkor az OPKM nem szervez önálló konferenciát, hanem csatlakozik a KTE szakmai programjaihoz.
Mint már említettük, célunk a konferenciasorozattal többek közt az, hogy az iskolai könyvtárak működését és más szervezetekkel való együttműködését elősegítsük. Az első rendezvény kifejezetten ezekre a problémákra koncentrált, amiatt, hogy az iskolai könyvtárak pár éve abban a nem feltétlenül előnyös helyzetben vannak, hogy könyvtárszakmailag, pedagógiailag és a fenntartást tekintve két külön szervezettel és irányítással működő minisztériumhoz tartoznak. Így a konferencia főcíméül A közoktatás könyvtárügye címet választottuk, felhívva a figyelmet arra, hogy a közoktatási rendszerben működik egy iskolai könyvtári „alrendszer”, aminek sajátos igényei és problémái vannak. Ezek a sajátosságok mind a közoktatási rendszerben, mind a könyvtári rendszerben okoznak gondokat az iskolai könyvtárügynek és azon belül is főleg a gyakorló iskolai könyvtárosoknak. Szeretnénk, hogy a következő tanévet úgy kezdhessék könyvtárosaink, hogy ahhoz kellő információt, szakmai segítséget és reményt kapjanak.
Sipos János az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára bemutatta az új közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásait, melyek sok pontban az iskolai könyvtárakat is érintik. Ezek megvalósítására pedig költségvetési és pályázati forrásokat is ajánlott. Kenyér Katalin a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Könyvtári Osztályának képviseletében bemutatta a Könyvtári stratégiát, és kiemelte annak megvalósításában az iskolai könyvtárak szerepét. Ösztönzően provokatív előadásában a minőség biztosítására és a könyvtáros szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Az előadások után a résztvevők kaptak hozzászólási, kérdezési lehetőséget, amivel többen éltek is.
A délutáni program Dán Krisztina előadásával kezdődött, aki bemutatta a NAT felülbírálatot és összehasonlította a NAT-ot és a leendő NAT2-őt a könyvtárhasználat megjelenése szempontjából. A délután további része már a szolgáltatásokról szólt. Ezek sorát Varga Zsuzsanna, a KTE elnöke kezdte, aki a Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetsége megbízásából bemutatta az iskolai könyvtáraknak szóló szakmai szolgáltatási lehetőségeket. Majd a figyelmet konkrét intézmények bemutatására tereltük. A sort az OPKM szolgáltatásainak és készülő honlapjának bemutatásával kezdtük, majd egy kerekasztal-beszélgetés keretében szót kapott a Könyvtárellátó Kht., a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete, a KTE, a Sulinet Programiroda és a Könyvtári Intézet.
Mivel nem volt jelen az ország összes iskolai könyvtárosa A Könyv és Nevelés ezen és következő számában közlünk többet az előadások közül és a hírrovatban is megosztunk Önökkel néhány hasznos információt.
A konferencián kiosztott kérdőívek közül csak 21 érkezett vissza az OPKM-be, de mi azokat is komolyan vettük és feldolgoztuk. Az információhiányt és a nehézségek sokaságát az is mutatja, hogy a résztvevők 10%-a által megfogalmazott problémák és kérések száma is sok.
A kérdőívek tanulsága szerint a többség „kőkemény szakmaiságot” szakmai információkat és kapcsolatteremtési lehetőségeket várt a konferenciától. Sokak voltak kíváncsiak a minisztériumok iskolai könyvtárképére és terveire is. Az egytől-egyig pozitív visszajelzést adó kérdőívek és saját tapasztalataink szerint ezt tudtuk is nyújtani, ami mindenképpen a folytatásra ösztönzi az OPKM-et.
A kérdőíven rákérdeztünk arra is, hogy mely problémákkal kapcsolatban szeretnének a kollégák mihamarabb iránymutatást kapni, hogy a 2003/2004-es tanévben könnyebben, pontosabban végezhessék a munkájukat. A válaszadók több mint egy harmada kiemelt problémaként kezeli a tartós tankönyvek, az ingyenes tankönyvek beszerzésének, nyilvántartásának, kezelésének módját. Sajnálatos módon még mindig sok helyen probléma a könyvtáros-tanár alkalmazása és a nyitva tartás megszervezése.
A kérdőíven pedig már javaslatot is kaptunk egy témakör konferenciaszintű feldolgozására. A résztvevő észrevétele teljesen jogos. A szakma sokféle szereplőjét megszólaltattuk, de kimaradt egy, a gyakorlat szempontjából nagy jelentőségű szereplő az önkormányzat. Így a későbbiekben a kapcsolatot velük is keresni fogjuk, hogy a tervek megvalósulásának útját is követhessük.
A konferencia programja a Könyv és Nevelés előző számában olvasható.
Jegyzet:
1 Könyvtárostanárok első országos konferenciája. = Köznevelés, 2003. 19. sz. 21. p.