Varga Erika: Észrevételek, gondolatok, az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanításához használható taneszközökről

A magyar tankönyvpiac az elmúlt évtizedben rendkívül sokszínűvé vált. A korábbi „egy tankönyves” tanítást a szabad tankönyvválasztás váltotta fel. A közoktatási törvény alapján az európai országok többségéhez hasonlóan a pedagógust munkakörénél fogva Magyarországon is megilleti a tankönyvválasztás joga. Egyes országokban azonban nem is a jogi szabályozást tekintik fontosnak, hanem a pedagógusok felkészítését a helyes tankönyvválasztásra.

Azt gondolom Magyarországon a tankönyvek ugrásszerű megnövekedésével párhuzamosan nem sikerült a pedagógusokat felelősségteljes választásra is felkészíteni. Teljes tájékozatlanság uralkodott az iskolákban, ahol – sajnos gyakran még ma is – nem szakmai indokok alapján, hanem az erősebb rábeszélés alapján döntenek a tankönyvrendelésről. Az erőszakosabb ügynök, esetleg némi vásárlási kedvezményt ajánlva, meg tudja győzni a tantestületet arról, hogy helyesen dönt, ha az általa képviselt kiadótól rendeli meg tankönyveit.

A felsőoktatási intézmények tantervébe is csak lassan épült be azon ismeretanyag, amely képessé teheti a pedagógust a tankönyv választásával kapcsolatos felelősségteljes döntésre, illetve a meglévő tankönyv kritikus használatára.

A tanítóképző főiskolák tantervében tantárgypedagógiai tárgyak kínálnak lehetőséget a tankönyv-választás elveinek megismertetésére. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy csak ismertetheti az elveket, hiszen az évről évre változó, átdolgozott vagy új elemmel bővülő eszközök megismertetésére nem vállalkozhat a szakmódszertant tanító kolléga. Sem a könyvtárosnak, sem a szakmódszertant tanítónak nem könnyű figyelemmel kísérni a tankönyvpiac változásait.

Öt kiadó magyar nyelv és irodalom tanításához használható tankönyvcsaládját tanulmányoztam át. Ezek a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Dinasztia Kiadó, a ROMI – SULI Kiadó, az Apáczai Kiadó és a Mozaik Kiadó. Néhány fontos észrevételt fogalmazok meg a tapasztaltakról.

Először a megjelent taneszközök megnevezéséről szólok, amit tekinthetünk a továbbiakban tankönyvi műfajoknak.

A hagyományos értelemben használatos tankönyvek; olvasókönyvek és nyelvtankönyvek mellett megtalálható a munkáltató tankönyv, a munkatankönyv és a gyakorlókönyv megjelölés is.

A munkáltató tankönyvek didaktikai szempontból a munkáltatás számos lehetőségét kínálják. A munkáltatásra inspiráló feladatsor megjelenhet magában a tankönyvben, esetleg a hozzá tartozó munkáltató modulokban is. Lényeges sajátosságuk a munkáltató tankönyveknek, hogy a feladatmegoldást irányító szövegeket megjelenítik, de a feladatmegoldáshoz már segédeszközre van szükség.

Nem így van ez a munkatankönyveknél. Ezen taneszköz sajátossága az, hogy a munkáltatás magában a tankönyvben valósul meg. Így a gazdaságos tankönyvhasználat megkérdőjeleződhet. (Napjainkban számos kritikai észrevétel fogalmazódik meg ezzel kapcsolatosan.) A Mozaik Kiadó taneszközei között nyelvtanból és fogalmazásból is ezzel a műfajjal találkozhatunk.

Olvashatjuk még a gyakorlókönyv megnevezést is, szintén a Mozaik Kiadónál. A tankönyvben munkáltatás történik a munkatankönyvhöz hasonlóan, ezért megkérdőjeleződhet a műfaji megnevezés helyessége.

A következő táblázat a kiegészítő taneszközök változatos megnevezését mutatja. A táblázat alapján megfigyelhetjük, hogy a kiegészítő taneszközök műfaji szempontból sokkal változatosabb képet mutatnak a tankönyveknél. Néhány észrevétel.

Elsőként egy teljesen új műfaji megnevezésre hívom fel a figyelmet, ez pedig az integrált feladatfüzet. A Szavak útján, Szövegek földjén címhez kapcsolja a Dinasztia Kiadó az integrált feladatfüzet megnevezésű taneszközt. Az anyanyelv integrált voltát tekintve teljesen logikus és követendő minta lehet ez a modul. A figyelmesebb áttekintés után azonban megállapíthatjuk, hogy a várt sokszínű gyakorlatanyag nem jelenik meg a taneszközben. Sok esetben csupán kérdések megválaszolását kéri a tanulóktól. Nincs elég a tanulók önálló munkáját segítő feladatból, a meglévők döntő többsége pedig nem igényel kreativitást. A gondolat, az integrált fejlesztés kitűnő, hasznos tanulási eszköz lehet, de feltétlenül változatosabb feladatsort igényel.

A Mozaik Kiadó Beszéd, olvasás és Beszéd, olvasás fogalmazás munkafüzetei hasonló törekvést mutatnak. Mind a négy osztályban megtalálhatók, de a címben nem jelenik meg az előbbi integrált megnevezést. Az anyanyelvi részterületek fejlesztésére egy taneszközben jelenítik meg feladataikat. Logikájukban a Dinasztia integrált feladatfüzetéhez hasonlíthatók.

A Nemzeti Kiadó valamennyi részterület fejlesztéséhez külön taneszközt kínál, és a hagyományos munkafüzet megnevezést alkalmazza.

Legváltozatosabb a segédeszközök műfaji megjelölése az Apáczai és a ROMI-SULI Kiadónál. A sokszínű megnevezés természetesen sokféle segédeszközt is takar. Itt feladatfüzetek, olvasógyakorlatok, munkalapok, kisbetűs, nagybetűs írásfüzetek, gyakorlófüzetek, munkafüzetek stb. egyaránt megtalálhatók.

Kérdésként vetődhetnek fel a következők:

• A diák tudja-e követni a taneszközváltást?

• Nem lehetne-e áttekinthetőbbé tenni a kisegítő taneszközök megnevezését?

• Módszertani szempontból nem okoz-e nehézséget a meglévők áttekintése, tudatos használata?

A kiegészítő modulok közül még a feladatfüzetet emelem ki. A szövegek feldolgozásához, általános és speciális képességek fejlesztéshez használható feladatsorokat kínálnak ezek a taneszközök. Ha a munkafüzettel összehasonlítjuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ez a modul csak feladatsorokat tartalmaz, és nincs lehetőség a feladatmegoldásra. A gyakorlatok utasításai alapján külön füzetben dolgozhatnak a kisdiákok. Megtörik ez a következetesség, amikor az tapasztalható, hogy a feladatfüzetben is megoldhatnak egy-egy feladatot a tanulók. Példa erre A világ csodáihoz készült feladatfüzet. Vagy a taneszköz megnevezése, vagy a tervezett munkáltatás így nem következetes.

A kisegítő taneszközök megnevezésével kapcsolatban feltétlenül átgondolást igényelnek a következők:

1. A műfaji sajátosságok következetesebb megjelenítése, a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Így a munkafüzetben végezzenek a tanulók feladatmegoldást, de a feladatfüzet megnevezés valóban feladatsort kínáljon, és ne munkáltasson. A feladatfüzet megoldásaihoz használjanak külön füzetet. Amennyiben munkáltatni kívánunk a taneszközben, akkor alkalmazzuk a hagyományos munkafüzet megnevezést.

    

2. A nehezen átlátható kisegítő taneszközök lehetőség szerint kerüljenek összevonásra, legyenek könnyebben áttekinthetők. Az íráshoz használatos sokfajta taneszköz igényelné ezt az átalakítást.

Észrevételek a tankönyvek szerkezeti, tartalmi és formai sajátosságairól.

Az olvasókönyvek szerkezeti sajátosságai:

Az első osztályos olvasókönyvek felépítése az olvasástanítás folyamatát követi, így előkészítő, hang és betű asszociatív kapcsolatát építő betűtanítási szakasz és gyakorló szakasz különíthető el. A fejezetek terjedelme, az arányok mutatnak különbözőséget az egyes olvasókönyvekben.

A 2. 3. 4. osztály tankönyvében többnyire az évszakok változásához kapcsolódnak a szövegek. A témakörök számát tekintve is különbözőek. 5-től 14-ig terjed a témakörök száma. Azonos a tankönyvekben, hogy jól tagoltan, arányaiban elfogadhatóan rendeződnek a témakörök. Az olvasókönyvek szerkezete módszertani átgondoltságról vall.

Meglehetősen ritka az előszóval, beköszöntő gondolatokkal induló olvasókönyv, pedig a taneszköz sajátosságaival, elvárásaival kedvet ébresztene a felhasználóban. Jó példát láthatunk a német nyelvű Bücherwurm c. tankönyv hangulatos előszavában. Motiválja a tanulókat, és egy jó hangulatú munkavégzést indít el. A ROMI-SULI Kiadó olvasókönyvében találkozhatunk a témakörök bevezetésénél a felnőttekhez szóló levéllel.

Az olvasókönyvek tartalmi vizsgálatából csak néhány problémát említek.

Az olvasókönyvek nagy része koherens a Kerettantervvel. Nem mondható el ez az Elsős, a Másodikos, a Harmadikos és a Negyedikes olvasókönyvről, a ROMI-SULI Kiadó olvasókönyvei nem fedik le teljességgel a tantervi követelményeket. Témakörök, tananyagtartalmak és az ezekhez kapcsolódó tevékenységformák hiányoznak a taneszközből.

Valamennyi tankönyv hasonlóan gondolkodik a képek szerepéről. A család, a közvetlen környezet bemutatása mellett fontos szerepet kapnak a kifejezőképesség fejlesztésében.

A tankönyvek megjelenített szöveganyaga metodikailag segíti a szövegelemzés algoritmusának megtanítását, annak fokozatos önállósítását. A szövegek témájukat tekintve sokszínűek, lehetőséget teremtenek a közvetlen környezet megismerésére. A szépirodalmi szövegek válogatása igényes, széles merítésű, klasszikus és kortárs alkotók művei is megtalálhatók.

Kiemelendő a Mesék az ABCházból és a Kerek egy esztendő c. könyvek a Mozaik Kiadótól, ahol sajátos módon a lírai alkotások száma – az eddigi gyakorlattól eltérően - meghaladja a prózai alkotásokét. Örvendetes a versek megszaporodása, mivel a korábbi olvasókönyvek lírai anyaga meglehetősen szegényes volt.

A megjelenített mesék reprezentálják a műfajt. Néhány pontatlanság azonban található. A Ludas Matyi eredetileg nem magyar népmese, az említett mesetípusok pedig nem azonos csoportosítás eredményei.

A Mozaik Kiadó harmadik osztálytól nagyobb számban jeleníti meg az ismerettartalmú szövegeket, mintegy a tantárgyi tanulás előkészítése céljából.

Az Olvasóiskola a ROMI-SULI gondozásában jelent meg, és dokumentumszövegei kiváló lehetőséget biztosítanak a gyors, tájékozódó olvasásra. Ez a szövegtípus segíti a mindennapi életben való eligazodást. Ennek ellenére kevés tankönyv jeleníti meg következetesen ezt a szövegfajtát.

A vizsgált olvasókönyvek mindegyikéhez tartozik kisegítő taneszköz munkafüzet, olvasásfüzet, feladatfüzet, anyanyelvi gyakorlófüzet, integrált feladatfüzet vagy munkalap. Sokfajta megnevezéssel ugyan, de feladatsoraikkal segítve a szövegfeldolgozást és a képességfejlesztést. Nem mindenütt lehetünk azonban elégedettek a feladatsorok minőségével.

Az olvasókönyvekben erősítik a tudományos megalapozottságot a korrekt hivatkozások. A Nemzeti Kiadó olvasókönyveiben tapasztalható ez, de a Dinasztia Kiadó több helyen a közölt versrészletnél nem jeleníti meg a szerző nevét. Erről csak a tartalomjegyzékben lehet tájékozódni. Egyszerűbb, könnyebben követhető lenne, jobban rögzítenék a tanulók, ha a vers mellett olvashatnák a költő nevét.

Az eredeti szövegek és a csonkított változatok megjelenítése fontos szempont az irodalomtanítás megalapozásánál. Esetenként találkozhatunk a tankönyvekben csonkított szövegváltozatokkal. (Például a Nemzeti Kiadónál több helyen is előfordul.)

Az első osztályos olvasókönyvek tartalmi sajátosságaiból az előkészítő időszakot emelem ki. Mindegyik tankönyvben megtalálható az előkészítés, de különböző terjedelemben. A feladattípusok mennyisége és változatossága segíti a tanító munkáját. Az én ábécém (Apáczai Kiadó) a hangok helyét jelölteti nagy számú gyakorlatban, az Ábécés olvasókönyvben (Nemzeti Kiadó) koronggal kell jelölni azt a képet, ahol szerepel az adott hang. A ROMI-SULI tankönyvében összekötés, karikázás, színezés jelenti a legfőbb tevékenységet a keresett hang felismerésénél. A Mesék csodái és olvasókönyv (Dinasztia Kiadó) kevés feladatot tartalmaz. Leggyakoribb tevékenység az átírás, a rajzolás, és a helyes légzés gyakorlása. A hangokra bontást tapssal kísérteti, holott a gyakorlat ezt a szótagokra bontásnál alkalmazza. Hiányzik az analitikus-szintetikus gyakorlatok megfelelő mennyisége. Kezdő tanító számára különösen gondot jelent, de a tapasztalt kolléga is sok időt tölthet újabb gyakorlatok gyűjtésével.

Az eseményképeket többnyire lehetőségként kínálják az olvasókönyvek a beszéd fejlesztéséhez, valamint a hangtanításhoz. A Dinasztia Kiadó olvasókönyvének képei kevés cselekvést tartalmaznak, ezért nehéz róluk mondatokat alkotni.

Néhány gondolat az olvasókönyvek formai jellemzőiről!

A címlapot, a borítót tekintve esztétikus külsővel jelentek meg a taneszközök. Mindegyik könyv színes, négyszínnyomású. A Nemzeti és a Mozaik Kiadó illusztrációi modernek, tetszetősek, fejlesztik a tanulók vizuális kultúráját. Deák Ferenc borítói és illusztrációi magas esztétikai értéket képviselnek. Megjelenik a fénykép-illusztráció is.

A Mesék csodái és olvasókönyv képanyaga nem szerencsés. Sok a felismerhetetlen ábra.

A ROMI-SULI könyveinek képanyaga és színhasználata is javítást igényelne. Néhol a képanyag túl zsúfolt, a színek és formák harsányak.

Gondosan megtervezett tipográfia jellemzi az Apáczai Kiadó olvasókönyveit.

Mintaként lapozhatunk bele a német nyelvű Bücherwurm c. olvasókönyvbe, kép-és színanyaga például szolgálhat.

Összességében a hazai olvasókönyvek formai sajátosságairól megállapíthatjuk, hogy képeik használhatósága és esztétikuma nem mindenütt kifogástalan.

Mit figyelhetünk meg a nyelvtankönyvekben?

A nyelvtankönyvek szerkezetét a tanítandó leíró nyelvtani ismeret optimális elrendezése adja. Szakmailag megalapozott, pontos ismeretanyagot rögzítenek. A Mozaik Kiadó a helyesírás gyakorlására külön taneszközt használ, Írjunk szépen, helyesen Sünivel! c. gyakorlókönyvet. A fogalmak meghatározásai lényegre törőek, következetesek.

Nem tesz eleget a funkcionális nyelvszemléletnek az Apáczai Kiadó nyelvtankönyve valamennyi alsós osztályban. Mintaként tekinthetünk a német nyelvtankönyvek funkcionális nyelvszemléletére. Minden osztályban kiemelt fontosságot tulajdonítanak a nyelvhasználat fejlesztésének. Életszerű szituációteremtéssel gyakoroltatják be a tanítandó ismeretet. Meghatározások, szabályok csak kis számban, néhány tankönyvben pedig egyáltalán nem kerültek a nyelvtankönyvekbe.

A ROMI- SULI negyedik osztályos munkafüzetének két kötete nem fedi le a tantervi anyagot. Változatos, kreatív feladatai ellenére nem valósul meg a Kerettantervi koherencia.

A Dinasztia Kiadó nyelvtankönyvei érdekes szemléleti anyag felhasználásával készültek, de kevés feladat jelenik meg az új ismeret elemzésére. Aránytalanság tapasztalható a 3. és 4. osztály tananyagában. Rendkívül jó gondolat az Álljunk meg egy szóra! Feladatok szerepeltetése. Hasznosak, hiszen valós nyelvhasználati és helyesírási problémák fogalmazódnak meg bennük. Következetlen a 2. osztályos tankönyvben a felkiáltó mondat felismerése, hiszen még nem is tanulták.

A Nemzeti Kiadó nyelvtankönyveiben a legújabb kutatás eredményei alapján használja a terminus technicusokat. Gondolok itt az előhangzó megnevezésre, a toldalékhoz kapcsoltan jeleníti meg a szóelemekre bontáskor. A nyelvi illemtan szerepeltetésével lehetőséget teremt a nyelvhasználat szabályainak megismertetésére. A tankönyvekben megjelenő kísérő szemléltetés, mindenütt segíti a rendszerépítést.

A kiadók a tankönyvek megnevezésével, címével az egységes megjelenést, a folytonosságot, az egységességet sugallják. (Édes anyanyelvünk, Anyanyelvünk világa, Anyanyelvünk, Nyelvtan és helyesírás, Anyanyelv 2. 3. 4. osztályosoknak.)

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a fogalmazás tanításához is találhatunk minden kiadónál taneszközt. Feladatgyűjtemény, munkafüzet, munkalapok, munkatankönyv megnevezéssel is találkozhatunk. A Mozaik Kiadó munkatankönyve új megnevezés és sajátos elképzelés, hiszen 2. osztálytól 4. osztályig, majd 4-6. osztályig fogja össze a fogalmazástechnikai ismeretanyag előkészítését és megtanítását. Következetesen jelenítik meg benne a felhasznált forrásmunkákat is.

A Nemzeti Kiadó Fogalmazási kalauzának szókincstára, valamint a frazémák megjelenítése sokat segít a kifejezőképesség fejlesztésében, a választékos fogalmazásban.

A ROMI-SULI Fogalmazási munkalapjainak feladattípusai mintaértékűek. A tanulók kreatív képességeinek fejlesztése mellett alapozzák a felső tagozatos ismeretanyagot.

Az Apáczai Kiadó Fogalmazási munkafüzetének előszavát jó gondolatnak ítélem, amelyben a felhasználó figyelmébe ajánlja a taneszköz leglényegesebb sajátosságait.

A munkafüzetek formailag tetszetősek, a fokozatosság és szemléletesség elvét alkalmazva valósítják meg az új ismeret tanítását.

A Dinasztia Kiadó feladatfüzetei tartalmukban kapcsolódnak az olvasó-és nyelvtankönyvhöz. Az ismeretek alkalmazásához és a differenciáláshoz azonban nem tartalmaznak elegendő feladatot. Hiányolhatjuk az elbeszélés tanításánál a rendkívül hasznos képsorokat. A negyedik osztályos feladatfüzet megnevezés megkérdőjelezhető, hiszen többnyire szemléleti anyagot tartalmaz feladatok helyett.

Összességében a fogalmazás tanításához használható tanulási segédletekről elmondható, hogy a tantervi követelmények figyelembevételével készültek.

A taneszközök használatához tanítói segédletekre is szükség van. Igénylik ezt a kezdő tanítók, de hasznos a gyakorló pedagógusoknak is. Hiányoznak az új kiadású kézikönyvek, tanmenetek a Dinasztia Kiadó és a ROMI-SULI Kiadó tankönyvcsaládjából. Teljességet mutat e tekintetben az Apáczai Kiadó, aki kézikönyveket, útmutatókat, tanmenetjavaslatokat, óravázlatokat is kínál. A Mozaik Kiadó is megjelentetett kézikönyveket, tanmenetjavaslatokat. Szerencsés elképzelésnek ítélem a kiadók azon törekvését, hogy azonos szerző, vagy szerzők készítik el az alsó négy osztály számára a taneszközöket. Egységes koncepciót. Ez az egész alsós tananyagra való rálátást teszi lehetővé. Még szerencsésebb elképzelés, ha hatodik osztályig történik meg a tananyag áttekintése.

Összegzésül elmondható, hogy az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanításához használható tankönyvekben van már megfelelő választék. A verseny erősödésével egyre inkább minőségi mutatók kerülnek előtérbe. Bízunk abban is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás rendje ugyancsak a minőség javulásában jelent előrelépést.

A tankönyvek szakértésével foglalkozók és a szakmódszertanokat oktatók szakmai előadások, speciális képzések, továbbképzések keretében tudják megismertetni a tankönyvválasztás elveit. Akkor várható felelősségteljes döntés és kritikus tankönyvhasználat, ha a felsőoktatásban és a működő gyakorlatban is lehetőséget teremtünk a tankönyvkínálat elemző megismerésére.

Irodalom:

Karlovitz János: Az iskolai tankönyvválasztásról. = Új Pedagógiai Szemle, 2001/1. Karlovitz János: Tankönyvtípusok, tankönyvmodellek. = Új Pedagógiai Szemle, 2001. sz. 1. p. Müller András: A tankönyvpiac alakulásának főbb tendenciái. = Új Pedagógiai Szemle, 2001. sz. 1. p.

Remarks and Thoughts on the Teaching Aids, you can use to teach Hungarian language and literature on the elementary classroom

As a result of the changes of the Hungarian Society became the textbookmarket manifold. According to the law of public education teachers can choose any textbook they want. The Authorin thinks disquieting, that theachers are not enough prepared for this responsible task. In order to assist them with choose professional, she analyses the textbooks published by five bigger publishing houses.

Bemerkungen und Gedanken über die Lehrmitteln der Sprache- und Literaturunterricht in den unteren Klassen der Grundschule