„Tudományos képzettség a szellemi látókört
kibővíti, gondolatgazdagságot nyújt, előítéletektől és hiábavalóságoktól megszabadít, magas emberi méltóságra emel.”
Veres Pálné
Veres Pálné (1815–1895) a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya. Korán elvesztette szüleit, így gyermekkorában nem kaphatott megfelelő oktatást. Csak saját akaratából tanulhatott. Minden érdekelte: a kultúra, a földrajz, történelem, a politika, az irodalom, a művészetek, ezért sokat olvasott, sokat tanult, képezte magát, mindent pótolni akart. Egyetlen leányának a legjobb nevelést akarta adni. Ezért kezdett foglalkozni a pedagógiával, Rousseau és Pestalozzi elveivel. Madách Imre 1864-ben tartott akadémiai székfoglaló beszéde adta az utolsó lökést, hogy a nők oktatásával behatóbban és intenzívebben kezdjen foglalkozni. Első lépésként közzétette Felhívás a nők érdekében c. tanulmányát a Hon című lapban.
Javaslatára ült össze 1867 májusában a magyar nők egy csoportja, hogy a nők képzésének ügyében egyesületet hozzanak létre. Munkájuk eredményeként jött létre 1868. március 23-án az Országos Nőképző Egyesület, jelszavuk: „Haladjunk!” Célkitűzésük a leányok, nők tanulásának segítése volt. Az első évkönyvben írták: „Egyesülésünk főindoka: A nőnevelés hiányain segíteni s a vagyontalan nők számára önfentartási módok előmozditásán munkálni. ... a nőnek is szükséges közhasznú ismeretek alapos megszerzése, értelmének s itélő tehetségének nagyobbmérvű fejlesztése, ... hogy az életben reá váró sokoldalú feladatnak, – mint gyermekei műlegvalódibb nevelője, háztartásának vezetője és gyakran mint özvegy, gyermekeinek egyedüli fenntartója – kellő és czélszerű szellemi kiképeztetés által megfelelni képesitve legyen.”1 Ezért alapították iskolájukat, az Országos Nőképző Egyesület tanintézetét, mely 1869. október 17-én nyílt meg egy osztállyal és 12 tanulóval. Az első igazgató Gyulai Pál volt.
Az iskola könyvtáráról az első értesülést Baráth Ferenc Az Országos Nőképző-Egylet története ... c. könyvéből ismerjük. „Magán ajándékozás folytán egy intézeti könyvtár és ásványgyűjtemény alapja vettetik meg.”2 Veres Pálné javaslatára és ösztönzésére az 1871/72. tanévben megalakult az önképző kör. „A körnek tagjai egy-egy forint tagdijt fizettek, mely könyvekre és folyóiratokra fordíttatván, ezáltal az önképző kör könyvtárának alapja vettetett meg.”3
Az iskola könyvtárának történetét nehéz követni, mert az iskola értesítői nagyon kevés adatot közölnek, ezek is főleg az ajándékozott könyvekre vonatkoznak. A könyvtári életről, a kölcsönzés módjáról, számáról semmit sem tudunk. Időrendben áttekintve lássuk például az alábbi összeállítást:
ONE évkönyv 1876/77.: „Az egylet tan- és nevelőintézetének gyüjteményei a következők: két könyvtár, melyek közül egyik az önképzőköré,”4 a másik valószínű tanári könyvtár.
ONE tanintézetének értesítője 1878/79.: „Az intézet tulajdonát tevő gyüjtemények és könyvtárak az elmúlt évben is gyarapodtak valamivel...”5 „Az önképzőkörnek [...] évek óta van egy kis könyvtára is, mely évről-évre gyarapodik részint ajándékozás, részint vétel útján.” Felsorolja a művek szerzőit és az ajándékozókat. „Jelenleg a könyvtár áll 198 műből, 210 kötet.”6
1879/80. „Gr. Teleky Sándorné, ki az egylet könyvtárát 10 db becses könyvvel gazdagította, és Bogisich Mihály belv. káplány ur, ki A cath. egyház zenetörténete czimű művével ... megajándékozta az egyesület könyvtárát. Szabó Szentpáli Janka, ki ujabb Növérek czimű regényéből 20 példányt felajánlott.”7 A tanév értesítője az intézet könyvtára gyarapodásaként említi a fentieket azzal a különbséggel, hogy Bogisich: A keresztény egyház ősi zenéje c. művet nevezi meg.8 Az önképzőkör „a tagdíjakból befolyt pénzösszeg nagy részét […] könyvvásárlásokra forditotta, s ez által [...] gazdagodott [...] állott 174 műből, 267 kötetben.”9 Miután az önképzőkör tagjai a polgári iskola és a felsőbb osztályok növendékei lehettek – e tanévben 35 tag volt – a többi kb. 80 tanuló vajon mit olvasott?
1896-ban jön létre Magyarország első leánygimnáziuma, az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziuma – a Veres Pálné Gimnázium elődje – miután Wlassics Gyula miniszter megnyitotta az egyetemet a nők előtt. Első kurátora Beöthy Zsolt, első igazgatója Pályi Sándor volt. Az 1896/97. tanévben I. és V. osztályban kezdtek tanítani. Könyvtárról nem találunk információt az értesítőben.
Az 1897/98. tanév értesítőjében a könyvtárról nagyon keveset, más gyűjteményekről sokkal többet közölnek. „Köszönettel kell megemlékeznünk az adományokról, a melyek szépen gyarapították ... könyvtárunkat.” A Földművelési Minisztérium „átengedte tanári könyvtárunknak Magyarország földmívelése 1896-ban czímű művét. A [...] Földtani Intézet kiadványait” – ennyi a tanári könyvtárról. Viszont egy újabb könyvtártípus keletkezik az úgynevezett „segítő könyvtár”, „mely szerény viszonyok között élő tanulókat tankönyvekkel lásson el.” A szervezéssel dr. Tóth Rezső tanárt bízták meg.10
Az 1898/99. tanévi értesítőben hálás köszönetüket fejezik ki az adományozóknak: „Wodianer Arthur úr (Lampel Róbert cég) [...] a Magyar Könyvtár 100 válogatott füzete”, valamint a növendékeknek – nevüket felsorolják – akik a kisegítő könyvtár részére ajánlották fel könyveiket. A segítő könyvtárról írták, hogy Tóth Rezső dr. kezelte, a tanév végén 24 féle műből állt 106 kötetben és tíz tanulót látott el 33 könyvvel.11 A tanári könyvtár őre csak így röviden „könyvtárnok” – Pap Ferencz dr. r. tanár volt.
A következő tanévben is hosszabban foglalkoztak a segítő könyvtárral, miközben az ifjúsági és tanári könyvtárról semmit sem tudunk. Ez évben is Pap Ferencz dr. a könyvtárnok.12
A tanári könyvtár őre az 1900/01. tanévben ismét Pap Károly dr.13 E tanévben érettségizett először az országban 24 leány.
1901/02.: az önképzőkör, a „Vörösmarty-kör” könyvtáráról megtudhatjuk, hogy ebben a tanévben „A kör könyvtára a tavalyi évhez képest nagy gyarapodást tüntet fel. A könyveket Marczali Erzsébet VIII. o. t., buzgó könyvtárosunk kezelte a szerint, a mint a vezetőtanára különböző osztályok számára kijelölte a kiadható olvasmányokat. A könyvtárba első sorban olyan kiváló művek kerültek, melyek az ifjuság rendelkezésére álló tanári könyvtárból hiányzanak. A könyvtár 208 művének jegyzéke a következő:”14 És itt következik a könyvek felsorolása minden rendszer nélkül, kezdve Vörösmarty összes műveivel, majd Kisfaludy Károly összes művei, Gyulai: Vázlatok ..., Eötvös József: Gondolatok és így tovább. A felsorolás végén három folyóirat: A Tanulók Lapja, Mathematikai lapok és Képes folyóirat 1900-1902. évf. Ez az első hosszabb tudósítás az egyik könyvtárfajtáról, az önképzőkör könyvtáráról.
Az 1902/03. tanévben is megköszönik az adományokat és innen szerezhetünk értesülést az ifjúsági könyvtár gyarapodásáról, mert a Vallás és Közokt. Miniszter „megküldötte az ifjusági könyvtár számára Mocsári Béláné Keleti utazás című művét.” (A könyv ma is megtalálható két példányban könyvtárunkban.) „Tóth Rezső dr., tanártestületünk tagja, 50 ifjusági irattal járult hozzá az ifjusági könyvtár felszereléséhez.” E tanévben kapunk először részletes tájékoztatást a tanári könyvtár állapotáról: „A tanári könyvtárban van 951 mű 1056 kötettel. Az ez évi gyarapodásból esik: a) a magyar filologiára 19 drb; b) a hazai és külföldi remekirókra 15 drb; c) az eszthetikára és művészettörténetre 9; d) a classica filologiára 21 drb; e) a hazai és külföldi történelemre 17 drb; f) a természetrajzra 24; g) a fizikára 6; h) a mathematikára 4, összesen 115 mű 132 kötettel. Külön gyüjteményt alkottunk a tanári könyvtárban az iskolai kézikönyvekből.”15
Dr. Tóth Rezső, leánygimnáziumunk tanára úgy is mint a Népiskolai Könyvtárakat Intéző Bizottság előadója A magyar ifjusági irodalom s a népiskolai ifjusági könyvtárak címmel 72 oldalas könyvet jelentetett meg. A mű első részében az ifjúsági irodalommal foglalkozik, külön fejezetben a „leányolvasmányok”-kal. A második rész Könyvjegyzék a népiskolai ifjusági könyvtárak számára, és végül a harmadik rész a könyvtárak kezeléséről szól a minisztériumi rendeletet alapul véve és minden könyvtári munkafolyamatot részletesen kidolgozva, mintákkal illusztrálva. Érdekes lenne tudni, hogy ez a könyv mennyiben befolyásolta, segítette iskolánk könyvtárosának munkáját, aki ezekben az években az iskola tanára volt, és „társadalmi munkában” végezte a könyvtárosi teendőket.
Tehát a tanintézetnek és a leánygimnáziumnak is volt tanári, ifjúsági könyvtára, segítő könyvtára, és az önképzőkör is külön könyvtárral rendelkezett. A későbbi években már külön fejezetet kap a tanévi értesítőben a „könyvtárak gyarapodása”, ahol külön felsorolják a vétel, külön az ajándék útján beszerzett műveket, illetve a folyóiratok címét. Tanári könyvtár cím alatt: „Könyvtárszaporulat 1910–1911. iskolai évben: 115 mű 130 kötetben.” „Az ifjúsági könyvtár beszerzésére és kötésére összesen 100 korona fordíttatott. A gyarapodás 38 mű 44 kötetben. Az osztálykönyvtárakat az osztályfőnökök, illetve az egyes osztályok tanulókönyvtárosai kezelték.”
Az 1915/16 iskolai évben az ONE Veres Pálné leányiskolájának (ez az új neve a tanintézetnek) már csak a hat osztályú felsőbb leányiskolája és leánygimnáziuma működik, a többi iskolafajtát megszüntették. A könyvtárak állományáról az értesítő 62. illetve a 114. oldalán közlik az adatokat. A leánygimnáziumi tanári könyvtár „álladéka” 2488 kötet, az ifjúsági könyvtár „álladéka” 1466 mű 1501 kötetben.16
Az 1917/18. tanévben nem jelent meg értesítő, a következő években ugyan megjelentek újra az értesítők, de a könyvtárakat meg sem említik. Az 1925/26. évi értesítőben több év távlatából kapunk tájékoztatást a könyvtárakról. „Az intézet fenntartó hatóságának rendelkezése értelmében a tanári könyvtár anyaga újból leltároztatott. ... jelenlegi állapota 2050 mű, ... 31 folyóirat 321 kötetben.”17 Az ifjúsági könyvtár állománya 1213 kötet.
Dr. Neményi Imre a Vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára nyugdíjasként az 1920-as évek közepétől az iskola kurátora. (Felesége dr. Neményi Imréné többekkel együtt az ONE alelnöke.) Neményi már a század elején foglalkozott az ifjúsági, iskolai könyvtárakkal. (1902-ben jelent meg e témában írt könyve Ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgálatában 346 p.) Jó lenne tudni, vajon iskolánk könyvtáraira volt-e befolyása, fordított-e gondot külön is rájuk?
Az 1943/44. tanév évkönyvében a VI. fejezet szól a könyvtárakról és szertárakról. Beszámol a tanári könyvtár (2910 db + 43 féle folyóirat 442 köt.), az ifjúsági könyvtár (1800 mű, kölcsönzések száma 1785), a segítőkönyvtár (2973 db tankönyv) és a Vörösmarty önképzőkör könyvtára (1371 mű – 445 kölcsönzés) helyzetéről.18
Az iskola épületében és a könyvtárak állományában nagy kárt tett a II. világháború. Az 1944/45. tanévről szóló évkönyvben a következőket írja az igazgatónő Dr. Haitsch Ilona: „Ostrom után azonnal hozzá kezdtünk a romeltakarításhoz. ... Az iskola könyvtárai és szertárai természetesen megszenvedték az ostromot. ... Kielégítő a helyzet a könyvtárakban, ahol általában csak 10% a veszteség.”19
1945/46. „Megtörtént a VKM rendelkezése értelmében a fasiszta könyvek kiselejtezése, s a könyvtár állománya a tanév végén volt 2923 mű [...] A könyvtár forgalma ezévben megindult ujból.” A segítő könyvtárról és az ifjúsági könyvtárról is kapunk információt.20 1946/47-ben már részletes tájékoztatást kapunk valamennyi könyvtárfajta állományáról, gyarapodásáról, munkájáról.
1949-ben államosították az iskolát. A könyvtárakról egészen 1960-as évekig nincs adatunk. (Évkönyv sem jelent meg ezekben az években.) Az 1961/62. tanévi évkönyvből (ez az első 1946/47 óta) megtudjuk, hogy 1961 decemberétől függetlenített könyvtáros kezeli a tanári és ifjúsági könyvtárat. Ez utóbbi állománya 2500 kötet. A könyvek jó része „elavult [...] felfrissitése most folyik. A könyvtáros megujitotta a kölcsönzés módját.”21
Könyvtári élet az 1989/90-es tanévben c. cikk tudósít arról, hogy két főfoglalkozású könyvtáros kezeli a könyvtárat. Az állomány 26 ezer kötet, melynek negyede 1945 előtti kiadás. „A korábban szétszórtan elhelyezett régi könyvek is polcra kerültek – szakrend, illetve betűrend szerint beosztva [...] folyik e könyvek feldolgozása”, ezt egy nyugdíjas, részfoglalkozású könyvtáros végezte. A tanévben folytatódott a könyvtárbemutató órák hagyománya.22
Az iskola fennállásának 125. évében kiadott évkönyv az 1993/94. iskolai évről számol be. A könyvtár életéről részletes beszámolót találunk a 33–34. oldalon. A legfontosabbak: évi 1000-2000 kötetes gyarapodás, az állomány katalogizálása. Az iskola tanárai, diákjai 28 ezer kötet könyvből és negyvenféle folyóiratból válogathattak. Megkezdték a hanganyagok gyűjtését. Folytatják a könyvtári órákat, és a különféle országos versenyeket. Így például a Bod Péter könyvtárhasználati versenyt is ebben az iskolában rendezték.23
Az egységes könyvtár, mely a tanári és az ifjúsági könyvtár megmaradt állományrészeit, sőt az önképzőkör egyes köteteit is magába foglalta, az 1980-as években keletkezett. Az teljes állomány bibliográfiai leírása és feltárása az 1990-es évek közepére készült el „hagyományos” formában: betűrendes szerzői és cím, szak- és sorozati katalógussal. 1996-ban vásárolta meg az iskola a Szirén számítógépes programot és adatbázist. Az adatbázis ugyan csak 1975-től tartalmazza a könyvek bibliográfiai leírását, de 2000-ig az állományban levő valamennyi könyv bekerült az adatbázisba. Ennek segítségével történik ma már a könyvtári munka minden fázisa a beszerzéstől, a kölcsönzésen át az állományellenőrzésig, selejtezésig. (Szirén-21 Integrált könyvtári rendszer)
Az iskola könyvtára jelenleg három önálló helyiségben működik. Az egyik teremben szabadpolcon található az állomány 1950 után kiadott nagyobb része, melyből tanár, diák kedvére válogathat, kölcsönözhet. A középső kisebb teremben folyik a kölcsönzés és tájékoztatás. A harmadik helyiség az olvasóterem, kézikönyvtárral. Itt könyvespolccal leválasztva még tanári kutatóasztalunk is van. A falakat az iskola korai éveiből származó fényképek díszítik.
Az iskolai könyvtár több külön kezelt és tárolt részre oszlik: muzeális dokumentumok, Veres Pálné különgyűjtemény (ebbe tartozik minden Veres Pálnéval kapcsolatos könyv, az iskola történetével kapcsolatos dokumentumok, a volt és jelenlegi tanárok és neves diákok által írt könyvek, cikkek, levelek, tablók, képek, stb.). Az AV dokumentumok és az olvasótermi kézikönyvek csak helyben használhatók, illetve olvashatók.
Az iskolai könyvtár működése igazodik a tanév tanítási napjaihoz, tehát a szünetekben zárva tart. Heti nyitvatartási ideje 34 óra.
A számítógépes nyilvántartás rögzíti a kölcsönző nevét és a kikölcsönzött mű leltári számát, szerzőjét, címét, valamint a kölcsönzési határidőt. Egy-egy tanulónál hat könyv lehet egyszerre. A kölcsönzés csak a tanévben lehetséges. Tanárok korlátlanul kölcsönözhetnek.
A tantervben rögzítettek szerint a könyvtárostanárok minden évben tartanak az új osztályoknak könyvtárismertető órákat. A kerettantervben évfolyamonként 4 könyvtárhasználati óra szerepel. Ezen kívül a szaktanárok a tanulócsoportok, osztályok, szakkörök részére rendszeresen tartanak órákat a könyvtárban. E foglalkozások, szakórák megtartásához a könyvtárostanárok szakmai segítséget nyújtanak. Ugyancsak a szaktanárokkal egyeztetve ismertetik a kézikönyvtárat, megtanítják a jegyzetelés technikáját, az irodalomkeresést, bibliográfia összeállítását, stb.
A tájékoztató munkában, az iskola oktató munkájának támogatásában igen fontosnak tartottuk a jól szervezett s feltárt kézikönyvtárat. Ezért 10-15 éve – sokszor máshonnan „átcsoportosított” anyagi forrásokat igénybe véve – folyik a gondos, folyamatos szerzeményezés. Ennek eredményeképpen mára 2200 kötetes, az összes tudományág régi és új lexikonjait, enciklopédiáit, összefoglaló műveit felölelő kézikönyvtári állományunk van.
Az 1990-es évek középétől 2 hatosztályos és 2 négyosztályos gimnáziumi évfolyamunk van. A „kicsik” – 13-14 évesek – megjelenése új feladatokat jelentett a könyvtárnak, így ennek a korosztálynak szóló ifjúsági irodalom beszerzését tette szükségessé.
Az iskola vezetése az elmúlt fél évtizedben az anyagi és technikai feltételek biztosításával lehetővé tette a modern és gazdag iskolai könyvtár működését.
Minden évben egy-egy tanuló részt vesz és helyezést ér el a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen.
Elkészült a Schola Orbis magyar iskolatörténeti számítógépes adattár, mely a kezdetektől az 1947-ig, az államosításig tartalmazza az iskola történetét, az iskolaévek eseményeit (60 oldal), a tanárok életrajzát (263 oldal), a neves diákok életrajzát (72 oldal). Erről készült 20 képpel illusztrálva CD is 2000-ben. Ezt folytattuk és kiegészítettük, így jelenleg 2000-ig tartalmazza az adatokat az iskolatörténeti számítógépes adattár.
Mint fentebb írtuk, 2001 januárjában a teljes könyvtári állomány megtalálható volt a Szirén adatbázisban. Így rögtön elkezdtük az esedékes állomány-ellenőrzést annak rendje-módja szerint. Végül az elvesztett, sérült, hiányos, megrongált, agyonolvasott, korszerűtlen, elavult műveket selejteztük.
Néhány statisztikai adat a 2001/02. iskolai évből:
Az állomány 31245 kötet, gyarapodás 957 darab, ebből tankönyv 192 kötet, elektronikus dokumentum hang- és videokazetta. 36 db., periodika: 28.
Könyvtárhasználat: helyben olvasás 5600 kötet, kölcsönzések száma 6200.
Olvasók száma 675.
1 A Nőképző-Egylet évkönyve 1868/69. Pest, Rudnyánszky, 1869. 1–2. p.
2 Baráth Ferenc: Az Országos Nőképző-Egylet története és tanintézetének statisztikai kimutatása. B.F. Bp., 1878. 12. p.
3 Baráth: i. m. 65. p.
4 Az Országos Nőképző-Egylet évkönyve 1876/77. és 1877/78. évekről. Bp., 1879. 14. p.
5 Az ONE évkönyve 1878–79. és 1879/80. évekről. Bp., 1881. 5. p.
6 Az ONE tanintézetének értesítője az 1878/79. tanévről. 30. p.
7 I. m. 19. p.
8 I. m. 6. p.
9 I. m. 30. p.
10 Az ONE Nőképző-Egyesület leánygymnasiumának évi értesítője az 1898–99. tanévről. 10–11. p.
11 Az ONE Nőképző-Egyesület leánygymnasiumának évi értesítője az 1898–99. tanévről. 14–15. p.
12 Az ONE leánygymnasiumának évi értesítője az 1899–1900. tanévről.
13 Az ONE leánygymnasiumának értesítője az 1900–1901. iskolai évről. 25–26. p.
14 Az ONE leángymnasiumának értesítője az 1901–1902. iskolai évről. 39–41. p.
15 Az ONE leánygymnasiumának értesítője az 1902–1903. iskolai évről. 31–32. p.
16 Az ONE Veres Pálnál leányiskolájának … értesítője az 1915–1916. iskolai évről.
17 Az ONE budapesti Veres Pálné leánygimnáziumának értesítője az 1925–26. iskolai évről. 19. p.
18 Az ONE budapesti Veres Pálné leánygimnáziumának évkönyve az 1943–44. iskolai évről.
19 Az ONE budapesti Veres Pálné leánygimnáziumának évkönyve az 1944–45. iskolai évről.
20 Az ONE budapesti Veres Pálné leánygimnáziumának évkönyve az 1945–46. iskolai évről.
21 A budapesti V. ker. áll. Veres Pálné Ált. Leánygimnázium évkönyve az 1961/62. iskolai évről. 59. p.
22 Veres Pálné Gimnázium évkönyve 1989/1990. 168. p.
23 Veres Pálné Gimnázium évkönyve 1993–1994.
Baráth Ferenc (összeáll.): Az Országos Nőképző-Egylet története és tanintézetének statisztikai kimutatása. Bp. 1878.
Az Országos Nőképző-Egyesület évkönyve … 1868/69. – 1912/13. Bp.
Az Országos Nőképző-Egylet tanintézetének értesítője … 1878/79. – 1915/16.
Az Országos Nőképző-Egyesület leánygymnasiumának értesítője/évkönye … 1896/97. – 1946/47.
Veres Pálné Gimnázium évkönyve 1961/62. – 1972/73., 1989/90., 1993/94.