E sorok olvasói biztosan unásig ismerik a szakmai és közéleti kommunikációban egyre nagyobb szerepet kapó szomorú ténymegállapítást: a mai gyerekek nem olvasnak. A televízió, az internet, a számítógépes játékok elvonják figyelmüket és érdeklődésüket a könyvektől, s mivel az olvasás alapvető technikáját is csak nehezen és alacsony színvonalon sajátítják el, felnőtt korban egyre nehezebbé (reménytelenebbé) válik visszatalálásuk a Gutenberg-galaxisba. A probléma gyökerei nyilvánvalóan az általános iskolában érhetők tetten, s talán a változtatás, javítás lehetőségei is itt a legnagyobbak.
Tudományosan bizonyított tény, hogy „az olvasástanítási módszer kiválasztása, a tanító és az iskola jellemzői mellett a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, a családi háttér és a település típusa igen fontos, sokszor az előzőeknél fontosabb szerepet játszik”1 a gyerekek olvasási képességeinek, szokásainak kialakulásában.
Különösen égetőek tehát ezek a gondok azokban a gyermekközösségekben, ahol sem az olvasásnak, sem a komplex műveltségnek nincsenek családi hagyományai, ahol az iskola a szinte egyedüli műveltséget közvetítő intézmény. Ilyenek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű települések, kerületek iskolái, például a Józsefvároséi.
Szintén közhely (de igaz), hogy a magyar pedagógusok – és ennek következtében a gyerekek – tantárgyakban és nem műveltségterületekben gondolkoznak, a tantárgyi koncentráció sokszor csak a tanmenetek kötelező hasábja, semmint pedagógiai hitvallás és evidencia.
„Józsefváros az utóbbi évek gazdasági hanyatlása következtében Budapest lecsúszó, slumosodó kerületei közé tartozik. A lakosság összetétele heterogén, a konszolidált Tisztviselőtelepen élők valamint a gettósodó Középső-Józsefvárosban lakók a két szélsőséget jelentik a lakosság összetételében.”2 – olvashatjuk Józsefváros Oktatási Stratégiai Koncepciójában. Éppen ezért az oktatást stratégiai ágazatként kezeli a kerület, önkormányzati, intézményi, pedagógusi szinten egyaránt. „Az iskola nyújthatja azt a konvertibilis tudást, amivel ki lehet lépni a munkaerőpiacra. Az iskola nyújthatja azt a szocializációs közeget, amiben a különböző társadalmi körülmények közül jövő gyerekek megtanulnak élni lehetőségeikkel, és megtanulnak kommunikálni…. Az iskola az utolsó lehetőség, amivel meg lehet állítani a kerületben elég látványosan megmutatkozó folyamatot, az alul levők leszakadását, és meg lehet talán ezt a folyamatot fordítani.”3
Az elkötelezett pedagógiai munkának két nagyon látványos területe van a kerületi oktatásban. Az egyik a Józsefvárosi Minőségbiztosítási és –ellenőrzési Rendszer működtetése, amely természet- illetve társadalomismereti komplex méréseket is tartalmaz,4 a másik pedig a számtalan kerületi, fővárosi és országos szintű iskolaközi program, vetélkedő.5
Hagyomány a kerületben az ún. komplex versenyek megrendezése a felső tagozaton, amely általában egy-egy író és munkássága köré szerveződő több fordulós, művészettörténeti, történelmi, irodalomtörténeti, zenetörténeti témájú, egész tanévet kitöltő versenysorozat. Példának hozható a közelmúltból – a teljesség igénye nélkül – a kerületi kötődésű nagyjainknak emléket állító Mikszáth- vagy Benedek Elek-verseny, vagy a millennium tiszteletére szervezett, Gárdonyi A láthatatlan ember c. regényéhez kapcsolódó vetélkedő.
A 2002/2003-as tanév kiemelkedő a józsefvárosi iskolák életében, hiszen a VIII. kerület 2002-ben ünnepelte fennállásának 225. évfordulóját. Minden iskola igyekezett kivenni a részét az ünnepi év eseményeiből. A Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola két kerületi rendezvénnyel tisztelgett szűkebb pátriájának jubileuma előtt: novemberben 225 perces kosárlabda és focifesztivált,6 októbertől márciusig pedig komplex vetélkedőt szervezett. A verseny témája a több szempontból is helyi érdekeltségű Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye volt.
A regény több szempontból alkalmasnak tűnt a feldolgozásra:
Az ötödik osztályokban általában kötelező olvasmány, tehát feltételezhető, hogy minden gyerek ismeri. Megítélésem szerint azon – sajnos ritka – kötelező olvasmányok közé tartozik, melyeket a megfelelő korban adunk a gyerekek kezébe, irodalomtanári tapasztalatom azt mutatja, hogy általában értik és értékelik a regényt a 10-11 évesek.
Ez a korosztály ideális alanya a játékos tanulmányi versenyeknek. Ők azok, akiknek „alapvető tevékenysége a tágabb értelemben vett tanulás, de hasonlóan fontos marad a korábbi életkorok egyik meghatározó tevékenysége: a játék. 10-11 évesen, tehát az 5-6. osztályosoknál a játék a tanulás része is, és egyben kiegészíti azt.”7
Molnár Ferenc a kerület szülötte, a József krt. 68-ban született, 1905-től a József krt. 83-ban lakott, ennek a háznak a falán emléktábla is van. A kerülettel kapcsolatos írása még az Éhes város 1901-ből.
A regény nagyrészt a Józsefvárosban játszódik, helyszínei a józsefvárosi gyerekek életének mindennapi terei.
A tanév elején forgatták a kerületben a Pál utcai fiúk című olasz filmet, ami a közfigyelmet a regényre irányította. (Akkor még nem tudhattuk, hogy a filmes feldolgozás milyen értelmezési és ízlésviták témája lesz pár hónap múlva…)
A 2001/2002-es tanév végén az iskola igazgatója, Gyöngy Józsefné a fenti programokkal hivatalosan is jelentkezett a kerület jubileumi rendezvénysorozatára. A Pál utcai fiúk nyomában vetélkedősorozat megszervezésének és lebonyolításának iskolai felelőse Bordi Zsuzsanna osztálytanító illetve Szontagh Pál magyar-történelem szakos tanár lettek. Még a tanév végén elkészült az anyaggyűjtés, így 2002/2003-ban megkezdődhetett az operatív munkavégzés.
A versenyt a kerület általános iskoláiba járó 5. osztályos tanulók ötfős csapatai számára hirdettük meg. A verseny három írásbeli fordulóból és egy szóbeli döntőből állt.
A versenyre 5 iskola (Jókai Mór Általános Iskola, Losonci téri Általános Iskola, Németh László Angol-Testnevelés Tagozatos Általános Iskola, Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskola, Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola) 16 csapata nevezett.
Az írásbeli fordulók
Az 1 forduló feladata:
Két rajzos illusztráció készítése Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényéhez.
Az egyik illusztráció a mellékelt szövegrészlethez kapcsolódjon, a másik egy választott regényrészlethez. A választott regényrészlet fénymásolatát az illusztrációval együtt be kell küldeni!
Technika: szabadon választott.
Méret: A3-as rajzlap.
A 2. forduló egy írásbeli tesztlap volt a következő kérdésekkel:
1. Rajzoljátok le a grund alaprajzát!
2/a Milyen helyesírási hiba volt a gittegylet zászlaján? Írd le helyesen!
2/b Ki követte el a hibát?
2/c Kire fogták a hibát a fiúk a tanár úr előtt?
3/a Milyenről milyenre változott a Pál utcai fiúk zászlajának színe?
3/b Mi volt a változtatás oka?
4/a Ki hozta a grundra Geréb levelét Bokának?
4/b Milyen ajándékot vett Geréb apja a fiának, amikor nem bizonyították rá, hogy áruló?
4/c Mi lett az ajándék sorsa?
5. Hogyan örökítette meg a gittegylet nagykönyve Boka diadalát és Áts Feri vereségét? Másold ide a megfelelő paragrafust!
6. Készíts szótárat! Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat! Segít az Magyar Értelmező Kéziszótár és az Idegen szavak szótára.
Verkli, stanicli, uzsora, komfortábli, hapták, tubák (burnót), méta, sánc, fundamentum, katedra.
7. Nicsak, ki beszél? Ki, hol, kinek mondja az alábbiakat?
Az idézet pontos helyét határozd meg úgy, hogy az idézetet megelőző és az idézetet követő mondatot írd a pontok helyére! Minden idézetről írd le, hogy ki mondta kinek és hol hangzott el!
7/a „Te is kaptál három szavazatot. – mondta neki.”
7/b „Csak ránk ne zárják az üvegházat!”
7/c „Megállj, majd én megmutatom neked, hogy akad a Pál utcaiak közt is bátor fiú, ha nem más, hát Nemecsek, a közlegény!”
7/d „Én nem akarom, hogy kinevezz … én nem azért tettem … én nem azért jöttem ide…”
7/e „Az szomorú dolog, én nagyon sajnálom, de mondom, nekem a ruhára szükségem van, és nagyon sürgősen kell.”
8. Töltsd ki a mellékelt keresztrejtvényt!
A 3. forduló – ahogy mi munkacímként neveztük: „a járkálós” – helytörténeti feladatokat tartalmazott:
Ebben a fordulóban nemcsak egyszerűen a feladatlapot kell kitöltenetek, hanem különböző mellékleteket kell készítenetek. A beadott munkában jól különítsétek el a különböző mellékleteket és küldjétek vissza a feladatlapot is!
A József körút 83. fontos szerepet töltött be Molnár Ferenc életében. Emlékét ma tábla őrzi a ház falán. Keressétek fel az emléktáblát, tiszteletet adva ezzel az írónak, és jegyezzétek fel, mit olvastatok a táblán! Ha módotok van rá, fényképezzétek le a táblát, s vele csapatotok tagjait! Legyen ez a feladatlap 1. számú melléklete!
A Múzeum-kertben a golyójáték egykori színhelyén ma hatalmas reklámtáblák állnak, hirdetve a Nemzeti Múzeum programjait. Írjátok le, milyen kiállításokra hív az óriásplakát, járjatok utána, hogy a hirdetett kiállítás miről szól, és naponta meddig tart nyitva. Plusz pontokat szerezhettek csapatotoknak a hirdetett kiállítás megtekintésével, ezt a belépőjegy (vagy annak másolatának) elküldésével tudjátok igazolni. Legyen ez a feladatlap 2. számú melléklete!
A könyvtárban keressétek meg Molnár Ferenc írásait, készítsetek ezekről pontos címjegyzéket! A gyerekeknek szóló VIII. kerületben játszódó regényén kívül, egy másik írása is a VIII. kerülethez kapcsolódik. Melyik ez a mű?
Nemrégiben forgatták Józsefváros utcáin a regény alapján készült filmet. Gyűjtsetek a könyvtárban vagy otthon egy cikket vagy fotót a filmforgatással kapcsolatban, és fénymásolatban mellékeljétek a feladatlaphoz! Legyen ez a feladatlap 3. számú melléklete!
Pipa utca, Köztelek utca, Üllői út, Mária utca, Kinizsi utca (Boka itt lakik), Pál utca, Körút. (Ezek nem mind VIII. kerületi utcák!)
Múzeum-kert, Füvészkert, Ludovika, Józsefvárosi Reáliskola, Józsefvárosi Templom.
Az írásbeli fordulók javításában az iskola dolgozói nem vettek részt, hisz a 12 nevezett csapatból négy a Vajda Péter Általános Iskolát képviselte. Éppen ezért más kerületekben tanító kollégáinkat, Bicskey Gábort, a XI. kerületi Lágymányosi Általános Iskola rajztanárát és Urbán Gyöngyit, a XXIII. kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola magyar-történelem szakos tanárát kértük fel a rajzok illetve a feladatlapok értékelésére. A három forduló pontozása alapján kialakult a döntő mezőnye, ahová a 6. helyen kialakult holtverseny miatt azonban hat helyett végül is hét csapat jutott be.
A döntő
A döntőt igyekeztünk úgy megszervezni, hogy két feltételnek megfeleljen:
Legyen játékos és élményszerű a gyerekek számára
Legyen korrekt, áttekinthető és pártatlan
Az első feltételnek a feladatok összeállításkor, a másodiknak a döntő forgatókönyvének megírásakor illetve a pártatlan zsűri felkérésekor igyekeztünk eleget tenni.
A zsűri tagjai mecénásaink közül kerültek ki. A zsűri munkájában részt vett: Gyarmati Szabó Éva (Mentor folyóirat), Hegedűs Mária (Józsefvárosi Önkormányzat), Kesik Gabriella (Magyar Nemzeti Múzeum), Váradi Kalmár Zsuzsanna (Uránia Nemzeti Filmszínház), Vásárhelyi Tamás (Természettudományi Múzeum), Vidovszky György (Bárka Színház), Zaharia Etelka (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) és a fővédnök, Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere. A zsűri titkára Ritter Márta, a Vajda Péter Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára volt.
A zsűri munkája megkönnyítése érdekében részletes forgatókönyvet készítettünk, amely tartalmazta a döntő feladatait.
1. feladat: Irodalmi totó (írásbeli feladat)
1. Ki nem tanult gyorsírást a fiúk közül?
1 – Boka
2 – Geréb
X – Csónakos
2. Ki volt a Pál utcai labdatáros?
1 – Csónakos
2 – Richter
X – Leszik
3. Hogyan hívták Gerébék szolgálóját?
1 – Rozi
2 – Mari
X – Teri
4. Ki a vörösingesek fegyvertárosa?
1 – Szebenics
2 – Wendauer
X – Pásztor
5. Mi a gittegylet hivatalos neve?
1 – Gittrágó Egyesület
2 – Gitt Egyesület
X – Gittgyűjtő Egyesület
6. Hány szavazatot kapott Geréb az elnökválasztáson?
1 – kettő
2 – három
X - öt
7. Ki nem volt ott a Pásztorok-féle einstandnál?
1 – Csele
2 – Nemecsek
X – Weisz
8. Mivé nevezik ki Nemecseket a regény végén?
1 – kapitány
2 – ezredes
X – százados
9. Hány farakás volt a grundon?
1 – húsz
2 – hat
X - tizenkettő
10. Mit tanított Rácz tanár úr?
1 – matematika
2 – latin
X – gyorsírás
11. Melyik iskolába jártak a vörösingesek?
1 – Német utcai iskola
2 – Práter utcai iskola
X – Józsefvárosi Reáliskola
12. Milyen formában hozta el Csele a tankönyveit az iskolába?
1 – viaszosvászonba csomagolta
2 – csak lapokat hozott el a zsebében
X – bőr mappában
13. Milyen tintatartója van Bokának?
1 – piros, bőrrel bevont
2 – átlátszó üveg, parafa dugóval
X – kék üveg, csatos tetővel
+1. – Ki az „első pad első” az osztályban?
1 – Csele
2 – Boka
X – Csengery
2. feladat: Diákabrak
A diákoknak nemcsak szellemi táplálékra van szükségük, táplálniuk kell a testüket is! Az édesség mindig a gyerekek kedvence volt, ezt használta ki a regény egyik mellékszereplője, aki csemegéket árult az iskola közelében. Mindent lehetett ott kapni, ami szem-szájnak ingere volt, a fiúk itt költhették el megtakarított krajcárjaikat.
Kínálatából a diákabrak máig megmaradt a köztudatban, mint a kellemes csemegék egyike.
A különböző hozzávalók segítségével készítsétek el a diákabrakot!
A tálcán különféle magokat, édességeket találtok, válasszátok ki, melyek szükségesek, a diákcsemegéhez és melyek nem!
Segítségül használhatjátok a regényt, ha megtaláljátok a diákabrak pontos leírását, az is kiderül, milyen alkotórészeket nem kínáltunk fel a keverékhez, ezt írjátok le.
(A tálcán kis tálakban: mogyoró, mandula, mazsola, cukordarabkák, csokoládédarabok, dió, napraforgómag)
A keverékbe nem kell a dió, a napraforgómag és a csokoládé. A szöveg alapján a szentjánoskenyér-törmelék, a légy és az utcai szemét nem kívánatos a csemegébe.)
Rendelkezésre álló idő: 3-5 perc
3. feladat: Képrejtő
Az előzetes feladatok során jól megismertétek szűkebb hazátokat, a Józsefvárost, ahol a regény is játszódik. A következő kérdésekre válaszolva felfedhettek egy híres józsefvárosi épületet. A feladathoz szükséges ismeretek a döntőre kiadott forrásmunkában (Vásárhelyi Tamás (szerk.): A városban –A Pál utcai fiúk nyomában fejezet)8 olvashatók.
Egy képet számmal jelölt papírnégyzetek takarnak. Az egyes asztaltól kezdődően minden csapat kér egy számot 1-14 között. Az egyes számokhoz tartozó kérdésre az adott csapat válaszolhat. Ha nem tudja a választ, a kérdésre válaszolhat a következő sorszámú csapat, ha továbbra sincs válasz, akkor az azt követő és így tovább.
Mikor játszódik a regény? (1889)
Hogy hívják ma a régi Pipa utca végét? (Erkel u.)
Melyik utcában lakott Boka? (Kinizsi utca)
Melyik utcában lakott Nemecsek? (Rákos utca – ma: Hőgyes Endre u.)
Mettől meddig járt a lóvasút? (Széna tértől a Józsefváros Pályaudvarig)
Melyik házban született Molnár Ferenc? (József krt. 68.)
Miért nevezték el Somsits Pálról a Pál utcát? (a városnak adományozta a telkét)
Ki tervezte a Nemzeti Múzeumot? (Pollack Mihály)
Mi volt eredetileg a Természettudományi Múzeum épületében? (Ludovika Akadémia Lovardája)
Kiről nevezték el a régi Papnövelde kertet? (Molnár Ferencről)
Hol intézték a Ferencváros telekügyeit? (Köztelek utcában)
Melyik két kerületben játszódik a regény döntő része? (VIII., IX.)
Ki utazott ki komfortáblin a Tisztviselőtelepig? (Kolnay)
Melyik két utca kereszteződésében volt a grund? (Pál utca, Mária utca)
4. feladat: Golyózás
A regény fontos mozzanata a Múzeumkert-beli golyójáték leírása. A golyójátéknak többféle változata ismert, a regényben Molnár Ferenc az ütköző-rabló típusú játékot írja le. A játék célja a golyók ütköztetése és azok megszerzése. Amelyik golyóval ütközik a gurító játékos golyója, azt elnyeri (ha többel is ütközik, akkor természetesen mindegyiket).
Minden csapatból egy játékos vehet részt a megmérettetésben.
Játékpályánk a szőnyeg területe, az arról leguruló golyó kiesik a játékból, akkor is, ha ütközés után gurult ki. Minden játékos 5 golyót kap, azzal gurítanak felváltva egyet-egyet. Az ötödik kör után megszámoljuk, ki gyűjtötte a legtöbb golyót, az ő csapata lesz a győztes.
5. feladat: Pénztáros
A XIX. század végén változatos és bonyolult pénzrendszer volt Magyarországon. Az érvényes pénzek a garas, a krajcár, a forint és a váltó korona.
Néhány korabeli pénzről képeket mutatunk, hogy láthassátok a különbséget a mai és az akkori pénzek között.
A feladat is a pénzhez kapcsolódik:
„Azzal a zsebébe nyúlt Kolnay. Neki sem volt kisebb zsebe, mint Csónakosnak. Kotorászni kezdett benne, és sorra kirakott az asztalra belőle mindent. Mindenekelőtt egy forint negyvenhárom krajcár került elő. Aztán két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt levelezőlap, két darab egykoronás okmánybélyeg, nyolc új toll és egy színes üveggolyó. A tanár úr megolvasta a pénzt, s ennek láttára elkomorodott.” (Helyes megfejtés: 173 krajcár)
6. feladat: Kép-regény
A regény majd’ minden illusztrált kiadása ugyanannak a neves grafikusművésznek a rajzaival jelent meg. Ezek közül választottunk tizet, melyek segítségével nektek kell a képregényt összeállítanotok. Minden csapat kap egy borítékot, benne 10 fénymásolt illusztrációval. A képeket időrendi sorrendbe kell helyeznetek, és fel kell ragasztani egy A/2-es lapra. A képeket 1-10-ig meg kell számoznotok. A képek alá egy-egy mondattal azt is írjátok fel, hogy melyik eseményt ismertétek fel a rajzon.
Október óta igyekeztünk az apropóhoz – Józsefváros 225 éves jubileuma –, a rendező iskolához és a résztvevő gyerekek belefektetett energiáihoz méltó körülményeket teremteni a döntőre. Az iskola önerejéből nem tudott volna megfelelő mennyiségű és színvonalú jutalmakat sem biztosítani a 7 csapat összesen 35 versenyzője számára. Éppen ezért igyekeztünk minél szélesebb körben mecénásokat felkutatni. Az eredmény minden várakozásunkat felülmúlta. Az oktatás-nevelés ügye, a Józsefváros és a gyerekek iránt elkötelezett kiadók, múzeumok, filmszínházak, s nem utolsósorban Józsefváros polgármestere első szavunkra támogatta tárgynyereményekkel a vetélkedőt.
Szponzorok: Bárka Színház, Corvin Budapest Filmpalota, Józsefváros Polgármestere, Magyar Nemzeti Múzeum, Mentor folyóirat, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Pont Kiadó, Szórakaténusz Játékmúzeum, Természettudományi Múzeum, Uránia Nemzeti Filmszínház.
Különdíjak:
Jutalomkönyv és 5 mozibelépő az írásbeli fordulókon legjobban szerepelt csapatnak az Apáczai Kiadó és a Corvin Budapest Filmpalota felajánlásából. A felkészítő tanárnak jutalomkönyv az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum felajánlásából.
5 mozibelépő a 3. forduló kiemelkedően igényes megoldásáért a Corvin Budapest Filmpalota felajánlásából. A felkészítő tanárnak jutalomkönyv az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum felajánlásából.
Kiállítás:
Az 1. fordulóra beküldött rajzokat a Bárka Színházban kiállítják.
Mozilátogatás:
A döntő minden résztvevőjét vendégül látja az Uránia Nemzeti Filmszínház 2003. március 27-én, csütörtökön 16.00 órakor a Chihiro Szellemországban c. filmre.
Rendezői díj:
1848 emlékkönyv a rendező iskola részére a Mentor folyóirat felajánlásából
A versenyt végül a Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola FÜVÉSZKERTIEK csapata nyerte (felkészítő tanáruk: Farkasné Gömöri Rita) a Jókai Mór Általános Iskola Öten Boka csónakjában (felkészítő tanár: Frang Ilona) és TÖRPÉK (felkészítő tanár: Németh Ibolya) csapata előtt.
Egy minden szempontból kiemelkedően művelt barátom megdöbbenve tette le a döntő forgatókönyvét, mikor megmutattam neki. Ő sem hitte, hogy ötödikes gyerekek ennyi mindent tudhatnak lakóhelyük történetéről vagy egy regényről. Mindezt úgy, hogy nem jegyekért, az elmarasztalástól való félelemtől szorongatva, hanem élvezetből, a játék kedvéért szereztek ismereteket. Nagy öröm ez mindannyiunk számára, akik a fontosnak tartjuk a könyvet és a nevelést, ugyanakkor nagy felelősség is: a lehetőség adott, csak élni kell vele. Nem kampányszerűen, nem feltétlenül vetélkedő formájában, de meg lehet (meg kell) találni az élményt adó ismeretátadás technikáit.
A verseny egyik kulcsszava éppen ezért az élmény, a jó hangulat. Ahogy vendégeink az iskola emlékkönyvében fogalmaztak:
„A Pál utca fiúk csapathangulata kísérte e vetélkedőt”, „A Pál utcai fiúk nyomában járni ma is érdemes volt”, „Én legalább annyira élveztem, mint a gyerekek”, „A Pál utcai fiúk az egyik legfontosabb történet, amivel valaha találkoztam”
Az élményközpontú irodalomtanításban egy verseny megrendezése legfeljebb segítség lehet. Az alapot azok a kollégáink rakják le, akik a sokszor nagyon nehéz körülmények közül érkező gyerekekkel megszerettetik az irodalmat, s belső igénnyé teszik bennük a versenyzést, a megfelelni vágyást, az ismeretszerzést. Hadd álljon itt az eddig még nem említett felkészítő tanárok neve: Szilvay Gáborné (Vajda), Vadász Gusztávné (Práter), Fazekas György, Pizarro Magdolna, Karácsonyi Ibolya (Németh), Jónás Krisztina, Bozó Melinda, Horváth Zoltán (Losonci). Rájuk is vonatkoznak az egyik zsűritag emlékkönyvbe írt szavai: „Ha ilyen lelkes pedagóguscsapat pallérozná mindenütt a gyerekek szellemét, formálná személyiségét, akkor biztos, hogy nem kell(ene) félteni a jövőt.”
1 Czachesz Erzsébet, Cs.: Olvasás és pedagógia. Szeged, Mozaik. 1998. 128. p.
2 Csapó Judit – Novák Imre (szerk.): Józsefvárosi Önkormányzat Oktatási Bizottságának négy éve a tervek, tények tükrében (1994-1998). Bp., 1998. 22. p.
3 Jóvér Béláné: Józsefváros oktatáspolitikája. In: Csapó Judit (et al.) (szerk.): Folyamatosság és változás Józsefváros közoktatásában. Bp., 2000. 34. p.
4 Erről ld. bővebben tk. Csapó Judit: Jófer, NOM, ROST… Minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési rendszer Józsefvárosban. In: Korszerű iskolavezetés. Közoktatási kézikönyv. Bp., Raabe. 1999. április 10.5; Csapó Judit–NOVÁK Imre (szerk.): Őszi Közoktatási Napok a Józsefvárosban. Bp., Józsefvárosi Önkormányzat. 1997. 67 p.; Szontagh Pál: Kihívások és válaszok az általános iskolában: Minőségfejlesztés, PR, iskolamarketing. = Budapesti Nevelő, 2001/4. 88–100. p.
5 Csak a Vajda Péter Általános Iskolával kapcsolatban ld.: Szabóné Szél Julianna – Szontagh Pál: Iskolamarketing a gyakorlatban. = Iskolakultúra, 2001/6-7. 21–30. p.
6 Erről ld. bővebben: Szontagh Pál: Maratoni sportfesztivál a Józsefvárosban. = Köznevelés, 2003/1.
7 Pártai Adrienne: Irodalmi játékok szerepe és alkalmazási lehetőségei… In: Arapovics Mária – L. Simon László (szerk.): Irodalom és módszertana. Bp., ELTE TFK. 1994. 227. p.
8 Vásárhelyi Tamás (szerk.): A városban – Városi környezet és környezeti nevelés. Bp., Körlánc Egyesület. 1999. (Körlánc Könyvek 10.) 164 p.
die Bearbeitung der Pflichtlesestücke in Form einer Quiz-Show
In einer Budapester Grundschule im Straße Péter Vajda hat der Verfasser mit seiner Kollegin Zsuzsanna Bordi eine Quiz-Show mit dem Titel ”Jungen aus dem Straße Pál.” In dieser Studie können wir eine ausführliche, analytische Bericht über die Organisierung und Abwicklung der Quiz-Show. Zusammenfassend seine Erlebnisse stellte der Verfasser fast, daß diese erlebnishafte, froh-gelaunte Veranstaltung immer mehr Kindern die Lust zum Lesen erweckt hat.
Easy learning or how to work up prescribed books during a contest
In a primary school in the Street Péter Vajda, Budapest organized the Author and his colleague Zsuzsanna Bordi a contest with the title "Be hot on the track of the boys from the Pál street." The study gives a detailed account of the preparations, the organizing work and the arrangement of the contest. Adding up his experiences he found, that as a result of this interesting and nice atmosphere of this contest children read with more pleasure.