Nádasi András: Egy régi-új szolgálat. Taneszköz Információs Központ OPKM-ban

A Tanszermúzeum, amely megelőzte korát

A közoktatás érdekében indokolt, jó dolog és sokunknak jó érzés, hogy az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum jogelődjének tekintett, 1877-től 1922-ig létező Országos Tanszermúzeumnak újra van szellemi és gyakorlati örököse. Ez az OPKM részeként, 2002-ben megalakult Taneszköz Információs Főosztály, amelynek fő feladata a Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis és a Magyar Taneszköz Etalontár működtetése.

Az OPKM történetével, múltjával foglalkozó egyik írásból¹ tudható, hogy koncepcióját tekintve az egykori Tanszermúzeum napjaink információs elvárásainak is tökéletesen megfelelne. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület „Köztelek” elnevezésű székházában 1877 májusától kiállított tankönyv-tanszer-taneszköz gyűjtemény ugyanis, amely később, 1906-tól, a Tanítók Házában könyvtári szolgáltatásokkal is kiegészült, az 1873. évi bécsi nemzetközi taneszköz-kiállításnak a teljes magyar, 1717 tételből álló anyagát tette hozzáférhetővé az iskolák számára.

A Tanszermúzeum tehát akkor egy európai, nemzetközi szakmai és piaci fórumon vizsgázott, naprakész s a magyar tanszeripart reprezentáló, legfrissebb kiadású tankönyvek, ajánlott és kapható taneszközök gyűjteménye volt, amely Gönczy Pál² elgondolása alapján és Trefort Ágoston miniszter döntése szerint a magyar tanítóknak, tanároknak is kitárta kapuját.

Az Országos Tanszermúzeum így nemcsak a kutató tudományt szolgáló, klasszikus „múzsáknak szentelt hely”, közérdekű szellemi és anyagi értékek tudományosan rendszerezett gyűjteménye – ahogy a múzeumot ma is többnyire gondoljuk –, hanem a napi oktató-nevelő munkát segíteni képes, élő tankönyv-taneszköz információs központ és műhely volt.

A szellemi örökség vállalásához még egy tényező járulhat, nevezetesen az, hogy alapításától fogva az Országos Tanszermúzeum keretei között működött a Tanszermúzeumi Bizottság³ (idővel: Tanács), a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak a népiskolák berendezését és felszerelését illető ügyekben illetékes, szakmai előkészítő, véleményező szerve. Az OPKM mint minisztériumi háttérintézmény, e feladatkört ma is vállalná.

Információ az iskoláknak ajánlott taneszközökről

A tanügyi hatóságok már az 1868-as új magyar népoktatási törvény idején szorgalmazták az iskolák taneszközökkel való felszerelését, amelyről a hazai taneszköz-történeti írások tanúskodnak. 1896-tól egészen 1986-ig az iskolák számára viszonylag rendszeresen, majd 2001-től ismét megjelentek a taneszközjegyzékek, meghatározván a pedagógiailag indokolt, kötelező, vagy ajánlott eszközök körét. A jegyzékek azt is jelzik, hogy az oktatásirányítás milyen jelentőséget tulajdonít a taneszközöknek, orientálják, segítik az iskolafenntartókat és a pedagógusokat, inspirálják a kutatókat, fejlesztőket, gyártókat és forgalmazókat.

Egy olyan, a listákon és jegyzékeken túlmutató, valóságos és/vagy virtuális múzeum, állandó taneszköz-bemutató hely, naprakész kiállítás azonban, amely a magyar pedagógusoknak közvetlen, kézzelfogható példát, mintát mutat, tapasztalatot biztosít, és amelyet az Országos Tanszermúzeum egykor lényegében megtestesített, napjainkig váratott magára. Szerencsére, évtizedek óta szép számban vannak időszakos, többnyire kétévenként rendezett hazai, regionális, ill. nemzetközi, a tankönyveket, iskolai felszereléseket, a szemléltető, kísérleti, demonstrációs eszközöket, újabban az audiovizuális, elektronikus oktató médiumokat felvonultató tekintélyes szakkiállítások, vásárok és bemutatók⁴.

Tantervek, taneszköz rendeletek és ajánlások

A tanterveknek számos fajtáját ismeri a tantervelmélet és a pedagógusok is. Nem részletezzük a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és a helyi tanterv, ill. pedagógiai program ismert műfaji sajátosságait, csupán arra utalunk, hogy a tankönyv- és a taneszközjegyzék meghatározó eleme az ideális curriculumnak.

A jelenleg érvényes Közoktatási Törvény szerint a miniszter „szabályozza a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, taneszköz jegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását.” Ez a szabályozás azért fontos, mert a korábban központosított taneszközfejlesztés a tanszeripar privatizálódásával megszűnt, és ezzel alapvetően új helyzet teremtődött. A tanszeripar és kereskedelem spontán csak olyan termékekkel foglalkozik, melyeknek előállítása, ill. eladása gazdaságos ill. nyereséges.

A hatályos taneszközrendeletek az elvi, funkcionális taneszközlistát, a kötelező alapfelszerelési jegyzéket, és az érvényben lévő kerettantervekhez ajánlott taneszközök meghatározását tartalmazzák.

Teljes körű Taneszközjegyzék – a hagyományos és elektronikus tankönyveket kivéve – és általános érvényű taneszköz minősítési eljárás még nincs, bár ezt a taneszközfejlesztők, -gyártók, -forgalmazók és -felhasználók egyaránt igénylik. Ezt a problémát az oktatásirányítás igyekszik áthidalni.

Az Interneten (http.//www.om.hu) elérhető legfontosabb, a közoktatást érintő tanterv-, taneszközrendeletek, ajánlások hívószavai: Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, Funkcionális taneszközlista, Kötelező alap felszerelési jegyzék, Ajánlás a kerettanterv taneszközeire. Mindez azért fontos, mert a tantervekből levezetett és a helyi sajátosságokhoz igazodó nevelési programoknak⁵, sok más mellett, tartalmaznia kell az eszközök jegyzékét, az iskolának pedig kötelező biztosítani azokat.

Érthető, hogy taneszközügy szerte a világon, így hazánkban is kiemelt figyelmet kapott, mindenütt milliárdokat fordítanak az iskolák felszereléseire és a taneszközökre. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen erős felhasználói oldal igényeinek kielégítéséhez, akár állami szinten, akár iskolai vonalon jelentkezik, megfelelő ipari-kereskedelmi háttér és szakmai információ is szükséges.

Az iskolai felszerelések, taneszközök gyártására saját iparág alakult, amely igen dinamikusan fejlődik. A taneszközgyártók és -forgalmazók számos nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetet, egyesületet⁶ hoztak létre. Az oktatásirányítás mellett, részben e szervezetek tartják mozgásban a taneszköz információs rendszereket is, amelyek segítségével a pedagógusok tájékozódhatnak. Az oktatásügyet, ezen belül a tanszerellátást és -kutatást szolgáló nemzetközi, oktatástechnológia-oktatómédia érdekeltségű szakmai szervezetek között meghatározó jelentőségű a WORLDDIDAC⁷, a Taneszköz Világszervezet és az ICEM⁸, a Nemzetközi Taneszköz Tanács. Mindkét szervezet 50 esztendeje alapíttatott, és léte több évtizede jelentős közvetlen és közvetett hatással van a világ, Európa és így a magyar iskolák taneszköz-metodikai, médiadidaktikai kultúrájára, a demonstrációs, audiovizuális szemléltetési, kísérletezési gyakorlatára is.

A taneszközökkel foglalkozó, hazai szakmai szervezet, a HunDidac⁹, a Magyar Taneszközgyártók, Forgalmazók és Felhasználók Szövetsége, amely az Oktatási Minisztérium Tankönyv és Taneszköz Irodájával és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vezetésével folyamatosan együtt működve, 1994-től számos javaslatot dolgozott ki az Oktatási Törvény taneszköz-információs elvárásainak beteljesítésére.

A taneszköz információs rendszer megszületése

A tanítás-tanulás folyamatában használható, a tantervi követelmények elérését segítő, ma Magyarországon forgalmazott különféle taneszközök száma, óvatos szakértői becslés szerint is legalább 15.000, a nemzetközi adatbázisokból elérhető tananyagok ezt a mennyiséget megkétszerezhetik.

A Szövetség és a taneszközpiacon meghatározó szerepet játszó tagjai¹⁰ által kifejlesztett Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis 2002-ben már több mint 5.000 egyedi taneszközt tartott nyilván, iskolatípus, évfolyam, tantárgy, eszközféleség és gyártó, forgalmazó szerint kereshetően. A HunDidac az adatbázisát felajánlotta a közoktatás számára, és tárgyalásokat kezdett a nemzetközi adatbázisok adatainak hazai hasznosítására is.

Az OM Tankönyv és Taneszköz Irodájával és az OPKM vezetésével többször egyeztetett, a Szövetség Közgyűlése által jóváhagyott javaslat azt is tartalmazta, hogy az adatbázisnak és az etalontárnak az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban lenne méltó és végleges otthona. Az elképzelést az OM részéről Dr. Biszterszky Elemér és Dr. Báthory Zoltán államtitkár kezdettől fogva támogatta, Környei László államtitkár 2002-ben elfogadta, s utódja, Sipos János államtitkár pedig a kialakításhoz szükséges 20.000.000 Ft-os project költségét biztosította.

Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter 2002. október 18-i levelében arról tájékoztatott, hogy a „szakmai területek a javaslat összeállításakor betervezték az OPKM költségvetésébe mind a Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis, mind a Magyar Taneszköz Etalontár működtetéséhez szükséges forrásokat.”

A Közoktatási Törvény alapján az Oktatási Minisztérium tehát úgy határozott, hogy 2002-től, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum alapfeladatát képező szolgáltatásként működteti, folyamatosan fejleszti a jelenleg már több, mint 5500 taneszközt tartalmazó Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázist (META). Ezzel egyidejűleg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum részeként megalapította, és folyamatosan fejleszti a nyilvános Magyar Taneszköz Etalontárat (MATE), amely szándékaink szerint 2003. II. félévétől lesz látogatható.

A Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis és az Etalontár

A Taneszköz Információs Főosztály alapfeladataihoz a tárgyi feltételeket az OPKM Könyves Kálmán körúti épületében alakítjuk ki. Négy munkatárs kinevezése megtörtént, az irodatechnikai, audiovizuális bemutató és informatikai eszközök (többek közt a webszerver) beszerzése és telepítése folyamatosan történik. Az alapfeladatokat a következőkben határoztuk meg:

• A Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis – META – fejlesztése és szolgáltatása tanárok, iskolafenntartók, és szakmai szervezetek részére.

• A Magyar Taneszköz Etalontár – MATE – nyilvános szemléltető, kísérleti eszköz, audiovizuális információhordozó, és digitális oktatómédia-gyűjtemény gyarapítása és gondozása.

• Tematikus taneszköz-kiállítások, multimédia bemutatók, médiadidaktikai, könyvtár- és médiainformatikai szakmai fórumok, továbbképzések szervezése, szaktanácsadás, tájékoztatás.

• Részvétel az OM közoktatási tantervi taneszköz-ajánlásainak, programjainak kidolgozásában, az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv és Taneszköz Bizottságának munkájában.

• Magyar képviselet a Nemzetközi Taneszköz Tanács (International Council for Educational Media) szakmai fórumain.

• Taneszköz-történeti, -elméleti és -fejlesztő kutatások végzése, publikálás, részvétel nemzetközi, európai ill. regionális kutatási projectekben, taneszköz-információs rendszerek fejlesztésében.

Az adatbázis, amely az Interneten, http://taneszkoz.interbase.hu és a http://www.tanszertar.hu címen található, az iskolafenntartók, iskolák, pedagógusok, szülők és diákok informálását, valamint a kutatók, fejlesztők, gyártók, kiadók és forgalmazók orientálását egyaránt hivatott szolgálni.

A META segítségével a taneszközök a Nemzeti Alaptanterv, ill. a kerettantervben meghatározott tantárgyak, tantervi modulok, iskolatípus, évfolyam és eszközféleség szerint kereshetők. Az interaktívan használható adatbázis tartalmazza az egyes taneszközök megnevezését, tantárgyi besorolását, rövid funkcionális és tartalmi leírását, jellemzőit (esetenként a képét is), árát, gyártóját és forgalmazóit.

Az adatbázis szempontjából taneszköznek tekintendő minden, a közoktatási tantervekhez illeszkedő tartalom ill. információhordozó 3D, demonstrációs, kísérleti és szemléltető eszköz, grafikus, audiovizuális és elektronikus, digitális oktatómédia.

A tankönyvek, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, külön jegyzékben szerepelnek.

A kerettantervi, tantárgy szerinti osztályozás mellett az eszközféleségek és besorolási kódjaik a következők:

1. Szemléltető, demonstrációs eszköz

2. Tanulókísérleti és munkaeszköz

3. Auditív információhordozó

4. Vizuális információhordozó

5. Audiovizuális információhordozó

6. Elektronikus információhordozó

7. Oktatócsomag, programcsomag

Az adatbázist a hazai taneszközgyártók és -forgalmazók elektronikus táv-adatszolgáltatással folyamatosan töltik, az OPKM szakmai segítségével, amely azt jelenti, hogy a besoroláshoz és az adatstruktúrához minden pedagógiai és informatikai segítség megadatik. A taneszköz etalonokat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum bemutató központjának – 10 évig letétként, majd archiválásra átadva – a gyártók, forgalmazók biztosítják. Az etalonok végül az OPKM Múzeumi Főosztályának birtokába kerülnek.

A mintegy 500 m²-esre tervezett etalontár (természettudományi szertárak, audiovizuális és elektronikus médiatár, multimédia munkahelyek, térképtár et.c.) és bemutató terem kialakítása csak folyamatosan történhet, amíg ki nem tárul véglegesen az OPKM „Tündérpalotája”. Addig is a Díszterem szép, beépített szekrényei, a tervezett folyosói tárlók vagy a könnyűszerkezetes kerti pavilon adhat otthont a néhány ezres taneszköz etalontárnak.

A Taneszköz Információs Főosztály 2003. évi kiemelt feladata még a taneszközök értékelésével és minősítésével kapcsolatos tanulmány kidolgozása az OM és a szakma számára, a taneszközök terminológiai kérdéskörének áttekintése, bekapcsolódás az OPKM könyvtári és a múzeumi információs rendszerébe, valamint intenzív részvétel az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv és Taneszköz Bizottságának a munkájában.

Jegyzetek: