Dr. Ambrus Andrásné iskolai könyvtáros, szaktanácsadó, a Könyvtárostanárok Egyesülete alapító-, és éveken át elnökségi tagja, aki az idei MKE vándorgyűlésen, augusztus 8-án a Madách Színházban vehette át a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Emlékérmét, hosszan tartó, súlyos betegség után 2002. október 14-én elhunyt. Emlékét megőrizzük.
Búcsúzóul álljon itt az a laudáció, amelyet Balogh Mihály alelnök tartott az Emlékérem átadásakor, valamint Varga Zsuzsának, a Könyvtárostanárok Egyesülete elnökének beszéde, melyet a kiskőrösi temetőben, Ambrus Zsóka sírjánál mondott el.
Laudáció
Dr. Ambrus Andrásné – a könyvtárostanárok nagy családjában Ambrus Zsóka – a debreceni népművelő-könyvtáros diploma megszerzése után szülőhelyén, a kiskőrösi városi könyvtárban kezdte a könyvtáros pályát, 1973-ban.
Tíz éven át ismerkedett a közművelődési könyvtáros szakma rejtelmeivel, s közben országosan is az elsők közt volt részese egy iskolai könyvtári ellátó központ megszervezésének, és modell értékű működtetésének. Ekkor támadt az érdeklődése az iskolai könyvtárosság iránt, s miután 1978-ban történelemtanári képesítést szerzett, a család Pestre kerültével 1982-től a Köztársaság téri általános iskola könyvtárosa lett. Aki ismeri a Józsefvárost, az tudja: igazi mélyvíz arrafelé tanítani, iskolában dolgozni, az tudja, mit takar „élőben” a „halmozottan hátrányos helyzet” kifejezés. Ambrus Zsóka abban a közegben vált kiváló könyvtárpedagógussá, miközben rendszeres résztvevője volt a különböző szakmai továbbképzéseknek, szaktanácsadó, munkaközösség-vezető majd szakértő lett, gyakran publikált, s alapító tagként a kezdetektől aktív vezetőségi tagja, valóságos motorja a könyvtárostanárok szakmai szervezetének.
1990-ben új, izgalmas szakmai kihívás érte: fölkérték az akkor épült és induló Veres Péter Gimnázium iskolai könyvtárának vezetésére. Csakhogy ez a könyvtár még nem is létezett: a nulláról kellett indulni, korszerű iskolai könyvtárt alkotni. Ambrus Zsóka ezt a feladatot is jól teljesítette, s közben itt megtapasztalhatta a könyvtár-pedagógia „szebbik végét”, és tehetséggondozásból is kitűnőre vizsgázott, amint ezt a Bod Péter könyvtárhasználati versenyeken elért tanulói sikerei igazolják.
Öt év után azonban visszahívta őt a Józsefváros, előbb két évig függetlenített szaktanácsadóként szervezte a kerület iskolai könyvtári életét, majd 1997-től máig a Losonczi téri általános iskola könyvtárostanára, s az iskolai könyvtárosok kerületi munkaközösség-vezetője.
A kitűnő szakembert, megbízható barátot, munkatársat, példásan nagyszerű családanyát azonban most újabb, kemény kihívás érte. A sorsa mellett reá mért küzdésben sokan állnak mellette – mindenekelőtt férje és két fia.
Őszintén hisszük, hogy ezzel a szakmai elismeréssel is újabb erőt adunk Zsókának, dr. Ambrus Andrásné könyvtárostanárnak.
Valamennyiünk nevében gratulálok, és sok erőt, egészséget kívánok.